Nyáry Krisztián: “Ezeket a leveleket azért tudjuk elolvasni, mert az írók és költők azt akarták, hogy fennmaradjanak”

Nyáry Krisztián: “Ezeket a leveleket azért tudjuk elolvasni, mert az írók és költők azt akarták, hogy fennmaradjanak”

Októberben megnyitotta kapuit a Margó Fesztivál. A patinás Várkert Bazár épületében megrendezett irodalmi eseményen, korunk írói, költői, gondolkodói hol a régmúltra, hol az újkorra reflektáló műveik érdekességeit ismertetik. Miért aggódott Szerb Antal a fogsága alatt? Hogyan fogadta Kosztolányi Dezső felesége férje hűtlenségét? Találkozott-e Ady Lédával a szakítás után? Nyáry Krisztián kerekasztal-beszélgetését legújabb, Írjál és szeressél című kötetéről Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter színészházaspár közreműködése tette még emlékezetesebbé.

Korunk legszimpatikusabb művészházaspárja és a majdnem elveszett hang

A beszélgetés majdnem elmaradt, de Nyáry Krisztián elmondása szerint Rudolf Péter valami csoda folytán visszahozta hangját az életbe. Biztos vagyok benne, az előadás alatt küzdött, hogy hangszálai ne adják fel idő előtt a szolgálatot, de az este sikeresen zárult.

Átadták az ország egyedülálló irodalmi díját – Tudósítás

Négy napon át ismét az irodalom kapja a főszerepet a Várkert Bazárban. A Margó Fesztivál az eddiginél is több programmal várja az olvasás szerelmeseit. A könyvbemutatókkal, könyvvásárral és kerekasztal-beszélgetésekkel teli rendezvény nyitóprogramja a Margó-díj átadása volt. – nyitotta meg az eseményt Sándor Gabriella, a Libri-Bookline Zrt. marketing igazgatója.

Sőt, véleményem szerint, a kicsit rekedtes, „fátyolos jazz-zenészszerű” – ahogy Nyáry jellemezte –, néhol elcsukló hangon felolvasó színész, még hitelesebben adta hangját Móricznak, Adynak, Karinthynak és az est folyamán elhangzó többi művészóriásnak. Mellette ülő felesége pedig szintén hitelesen alakította a megcsalt, elhagyott, újra feleségül vett nők szerepét.

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél / Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter / Fotó: Nagy Márton

Mindenki csinálja, de másképp

Nyáry Krisztiánról már eddig is tudtuk, hogy nagy szakértője a magyar írók és költők szerelmi életének. Ezek felidézése, életben tartása nem csupán irodalmi szempontból jelentős. Egyetlen önismereti, párkapcsolati írás sem mutatja be annyira pontosan a szerelmi kapcsolatok bonyolultságát, mint a szerelmes levelek. Egykor élt íróink tollaiból ezek még érdekesebbek, életszerűbbek.

Nyáry szerint a hangsúly a levelek hangzásán van. Ebből derül ki, hogy a levél szerzője épp szerelmes, szakítani szeretne, esetleg újra felvenni a kapcsolatot.

Mint megtudtuk, a legelső fennmaradt szerelmes levél Kr.e. 2200-ban íródott.

Azóta a szerelmes levél műfaja számos változáson ment keresztül, de „a tartalom hasonló” – hangzott el Nyáry bevezetőjében. Az érdekességek után következett, a már-már színdarabba illő szerelmes levelek felolvasása, amelyben Nagy-Kálózy Eszter a nő, Rudolf Péter a férfi, Nyáry Krisztián pedig a történetmondó szerepét öltötte magára.

Hol sírtunk, hol nevettünk

Ady Endre és Brüll Adél – azaz Léda – vagy Móricz Zsigmond és Simonyi Mária legendás szerelme mellett elhangzott többek között Örkény István Nagy Angéla újságírónőnek írt komikus hangvételű levele, és a közönség nagyokat kacagott Krúdy Gyula unalmasnak egyáltalán nem mondható szerelmi életén.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Két héten át fűzött engem. Minden körülmény ellene szólt. Tizenhat évvel idősebb volt, elvált, író, ráadásul nem is egy adonisz[/perfectpullquote]

 – Nagy Angéla Örkény Istvánhoz írt levelének részlete.

Nyáry Krisztián: “Ezek az írók tudták, egyszer tankönyvekben fognak szerepelni” / Fotó: Nagy Márton

A humoros, kusza szerelmi levelek után, a második világháborúban munkatáborba hurcolt Szerb Antal és felesége, Bálint Klára levelezése már nem volt ennyire felemelő. Az egyik olyan volt, amely betekintést nyújtott a korszakban uralkodó félelemmel és bizonytalansággal teli mindennapokba.

„…Mucusom! Egyszer (sic!) megszabadulok, hol a picsába fogunk lakni? Olyan nehéz elképzelni a jövőnket, ha az ember nem tudja, hogy hol képzelje el” – írta Szerb Antal hadifogságban feleségének, Bálint Klárának.

Ma már érettségi tétel

A felidézett levelek érdekessége, hogy Nyáry szerint ezek az írók tudták, egyszer tankönyvekben fognak szerepelni, leveleiket idézni, elemezni fogják majd. Nem bújtak el a nagyérdemű elől, vállalták érzéseiket, azt, hogy az emberi természet része a szenvedélyes szerelem, válás, veszekedés és féltékenység.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ezeket a leveleket azért tudjuk elolvasni, azért tudunk bármilyen véleményt alkotni róluk, mert íróik vagy akár címzettjeik azt akarták, hogy fennmaradjanak. Tudták, vagy legalábbis remélték, hogy életművük lesz olyan fontos, hogy az életükre is kíváncsiak lesznek[/perfectpullquote]

– magyarázta Nyáry Krisztián a levelek fennmaradásáról.

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél / Rudolf Péter (b), Nagy-Kálózy Eszter (k) és Nyáry Krisztián (j) / Fotó: Nagy Márton

Nyáry a kapcsolatok egyes szakaszait összefüggésbe hozta a szerelemes levelek különböző stílusával. Rámutatott arra, hogy a kezdeti fellángolás, szakítás, hosszú, együtt töltött évtizedek nem csupán szóban, hanem írásban is más stílust kívánnak a szerelmes felektől. A beszélgetés Léda és Ady kapcsolatuk utolsó szakaszában írt levelezésével zárult, amelyről mind tudjuk, hogyan végződött. Stílusos lezárása volt az estének.

Kezdőlap > Uncategorized > Nyáry Krisztián: “Ezeket a leveleket azért tudjuk elolvasni, mert az írók és költők azt akarták, hogy fennmaradjanak”

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból