A pokol bugyrai: A szenvedés azoknak a százezreknek sem ért véget, akik hosszú idő után végül hazajuthattak
Sölch Gellért hozzátette, az érintetteket hosszú évekre vitték idegen földre, közülük százezreknek esélye sem volt visszatérni.
Lehettek akár katonák vagy civilek, magyarok vagy svábok, keresztények vagy zsidók, férfiak vagy nők, hivatalnokok vagy zsellérek, felvidékiek vagy dunántúliak, egészségesek vagy rokkantak, 13 éves gyermekek vagy 68 éves aggastyánok, ha kellett a szovjeteknek az elvárt fogolylétszám, akkor különbség nélkül, mindegyikükre ugyanaz a kegyetlen sors várt a Gulág és a Gupvi lélekölő táboraiban – fogalmazott.
Sölch Gellért szerint a kormánynak sürgető feladata volt a korábbi „félresiklott és szándékosan megosztó” emlékezepolitikát megváltoztatni
Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának igazgatója elmondta, a független Magyarország napja nemzeti emléknap alkalmából nyílik meg szombaton a kültéri tabló kiállítás, amely több személyes sorson keresztül mutatja be a Szovjetunióba hurcolt magyarok szenvedéseit.
Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke arra emlékeztetett, hogy mintegy 1 millió honfitársunk került szovjet fogságba, kétharmaduk katonaként és mintegy 330 ezren ártatlan civilként. Mint mondta, a kiállítás azért született, hogy megszüntesse a ránk kényszerített amnéziát és egyúttal fejet hajtson az ártatlanul fogságba vetett és Szovjetunióba kényszermunkára deportált édesanyák, édesapák előtt.
A kültéri kiállítást a kormány támogatásával a Szabadságvédő Alapítvány készítette és a Magyar Nemzeti Múzeum Ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyén tekinthető meg.
NÖRI: fotókiállítás mutatja be a 301-es parcellát
“Nemcsak a kiállítás, maga a Nemzeti Gyászpark is figyelmeztető jel számunkra, és a mi feladatunk, hogy azok számára is az legyen, akiknek 1989 nem volt az életük része, és már csak a történelem egy jelentős pillanataként tanulnak róla.”
