A jelenleg is zajló rasszizmus- és diszkriminációellenes mozgalmak világszerte hangosodtak fel, amikor George Floyd, fekete amerikai férfi a rendőrségi brutalitás áldozata lett. A Black Lives Matter mozgalom azonban rég az életünk része, igazi történelemmel rendelkezik és nem csak egy nemzetre korlátozódik.
Radikális változások: eltörlés
A George Floyd halála kapcsán kirobbant és világszerte támogatott Black Lives Matter mozgalom egy olyan, több száz éves problémára világított rá, amit még mindig nem sikerült megoldanunk. Mi több, időről-időre újra lángra lobban, egészen addig, amíg valaki ideiglenesen el nem oltja azt. A rasszizmussal és diszkriminációval kapcsolatban pedig túl keveset tudunk. Ennek orvoslására mi is ajánlottunk már olyan olvasmányokat, amik segítenek megértetni, pontosan mi zajlik a világunkban. Továbbá sorozatokat és filmeket is listába vettünk, amik rávilágítanak a színes bőrűek helyzetére.
Az eltörlés szó alatt leggyakrabban a rabszolgaság törvényes eltörléséért folytatott erőfeszítéseket értjük. A kifejezés szorosan kapcsolódik a fekete feminista mozgalmakhoz, amiket az emancipációba vetett hit és a kizsákmányolás megszüntetéséről elképzelt ideák vezéreltek. Neves képviselőjük volt Ruth Wilson Gilmore is, aki a börtönök eltörléséről értekezett. Gilmore szerint a bűnözés társadalmi okait nem lehet mindössze annyival megoldani, hogy rácsok mögé kényszerítjük az elkövetőket.
Ezek a problémák szociális megoldást igényelnek, többek között az életkörülmények javítását, az ingyenes oktatást, lakhatást, egészségügyi szolgáltatásokat és a társadalomba való beilleszkedés segítését.
Az abbolitionisták szerint a rasszista rendőrségi és börtönrendszerek nem szolgáltatnak biztonságot. Nem elég megújítani őket, hanem sokkal radikálisabb változásokra, mondjuk az eltörlésükre lenne szükség.
Prototípusok
A Black Lives Matter mozgalomra igencsak nehéz úgy tekinteni, mint egy “amerikai probléma”, ami egy nemzetre korlátozódik és csupán egy államnak kell szembenéznie a nehézségekkel. Geroge Floyd halála ugyanis nemcsak az Egyesült Államok rasszista mentalitását ébresztette fel, de azoknak az áldozatoknak az emlékét is felizzította, akik szintén a rendőrségi brutalitás áldozatai lettek, csak éppen másik országban. Ami jelenleg Amerikában zajlik, az már megtörtént többek között Angliában is 2015-ben. Gondoljunk csak Joy Gardener, Cynthia Jarrett, Rashan Charles és Christopher Alder esetére!
“A rasszizmus veszélyesebb a koronavírusnál” – BLM-tüntetők történetei
A tragikus körülmények között elhunyt George Floyd temetését követően sem csillapodnak a kedélyek. Amerikában már a diákok is tüntetnek, sőt már az Egyesült Királyságban folytatódnak tovább az antirasszista tüntetések. “A faji egyenlőség miatt vagyok itt és azért, mert egy férfit megöltek csupán a bőrszíne miatt.
A rendőrségi rendszerek és börtönök eltörléséért folytatott harcok a fekete feminista hagyományokban gyökereznek. Az 1970-es és ’80-as években az Egyesült Királyságban több olyan szervezet is működött, amelyek határozottan felléptek a rendőrségi brutalitás és a rasszizmus ellen. Ilyen volt az afrikai és ázsiai származású nők szervezete (OWAAD) és a Brixton Fekete Női Csoport is. A SUS-nak becézett törvények ugyanis lehetővé tették a rendőrök számára, hogy kizárólag bűncselekmény elkövetésének gyanúja folytán igazolják a letartóztatásokat. Az Egyesült Államokban az 50-A rendelkezés titkosítja a rendőri tisztviselők személyi- és fegyelmi eljárások során tanúsított magatartásának dokumentációját. Ám ennek eltörlése érdekében több híresség is felszólalt.
Ezen feminista csoportok a kölcsönös segítségnyújtási hálózatok prototípusai voltak.
Ha pedig jobban belegondolunk, igencsak hasonlítottak azokhoz a szervezetekhez, amelyek a koronavírus-járvány kezdete óta megjelentek: modellezték, hogyan nézhet ki a közösségi hatalom, amely arra törekedett, hogy a rendőrséget irrelevánssá tegye, írja a The Guardian.
Fotók: Az Egyesült Államok-beli antirasszista tüntetések második napja
Bár a polgármesterek kijárási tilalmat rendeltek el, és sokak felháborodására Trump a Nemzeti Gárda bevetésével és gumilövedékekkel fenyegetőzik, a tüntetések nem látszanak csitulni. George Floyd halála miatt, valamint a fekete bőrű lakosság ellen fellépő rendőri brutalitás és a fehér felsőbbrendűséggel átitatott társadalmi berendezkedések ellen tüntetések sorozata kezd kibontakozni az Egyesült-Államokban.
Ezeket a csoportokat ugyanis kiszorították az állam által biztosított védelemből és korlátozták az erőforrásaikat is. Mindez pedig cselekvésre és saját biztonságuk megteremtésére ösztönözte őket, amelyhez nem voltuk szükségük semmilyen hivatali szervre.
