Budapest modern építészeti örökségét gondolja újra tizenkét közép- és kelet-európai építésziroda a 17. Velencei Biennále magyar pavilonjának Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása címmel csütörtökön megnyílt kiállításában.

A pandémia miatt a magyar pavilon is rendhagyó módon nyílt meg a Velencei Biennálén

A járványhelyzet miatt kényszerűen az idei évre halasztott építészeti velencei biennálét fokozott biztonsági intézkedések közepette rendezik meg, ezért a magyar pavilon is rendhagyó módon, virtuális formában nyílt meg – emlékeztet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum.

Mint kiemelték, az Othernity című kiállítás az idei biennále központi témájára, a How will we live together? (Hogyan fogunk együtt élni?) kérdésfeltevésre reflektál: arra keresi a választ, hogy a modern építészet sokat vitatott, több szempontból elavult öröksége milyen lehetőségeket tartogat a jövő építészei számára.

Othernity Velencei Biennale 2021 Magyar Pavilon
Kovács Dániel Arra Emlékeztet, Hogy "A Múlt Megismerése, A Saját Történelmünkkel Való Megbékélés Elengedhetetlen A Fenntartható Jövő Építéséhez / Fotó: Dömölky Dániel / Othernity

Kovács Dániel kurátor és Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid kurátori csapata tizenkét építészirodát kértek fel arra, hogy gondoljanak újra tizenkét ikonikus budapesti modern épületet, ezzel lehetséges utat mutatva múlt és jövő építészetének összeegyeztetésére. Az Othernity a magyar pavilon történetének első széles körű nemzetközi együttműködésen alapuló kiállítási projektje, amelyet 2019-ben egy budapesti workshop készített elő.

A b210 (Észtország) például a Thököly úti OKISZ-székház, a BUDCUD (Lengyelország) a Domus áruház, a KONNTRA (Szlovénia/Észak-Macedónia/Horvátország) a Dob utcai trafóház, a Paradigma Ariadné (Magyarország) a Déli pályaudvar, a Studio Act (Románia) pedig az Újpalotai toronyház átalakítására készített koncepciót.

Mint a közlemény emlékeztet, a kiválasztott budapesti épületek a 20. század második felében, a szocialista rendszerben készültek és értékeik ellenére mára veszélyeztetettek, némelyiküket a projekt kezdete óta le is bontották.

A saját történelmünkkel való megbékélés elengedhetetlen a fenntartható jövőhöz

Az idei kiállítás több szempontból is figyelemreméltó: egyrészt egy aktuális témára, a modern építészeti örökségünk problémájára reflektál, amit komoly hazai építészettörténeti kutatás alapozott meg, másrészt egy nemzetközi együttműködés eredményeként kortárs művészeti műtárgyakat vonultat fel, s mindez egy korszerű installáció formájában jelenik meg

– idézi a közlemény Fabényi Juliát, a kiállítás nemzeti biztosát.

Kovács Dániel arra emlékeztet, hogy “a múlt megismerése, a saját történelmünkkel való megbékélés elengedhetetlen a fenntartható jövő építéséhez. Ebben a társadalom és az alkotó ember, a megbízó és a tervező felelőssége egyaránt megjelenik. Nem gondoljuk, hogy minden modern ház megmentendő, de abban biztosan vagyunk, hogy mindegyiknek vannak értékei és fűződnek hozzájuk olyan történetek, jelentések, emlékek, amelyeket meg kell ismerni, mielőtt döntünk a jövőjükről. Az Othernity projekt erre, az építészettörténet és az építészetcsinálás személyes oldalára szeretne emlékeztetni”.

A kiállítás két teremből áll: a Labor a tizenkét épület történeti állapotát dokumentálja, a Showroom pedig a tizenkét kortárs építészeti reflexiót mutatja be. A két rész felépítése a kiállítási tárgyak paramétereinek tükrözésével történt: a két narratíva egymástól elválaszthatatlan, és csak egymás összefüggésében értelmezhető.

A tárlatot a nagyközönség a Velencei Biennále szakmai napjait követően, szombattól november 21-ig tekintheti meg a Giardini kertben álló magyar pavilonban, majd decembertől a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet