Amikor Abbas Khider Irakból Németországba érkezett menekültként, német szókincse három szóból állt: Hitler, Scheiße, Lufthansa. Ma, 20 évvel később elismert német író.  Úgy volt, hogy az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon lehetőségünk lesz személyesen beszélgetni vele legújabb, A pofon című regénye kapcsán. Sajnos betegsége miatt nem tudott Magyarországra jönni, de Khider most Berlinből küldte el nekünk velős válaszait.

ContextUs: Egyszer azt nyilatkoztad, azért különösen fontosak neked a könyvek, mert egy szegény, bagdadi családból származol és a szüleid sem írni, sem olvasni nem tudtak. Az otthonotokban csak vallásos könyvek voltak, ezekből tanultál meg olvasni és az olvasás szeretete tett íróvá. Megkapó volt, amikor úgy fogalmaztál, Németországba Kafkával, Oroszországba Puskinnal, Franciaországba Baudelaire-rel menekültél. Ha ma menekülnöd kellene, kiket vinnél magaddal az irodalomból?

Hilde Domin összes verseit vinném magammal.

Abbas Khider / Fotó: Gezett

ContextUs: Hitler, Scheiße (szar – a szerk.), Lufthansa – ez az a három szó, amelyet akkor ismertél, amikor Irakból Németországba menekültél. Most, 20 évvel később többszörösen kitüntetett német író vagy, aki „akcentus nélkül ír.” Ez olvasható Deutsch für alle (Német mindenkinek) című szokatlan nyelvkönyved fülszövegében. Eddig megjelent 4 regényedet németül írtad, és több helyen azt nyilatkoztad, a német lett az új nyelved. Arabul egyáltalán nem tervezel írni?

Nem tervezem arabul írni. Az, hogy németül írok, megszokássá vált.

ContextUs: Szintén az alternatív nyelvkönyved ajánlójában olvastam egy idézetet tőled: „Mióta ismerem a német nyelvet, nem álmodozom többé arról, hogy megváltoztassam a világot. Csak egy célom van az életben: meg akarom újítani ezt a nyelvet.” Miért tartod ezt fontosnak?

Azt csak ironikusnak szántam. Jól szórakozom a német nyelven.

ContextUs: Legutóbbi, A pofon című regényed még a szeptember 11-i terrortámadás előtt játszódik Németországban. Főhőse egy iraki menedékkérő. Te magad 2000-ben szereztél menedékjogot Németországban. Mi az oka, hogy ezt a történetet csak ennyi sok évvel később, 2016-ban vetetted papírra?

A témák keresik a szerzőt. Én ebben hiszek. Ez a téma akart engem. Hogy miért? Azt nem tudom.

„Tanuljuk meg erőforrásnak használni a félelmet” – Tudósítás Al Ghaoui Hesna Holli, a hős kötetéről

A haditudósításairól ismert riporter saját rajzaival illusztrált könyvével, a Holli, a hős című mesekönyvvel kíván segíteni a gyerekeknek, hogy helytálljanak a nehéz helyzetekben, bátran és magabiztosan szembenézzenek a kihívásokkal. Az októberi Margó Fesztiválon Hesnával Szél Dávid pszichológus és Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója beszélgetett.

ContextUs: Az időbeli egybeesésen túlmenően A pofon elbeszélésmódja egyes szám első személyű. Ebből adódik a következtetés, hogy akkor ez önéletrajzi regény. Mennyiben igaz ez?

Minden önéletrajzi benne, még a kitalált részek is.

ContextUs: A regény keretét a pofon gondolatával való játszás adja, amit a főhős a menekültstátuszt visszavonó ügyintézőnőnek szán. Hogy valóban megteszi-e, csak a regény legvégén derül ki. Érezted valaha te is, hogy meg tudnád ütni az előtted ülő menekültügyi hivatalnokot?

Megütni nem! De leköpni gyakran akartam. Ott (a hivatalban – a szerk.) fura emberek dolgoztak, akiket „Darwin szemüveges teremtményeiként“ jellemeztem. Ha bemész, hogy beszélj az ügyintézővel, elátkozod a napot is, amikor betetted a lábad Európába. Távozásnál pedig megveted az evolúciót, amiért ilyen viselkedésű embereket hozott létre.

A német egyházak megszegik a szabályokat a menekültek érdekében?

Németországban az elutasított menedékkérők számára gyakran az egyház jelenti az utolsó reményt. Sok egyházközség kitárja az ajtaját ezen emberek előtt, hogy késleltessék vagy megakadályozzák a küszöbön álló kitoloncolásukat. A menekültek ilyenkor hetekig vagy hónapokig élnek a gyülekezet helyiségeiben, ahol ideiglenes védelmet kapnak a rendőri intézkedésekkel szemben.

ContextUs: A regény szerint nem ritka, hogy a menekültek a menekülésük valódi okát letagadják, és olyan sztorit adnak elő, amelyről valószínűsítik, hogy átmegy a hatóságok rostáján és megkapják a menekültstátuszt. Erről idáig nem igen lehetett olvasni, te viszont természetes őszinteséggel tárod ezt fel A pofonban. Nem félsz a negatív, agresszív reakcióktól?

Féltem – és még most is félek. Voltak negatív és agresszív reakciók. De pont erről szól az irodalom. Nem hiszek az „udvarias” irodalomban. A művészetnek néha fájnia is kell.

ContextUs: A főhős is elhallgatja menekülése igazi okát, mert annyira szégyelli, hogy senkinek nem beszél róla. Miért a nőiesre növekedett mellet találtad ki a főszereplő, Karim Mensy problémájának, ami miatt a menekülést kénytelen választani?

Az emberek különböző okokból hagyják el a hazájukat. Nem csak politikai és gazdaságai okai vannak.

Abbas Khider / Fotó: MainzUnd

ContextUs: Mennyiben látod másnak a menekültkérdést ma, a 2015 óta tartó menekülthullámra tekintettel, mint a te idődben, amikor a regény is játszódik, a 2000-es évek elején?

Semmi nem változott.

ContextUs: Jól érzed magad Németországban?

Igen.

ContextUs: Érnek atrocitások a származásod miatt?

Többszörösen is.

ContextUs: Milyen gyakran látogatsz szülőhazádba, Irakba?

Ritkán. Az elmúlt négy évben csak egyszer jártam ott, és egy hétig maradtam.

Abbas Khider / Fotó: Quantara

ContextUs: A te történeted egy pozitív beilleszkedési sztori, hiszen sikeres német író vált belőled. Előfordul, hogy ilyen célokra is „felhasználnak”?

Gyakran, de harcolok ezellen.

ContextUs: Megvan már a következő regényterved?

Igen, az új regényen már 2 éve dolgozom. Remélhetőleg 2020 tavaszán jelenik meg. Ennél többet azonban nem árulhatok el róla.

CV

Abbas Khider német-iraki író. 1973-ban született Bagdadban. A Szaddam Husszein rezsimje elleni politikai tevékenysége miatt hazájában többször börtönbe került, megkínozták. Végül elmenekült Irakból, és több, közel-keleti országban élt. 2000-ben menedékjogot szerzett Németországban, ahol irodalmat és filozófiát tanult. 2007-ben német állampolgárságot kapott. A pofon a negyedik regénye. Az írónak ez az első magyarul megjelent kötete. Abbas Khider jelenleg Berlinben él.