Az Országos Széchenyi Könyvtár olvasói, kutatói, oktatói szerint elképesztő állapotok uralkodnak a könyvtárban. Ennek okán Kásler Miklós Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteréhez fakadtak ki nyílt levélben.
A Qubit szúrta ki, hogy az OSZK kutatói, egyetemi oktatói, diákok és a könyvtár olvasói levélben arról értekeznek, hogy komoly veszélybe került a patinás intézmény.
Nyílt levelet írtak Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek “a humántudományok különböző területein dolgozó egyetemi oktatók, diákok, kutatók és a könyvtár olvasói közösségének más tagjai”, akik a levélben arról értekeznek, hogy a patinás intézmény és a magyar kultúrában játszott kiemelkedő szerepe komoly veszélybe került – szúrta ki a Qubit.
Mint írják a levélben, amely bárki által aláírható, az Országos Széchenyi Könyvtárból az elmúlt hónapokban sorra érkeznek az aggasztó hírek. Először az OSZK főigazgatója, Tüske László kritikus helyzetről, az alulfinanszírozásról beszélt egy interjúban. A Mérce beszámolója szerint több százmillió forintos adósságállománnyal is rendelkezik az OSZK.
Megidézik a Rákosi-korszak szocialista revük világát Vörös Csillagok tárlatán
Mi történt a harmincas évek világhírű pesti mulatóival 1945 után? Hogyan alakították át a Városliget szórakozóhelyeit? Mennyire volt erotikus egy szocialista revü? Melyik színésznő kapta karrierjét besúgásért cserébe az ÁVH-tól? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az OSZK Színháztörténeti Tárának kiállítása. Kommunizmus. Ezen a szón egyre több a patina.
A levél szerint a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tára állományának jelentős része több mint egy hete elérhetetlen, mert a mélyraktárba vezető gyorslift meghibásodott, és a liftszerelő cég a könyvtár “rossz adós” volta miatt nem hajlandó kiszállni.
Az utóbbi hetekben a könyvtárhoz tartozó külső gyorslift is beléptető személyzet nélkül maradt, az új olvasók pedig a beiratkozáskor néhány napja papír olvasójegyet kapnak, mert átmenetileg nincs műanyag kártya.
Az intézménynek lejárt a nyomdai közbeszerzése, és forráshiány miatt vélhetően nem is tud újat indítani, ez pedig nemcsak a nagy múltú folyóiratok, évkönyvek, konferenciakötetek és az állományt bemutató díszalbumok megszűnésének veszélyével járna, de a napi alapműködéshez szükséges belső nyomtatványok megrendelését is akadályoztatja.
A levélben szóvá teszik alulfinanszírozottságát, a dolgozók alacsony bérezését, illetve hogy az épület is mostanra gépészetileg teljesen elavult, a nyílászárók megvetemedtek, a liftek életveszélyesek, és a bútorzat is az 1985-ös állapotokat őrizte meg. A nyolcadik emeleten nemrég rákkeltő azbeszt került elő, amelynek eltávolítása újabb anyagi terhet ró az intézményre.
Azt is megemlítik, hogy bár a várnegyedet megújító Hauszmann-terv munkálatai az épület közvetlen szomszédságában jelenleg is folynak, az OSZK vezetőit egyetlen alkalommal sem hívták meg a Hauszmann-bizottságba, mondván, úgyis hamarosan elköltöznek, holott egyelőre ebben az ügyben sem történt előrelépés.
Megjegyzik a levélben azt is, hogy bár üdvözlik az OSZK informatikai fejlesztésére, és különösen az Országos Könyvtári Platform létrehozására irányuló több milliárd forintos projektet, de a digitalizálás miatt a kézikönyvtári állomány fele elérhetetlen, mert a nyolcadik emeleten kialakult szükséghelyzet miatt az Általános olvasóterembe költöztették be a szkennereket.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Vajon van-e úgy értelme milliárdokat elkölteni egy – egyébként fontos – technológiai ugrásra, hogy a könyvtár pénz híján a saját szervezeti és működési szabályzatában feltüntetett alapszolgáltatásokat sem tudja maradéktalanul ellátni?[/perfectpullquote]
– teszik fel a kérdést.
Petőfi halála után gyorsan férjhez ment a felesége, a szabadságharc feldúlta idilli életüket
Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát mutatja be, utóbbira helyezve a hangsúlyt.
A levél aláírói ezért arra kérik Káslert, hogy az adósság rendezését lehetővé tevő gyorssegéllyel, a könyvtár anyagi helyzetének tartós konszolidálásával és jövőjének tisztázásával siessen a magyar művelődés és szűkölködő emberi erőforrásai segítségére.
