Az idén tizenötödik évét ünneplő Aegon Irodalmi Díjat és a vele járó nettó hárommillió forintot Nádasdy Ádám kapja Jól láthatóan lógok itt című verseskötetéért.
Eklektikusság jellemzi Nádasdyt
Szonettek és szabadversek, rímesek és rímtelenek, könnyed-humorosak és mélyen felkavaróak – Nádasdy Ádám költészete sokformájú és sokhangú, Aranytól Adyn át József Attiláig és Esterházyig idézi meg a magyar irodalmi hagyományt, és teremt önálló, erős hangot. Halálközeliség és túlélés, szerelem és féltékenység, elvágyódás, hazatalálás, megérkezés – csak néhány Nádasdy verseinek nagy témái közül, írja a Litera.
Nem szokatlan, de talán váratlan, hogy idén az öt esélyes könyv közül egy verseskötet nyert, írja az irodalmi portál. Azonban fontos megjegyezni, hogy tavaly is verseskötet nyerte, Takács Zsuzsa Vak remény kötete. Egyúttal nőt is díjaztak, ami valóban rendhagyó, hiszen a 2019-es volt a második év, amikor nő kapta az elismerést.
A döntőbe jutott öt kötet a következő volt:
Barnás Ferenc: Életünk végéig (Pesti Kalligram)
Csabai László: A vidék lelke (Magvető Könyvkiadó)
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb (Magvető Könyvkiadó)
Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor Kiadó)
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt (Magvető Könyvkiadó)
Nagykorúsította a kortárs magyar irodalom egyik témáját
Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, a díj zsűritagjának értékelése szerint „Nádasdy Ádám sokoldalúsága – több évtizedes egyetemi működése és tiszteletet parancsoló műfordítói munkássága, a világirodalom néhány alapművének újrafordítása – eddig önmagának szinte ártó módon háttérbe szorította a jelentős költői életművet. Ez ugyan nem tölt meg hosszú könyvespolcokat, nem is volt sokáig egészen folyamatos, de utolsó, díjazott kötetében mégis figyelemre méltó poétikai váltással megújította a magyar lírának az elmúlással kapcsolatos versbeszédét.
Nádasdy Ádám: Az igazságokat állandóan ismételgetni kell, mert a hazugságokat is állandóan ismételgetik
Igen, a Szent István parkban vannak azok a szép, bauhausnak mondott épületek, bár inkább art déco jellegűek. Ezekből az a kedvencem, amelyiknek a földszintjén a Dunapark Kávéház és Étterem van. Gyönyörű épület. Az Isteni Színjáték legújabb fordítása bőven el van látva jegyzetekkel, magyarázatokkal, az olvasót táblázatok, ábrák segítik az eligazodásban.
Belátó, gyengéd és mégis kihívó kapcsolódást alakított ki Arany János, Ady Endre hagyományához éppúgy, mint a közelmúltban elvesztett Esterházy Péterhez. Modernizálta és átírta a patetikus hagyományt. A férfi-férfiszerelem intim feltárulkozásával és vállalásával nagykorúsította a kortárs magyar irodalom egyik új témáját, s tett bátor és bátorító lépést mindenfajta másság elismertetéséért.”
A Jól láthatóan lógok itt versei úgy szólnak hozzánk, ahogy a barátainkkal beszélgetünk: amikor váratlanul elmondanak valami bizalmasat, és mi tudjuk, hogy most a legtöbb, amit tehetünk, ha meghallgatjuk őket. Csakhogy Nádasdy verseinek olvasásával nem is a szövegekkel, de magunkkal vagyunk figyelmesek: ha odafigyelünk rájuk, magunkról tudhatunk meg valami bizalmasat. A Jól láthatóan lógok itt egy megkapóan eleven verseskönyv a villanófényként felragyogó felismerésekről.
Nádasdy egyébként nemrég nyilatkozott a ContextUsnak, hogyan érzi magát a koronavírus-járvány okozta karanténban. A friss Aegon-díjas elmondta, a Londonban élő párjával tartja napi szinten a kapcsolatot, aki “nem jöhet haza most.”
A Magvető Kiadó a kötet címadó versével gratulált Nádasdynak:
Jól láthatóan lógok itt
Két felhő között ím lógva maradtam,
a lábam kalimpál a semmibe.
Nincs biztos föld, szilárd talaj alattam,
de legalább ellátok messzire.
Fiatalon mindig a múltba néztem,
hogy hol siklott ki az egész dolog.
Kerestem: kinek hajtsam meg a térdem,
most meg ha kell, ha nem kell, lerogyok.
A felhők közt hideg van és világos,
én is jól láthatóan lógok itt.
Kíváncsi gúnnyal vizsgálgat a város,
és hallom a kérdést, a szónokit:
nem kéne-e a jövő felé csúszni,
a nappal szemben siklani akár?
Kell-e a mások igazába bújni,
mint használt fészket használó madár?
