A stressz hatása a kiégés és más betegségek iránti fogékonyságunkra

Nincs kutató, aki többet tett volna test és szellem összefüggésének megértésért, mint Dr. Esther Sternberg. A stressz hatása és annak kutatása releváns a mindennapi életünkben. Rohanunk, rohanunk, de miért is?

Hogyan hatnak az emlékeink az immunrendszerünkre? Miért a költözés az egyik legstresszesebb eseménye az életünknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a doktornő The Balance Within című munkájában.

Nyelvünknek van egy intuitív értelmezése a test-szellem párbeszédre érzelmeink tekintetében.

Amikor rosszul vagyunk, ugyanúgy lehetünk rosszul testileg – láz, fejfájás, hányinger –, mint mentális értelemben. Ekkor jön elő, hogy rossz körzetünk van, vagy érzelmek hullámát éljük meg a szomorúságtól a teljes apátiáig.

Miután a pre-modern gyógyítás ezer éve leírta a kapcsolatot betegség és érzelmek közt, majd a racionalizmus lefektette az idegtudomány alapjait. Közel 300 évig volt tudományos tabu érzelmeink hatása fizikális egészségünkre.

Stressperformance4
/ Forrás: Brain Pickings

Az 1950-es években Selye János volt, aki ismét felvetette a témát, előtérbe helyezve a stressz hatását a szervezetünkre. Tudományos elhivatottsága mellett Selye felismerte a brandterjesztés szükségességét, és mindent megtett, hogy szótárakba kerüljön a “stressz” szó. Nem kis eredménnyel, hiszen ma ez az egyik leghasonlóbban ejtett szó a nyugati kultúra nyelveiben.

Mégis, Dr. Esther Sternberg úttörő munkájának köszönhető a tudományos kapcsolat kutatása a központi idegrendszer és az immunrendszer közt. Felfedezte, hogy az immunrendszer molekulái, amelyek a vérben áramlanak hogy lehetnek hatással agyműködésünkre, ezáltal az érzelmeinkre. A The Balance Within: The Science Connecting Health and Emotions az érzelmeink szerepét kutatja a betegségek kialakulásában.

Az agy ugyanazon része, amelyik a stresszt kontrollálja, fontos szerepet játszik a gyulladásos betegségekre való fogékonyságunkban, ellenállásunkban. (…) Ahelyett, hogy a betegségek forrásának látnánk a pszichénket, egyre inkább felismerjük, hogy az érzelmeink nem közvetlen forrásai vagy gyógyírjai a betegségeinknek. Sokkal inkább az alattuk rejlő biológiai mechanizmus játszik szerepet egy betegség kialakulásában.

– mondja Sternberg. 

Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, a depresszív gondolatok megbetegíthetnek-e minket, inkább azt a kérdést kéne feltettünk, melyek azok a molekulák, amelyek idegi úton depresszív gondolatokhoz vezetnek

– teszi hozzá.

Annál inkább, Sternberg munkájának egyik legérdekesebb része, az emlékezés, érzelmek és stressz közti kapcsolat. Arról gondolkodik, hogyan tudjuk kezelni a ki-, és bemenő információk tömkelegét az életünk gyorsaságával, megpakolva érzelmi stimulációkkal. Ez például olyan dolgokat is magyaráz, hogyan produkálhatjuk poszttraumás stressz szindróma tüneteit, mégha nem is voltunk háborúban.

/ Kép: NeurocomicA “jó” és “rossz” stressz (vagyis, amikor valami pozitív hatással van teljesítőképességünkre Vs megbénulunk és frusztrálódunk) az érzelmeink biológiája. Így a stressz hatása egy haranggörbével írható le. A stressz egy bizonyos fokig pozitív hatású, de minél több van belőle, annál megterhelőbb. Így lehetséges, hogy miatta hajlamosabbak leszünk bizonyos betegségekre.

A hosszú stresszhatásnak való kitétel – főképp, ha több tényezőtől származik, mint amilyen egy válás, költözés, egy szerettünk halála – okozza a kiégést. Ám nem a stressz az elsődleges okozója bizonyos egészségi állapotunknak, hanem a stressz emlékként való feldolgozása. Ugyancsak példaként hozza fel a poszttraumás stressz szindrómát.

Giphy 2

The Balance Withinben Strenberg továbbá felfedi, milyen szerepet játszanak emberei kapcsolataink a stresszel szembeni ellenállásunkban, hogy változtatják meg az immunrendszerünk reakciói a hangulatunkat, és hogyan építhetjük be ezeket a neurobiológiai tényeket a mindennapi stresszélményeink kezelésébe.

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból

ajandek a jovobol, uj kutyuk, uj technologia, hasznos kutyuk, hasznos technologia, hasznos targyak9

10 ajándék a jövőből, amit már most megvehetünk

A kiterjesztett valóság egyre elterjedtebb. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy úgy nyisd ki az ajtót, hogy a jelszót egy virtuális billentyűzeten gépeled be, amit csak te láthatsz. De használhatod szórakozáshoz is, például játszhatsz rajta olyan játékokat, mint a biliárd, és láthatod a golyók pályáját az asztalon.

titkok repulogeprol, titkok utaskiseroktol, repulogepes kisokos10

10 titok a repülőről, amit a légiutas-kísérők nem mondanak el

A légi marsallok inkognitóban repülnek, és szükség esetén megnyugtatják a zavart keltőket, vagy ártalmatlanná tesznek akár egy terroristát is. Az USA-ban, Franciaországban, Kanadában és sok más országban légi marsall szolgálat működik, erről még film is készült.

Nincs több cikk