Gerhart Hauptmann A patkányok című drámáját mutatja be Zsótér Sándor rendezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata pénteken.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas Zsótér Sándor rendezőként először dolgozik Erdélyben, így a marosvásárhelyi társulattal is, amellyel tavaly ismerkedett meg a miniévad keretében, amikor alkalma nyílt több előadást megtekinteni.
Zsótér Sándor a színház keddi sajtótájékoztatóján felidézte, hogy legutóbb 22 évvel ezelőtt rendezte meg a darabot a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kiemelte, hogy Hauptmann drámája nagyon összetett, több téma is párhuzamosan fut benne, ezért a szövege nagyon sűrű. Úgy vélte, hogy egy kortárs író akár egy mondatából is jól meg tudna élni, ugyanis ma divat a migrációról, az AIDS-ről, a családon belüli erőszakról, a környezetvédelemről és egyéb hasonló nagy témákról színdarabot írni.
2018 a fiatal színházi alkotók éve volt – A tavalyi év legjobb előadásai
5 Závada Péter: JE SUIS AMPHITRYON (Trafó, rendező: Geréb Zsófia) Kevés olyan kortárs dráma van, amiből rögtön jó színpadi adaptációt lehet készíteni. Závada Péter műve azonban megjelenése után pár héttel már testet is öltött a Trafó nagytermében. A dráma egy mitológiai történetet dolgoz fel, valamint helyez át egy modernebb (de nem mai) térbe és időbe.
Ebben a műben azonban több téma is megtalálható – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem akart egyetlen történeti szálat sem kiemelni, hanem teljes összetettségében, “szépen, gazdagon” állította színpadra a művet. Rámutatott: a darab központi témája a család mint mag, amely kívülről rendezettnek látszik, de belül hihetetlenül romlott. Gáspárik Attila, a színház vezérigazgatója elmondta: azért is fontos az előadás, mert tudomása szerint a Nobel-díjas német drámaírónak még egyetlen művét sem játszottak a marosvásárhelyi színházban.
Keresztes Attila művészeti igazgató hangsúlyozta: mindig abban érdekelt, hogy a társulat új színházi nyelvet próbáljon ki, amire lehetőséget adott a Zsótér Sándorral közös munka. A munkafolyamatot a marosvásárhelyi társulat fontos állomásának nevezte, hiszen a színészek megismerkedhettek egy új színházcsinálási szemlélet- és gondolkodásmóddal.
Az előadás díszletét Ambrus Mária, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a fordító-dramaturg Ungár Júlia.
