A balotaszállási idős nő története az egész országot bejárta: elszökött kutyáját a kocsijához kötve akarta hazaszállítani, amibe az eb belehalt. Az ügy hatalmas felháborodást keltett; Magyarországon petíció indult az asszony megbüntetését kérve, és külföldi médiumok is beszámoltak a szerencsétlenül járt négylábúról. De mennyiben térnek el a magyarországi jogszabályok  más országokétól?

Megfelelő büntetés a szökésért?

Hirdetés

Az esetet egy szemtanú jelentette a hatóságoknak, aki egyből megállt, és megpróbálta megakadályozni az állat további kínzását. A 68 éves nő szóváltásba keveredett a segítő szándékú autóssal, majd vontatta tovább a már járóképtelen kutyát. Mire a rendőrök kiértek, az eb belepusztult a súlyos sérüléseibe. A négylábú bűne mindössze annyi volt, hogy a vihartól megijedvén elszökött otthonról.

Emiatt gondolta úgy a gazdája, hogy megfelelő büntetés lenne számára, ha így vonszolná haza, hiszen eljönni is el tudott magától…

A falubeliek elmondása alapján az asszony agresszív természetű, fiaival is sokat veszekedett. Az is kiderült, hogy már korábban is előfordult hasonló eset – akkor a lovát húzta az autója után. A rendőrök állatkínzás megalapozott gyanúja miatt vizsgálják az esetet. A nyomozásról egyelőre annyit közöltek, hogy kihallgatták a gyanúsítottat, aki szabadlábon védekezhet.

Elsőfokon szabadságvesztés, másodfokon felmentés

A magyar szabályozás szerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha a tettes az állatnak különös szenvedést okoz. Ez önmagában elég súlyos büntetés lenne, azonban a legritkább esetben kerül sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására. Ez idáig egy esetben fordult elő, hogy a bíróság elsőfokon a maximálisan adható 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt valakit. Ám másodfokon 1 év 4 hónapra enyhítették büntetését, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették.

Így is lehet tiltakozni / Fotó: Szeretlekmagyarország.hu

Hazánkban az ítélkezési gyakorlat szerint inkább mellékbüntetéseket (pénzbírság, elkobzás) szabnak ki, illetve gyakori a felfüggesztett börtönbüntetés is. Állatvédő, állatmentő civil szervezetek évek óta küzdenek azért, hogy szigorítsanak a szabályokon, és valódi büntetéskiszabás történjen ezekben az ügyekben. Számos petíciót terjesztettek elő, tüntetéseket, megmozdulásokat is szerveztek ennek érdekében.

Angliai szabadságjogok

A világon először az Egyesült Királyságban nyilvánították az állatkínzást bűncselekménynek. Az első tiltás 1902-ben született, ekkor szüntették be a kutyaviadalokat, de már az 1820-as években is védték a haszonállatok jogait. 1979-ben pedig a Jóléti tanács a következő öt szabadságjogot fektette le: garantálni kell az állatok élelmezését, kényelmét, egészségét, jólétét, és tilos őket kínozni. Később ez lett az EU szabályozásainak alapja is.

Vessünk véget az állatok kínzásának! / Fotó: Joy.hu

Az angol törvényi rendelkezés viszont kicsit meghaladja a magyar szabályozást. A briteknél ugyanis akár öt évre is elítélhetik azt, aki állatkínzás bűntettét követi el. Azonban a szigetországban is ritka a maximális büntetés kiszabása. Áprilisban keltett nagy felháborodást egy fiatal pár esete, akik különös kegyetlenséggel végeztek kutyájukkal. Először megverték, majd fagyállót itattak vele, ám a négylábú még így is napokig rettenetes kínokat élt át, végül leszúrták a házi kedvencet. A magyar jogszabályokkal egyezően a brit törvény szerint is súlyosabban minősül, ha súlyos szenvedést okoznak az állatnak, a pár mégis csak tíz hét elzárást kapott.

