A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről – jelentette be az alapítvány kedden.
A retinakutatás világhírű szaktekintélye a magyar kutató
Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. Roska Botond a vakság gyógyításán dolgozik, a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon.
Az MTI-nek nyilatkozva a tudós elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát. Felidézte, hogy 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
Roska egyik fő kutatási területe a látásvisszaállítást célzó génterápia: kutatótársaival olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe.
A Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folyó kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást.
Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki és az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.
Nem először ismerik el külföldön a munkáját
Roska tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült már. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért.
Zseniális okossétabotot tervezett egy török, vak mérnök
Okossétabot ma már nem sci-fi. Egy török, vak mérnök feltalálta az eszközt, írja a My Modern Met . A Braille-írásos okosóra után a látássérültek egy másik hétköznapi problémára, a navigációra lelhetnek megoldást egy forradalmi sétabotban. Kursat Ceylan, a Young Guru Academy török vezérigazgatója és társalapítója tervezte az eszközt.
2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.
Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is, a legmagasabb állami kitüntetést.
A Körber Európai Tudományos Díj idei átadója szeptember 7-én lesz a hamburgi városházán. Az elismeréssel egymillió eurós pénzdíj jár.
