Hogyan reflektál a kortárs művészet a televízió és az internet rohamos fejlődésének kellős közepén a közéletre? Miként tud kritikai eszközként hatni és vitákat elindítani egy-egy ready made? Radovan Čerevka szlovák kortárs művész megkísérli ezt a nem mindennapi kommunikációt nonkonformista infografikái és installációi, makettjei segítségével.
Manapság nem telnek úgy el a mindennapjaink, hogy ne találkozzunk a hazai és külföldi politika sarkalatos kérdéseivel. Leginkább az amerikai elnökválasztás szappanoperába illő fordulatai, valamint az európai politika csatározásai tartják lázban az embereket. Fotóművészek, filmesek tömkelege fejezte ki gondolatait például a Közel-Keleten sokasodó problémákról, a szíriai bombázásokról, vagy bármi olyanról, amelyről úgy érzik, érdemes. Véleményem szerint saját műfajában talán egy képzőművésznek állnak rendelkezésére a legizgalmasabb eszközei.
Radovan Čerevka Vad modellek című tárlata a budapesti Trafó Galériában egészen sajátos módon ragadja meg ezeket a hátborzongató témákat úgy, hogy egy-egy apró momentumot saját képzelete segítségével továbbgondol, számos további értelmezési lehetőségeket teremtve ezzel.
Ez Čerevka első önálló kiállítása Magyarországon, de Szlovákiában a Kassa Boys művészcsoport révén már ismert, több alkotótársával együtt.
A csoport a hazájukban tabuként kezelt témákra reagált az úgynevezett túlazonosulásos technikával, mely főleg a kritikai aspektusokat erősítette egy-egy műalkotásban. A témát tehát általánosan és mikroszinten is feldolgozzák, a közönség megtalálhatja benne az egyént és egybefogóan a társadalmat egyaránt. A Vad modellek kiállítás specifikusan az iszlamofóbiával foglalkozik.
Ezzel a témával kapcsolatosan felmerül a média szerepe, a civil gondolkodás, valamint a társadalmi szerepvállalás fontosságának kérdése is. Čerevka bátran tisztáz és újrafogalmaz definíciókat, úgy, hogy közben mégis önálló, komplex gondolkodásra késztet. Azok a szétszórt információk, amelyeket akár a híradóból, akár az okostelefonok hírolvasó-alkalmazásaiból, akár a Facebookról szerzünk, a kiállításon talajt fognak, és a művész sajátos látásmódjának tükrében összeállnak.
Az egyik leginkább groteszk installáció a Trouble Patrol/Őrjárat zűr, amelynek alapjául Čerevka egyik ismerőse, egy szlovák katona afganisztáni esete szolgált. A katona egységét bombatámadás érte. Az installációban látható kép konkrétan azt a területet ábrázolja. A darab egészen megkapóan lett komponálva.
Két majdnem emberméretű burkás alak hajol az útként és jelképként is funkcionáló szőnyeg fölé, amelyen makettautók vonulnak. A már említett fotón látható út meghosszabbítása a szőnyeg, így a befogadó számára igen kreatív összekapcsolásra nyílik lehetőség. A szimbólumok és a már-már játékszerű makettek ilyetén kapcsolódása egy olyan túldimenzionált és félelem uralta képet ábrázol a Közel-Kelet népéről, amely csak erősítette a rettegés és a bizalmatlanság olykor alaptalan érzését.
A robbantásokért nem tehető felelőssé minden Közel-Keleten élő, vagy onnan származó ember, az európai gondolkodás egy torzult formája mégis egyetlen fenyegető óriássá tette, pusztán médiakommunikációjával. Az európai ember nem azoktól fél, akiktől ténylegesen félni kellene (Iszlám Állam-ISIS csoport, akiknek célja is a félelemkeltés) hanem kategorikusan mindenkitől, aki külső jegyeiben hasonlít egy merénylőre, ezért is rekesztették ki indokolatlanul több európai országban azokat is, akikkel a menekültválság idején találkoztak/találkoznak.
Ehhez kapcsolódóan remek installáció a Kaleidoscope of the news/Hírek kaleidoszkópja is, amely a hírszerkesztés folyamatában bekövetkező információ torzulását mutatja be. Nem mindegy ugyebár, hogy egy hír kire milyen hatással van, pártok reputációját tudják lerombolni, de akár felépíteni és megerősíteni is.
A magyar és külföldi nyomtatott és televíziós sajtó ismert példányai (például Magyar Narancs, The Economist, Al Jazeera, Newsweek, The Guardian) bástya formájú félkörívben kerítik körbe a kaleidoszkóp elvén működő hatalmas távcsövet, amelybe belenézve torzított képek sorát láthatjuk diafilmeken.
Hogy a televíziónézőhöz és olvasóhoz az információ milyen végleges formában jut el, nem mindegy, hiszen a magyar emberek ezen keresztül tudnak képet alkotni saját és külföldi társadalmukról is. Ha ezek az információk hibásan, eltúlozva, vagy netán alulreprezentálva kerülnek el hozzánk, akkor ugyanezen opciók mentén torzul majd világképünk is, eltúlzottan látunk majd kevésbé fontos dolgokat, és lebecsülünk lényeges történéseket.
Érdekes műalkotás még a brit királyi család Harry hercegének afganisztáni katonai szolgálatára reflektáló A mi fiaink egyike /One of our boys. Az installáció a herceg azon nyilatkozatán alapszik, melyben Harry egy szimulációs háborús játékhoz hasonlította ott töltött idejének egy részét. Čerevka egy vadászgépet erősített egy joystick-hoz, valamint a The Sun nevű angol napilap Harry herceggel foglalkozó szalagcímét applikálta egy katonai sisakhoz. Minden apró szimbólum működik, bár ehhez tényleg ajánlatos tudni a háttéreseményeket. Ezek ismerete nélkül is igencsak látványos és izgalmas figurákat és muzeológiai modelleket láthatunk, de ha ismerünk pár háttértörténetet, a kiállítás még izgalmasabb lesz a befogadónak megfejteni Čerevka vízióját. Ebben a tárlatvezetésen segített valamelyest, azonban az érdemi részt, az értelmezést mégiscsak meghagyta a közönségének.
Radovan Čerevka kreatív elméje tehát szinte határtalan, minden darabhoz van egy spéci története, amely intuícióit segítette az alkotófolyamat során, és olyan hatásosan alkotja meg ezeket a zabolátlan víziókat, hogy azok mindenképp maradandóak, de ami a legfontosabb, átlényegíthetőek is legyenek saját interpretációnkban.