Mindent az őshonos fajokért

Ausztráliában alapvetően az angol jogrend jellemző, ami az állatvédelmet illeti, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy nagyon korán, már 1956-ban kialakult a szabályozás. Itt is gondot fordítanak a kóbor állatok számának csökkentésére, öt év szabadságvesztéssel is büntethető az, aki szándékosan elhagyja háziállatát.

Ez különösen fontos a macskák esetében, ugyanis sajátos helyzet állt elő a szigetországban: az őshonos fajok érdekében kénytelenek voltak szabályozni a vadon élő macskapopulációt is.

Mivel az ausztráliai őslakos állatok egy része kisebb termetű fajokból áll össze, mint a bandikutfélék vagy bettongok, így a gazdátlan, ragadozó macskák jelentik számukra a legnagyobb veszélyt. Jelenleg is 22 veszélyeztetett fajt tartanak számon ezeken a területeken, tehát komolyabb lépéseket kellett tenniük a védelmük érdekében. Az Australian Wildlife Conservancy például egy 44 kilométer hosszú kerítést állított fel a kisebb fajok élőhelye köré, hogy ne érhessék el őket a vadászni induló cirmosok.

Akár kilencvenkilenc évig is ülhetsz börtönben

Az Amerikai Egyesült Államokban 10 évvel később, 1966-ban kezdődött az állatok védelmének szabályozása. Mégpedig az Animal Welfare Act hatályba lépésével, amely egy egységes törvénykönyv és kifejezetten erre a kérdésre összpontosít. Az ítélkezési gyakorlatot nézve viszont egyértelműen az USA bírósága a legszigorúbb, bár különböző tagállamaiból adódóan akár szomszédos városokban is eltérő lehet az állatok védelméről szóló szabályozás.

Tökéletes példa erre, hogy míg New Yorkban „csak” egytől öt évig terjedően büntetik az állatok bántalmazását súlyosságuk mértékétől függően, addig Alabamában kilencvenkilenc évi szabadságvesztés kiszabására is volt már példa.

Igaz, ez kirívó esetnek számított, az elkövetőt hetvenöt rendbeli állatkínzás büntette miatt ítélték hosszan tartó elzárásra. De korántsem ez volt az egyetlen eset, ahol több évi börtönbüntetésre ítéltek valakit: egy Massachusetts állambeli  lengyel férfit 10 évre ítéltek el, mert megkínozta kutyáját.

Tilos a fajtalankodás

Ha megvizsgáljuk a különböző törvényeket, láthatjuk, hogy Európa más országaiban is komolyabban veszik az állatok jogi védelmét, mint hazánkban. Németországban ugyan szintén három évig terjedően büntetik az állatok bántalmazását, viszont egy nagyon fontos különbséget láthatunk. Míg a magyar Büntetőtörvénykönyv nem rendelkezik erről a kérdéskörről, a németek voltak az elsők, Hollandiával és Dániával egyetemben, akik tiltottnak nyilvánították a zoofíliát is. Azóta ez több ország jogszabályába is bekerült. Franciaországban két évig, Norvégiában akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A német állatvédelmi jogszabályok egyébként két évvel az egységes EU-s rendeletek előtt, 1972-ben születtek.

Van összefüggés… / Fotó: Mérce

Civilek hazánkban is több tüntetést szerveztek azzal a céllal, hogy az állatokkal való fajtalankodás is büntetendő legyen. Ez valóban hiánypótló szabályozás lenne. Pár hónapja az egyik Budapesti kerületben keltett felháborodást és pánikot, hogy egy férfi szexuális kapcsolatot létesített egy elszökött házimacskával. Az ügyben feljelentés is történt, ám ezzel a cselekménnyel nem sértett törvényi tényállást, sehol nem szerepel, hogy ez bűncselekménynek minősülne, ezért nem is indult nyomozás.

Svájcban alkotmányba foglalták az állatok védelmét

Összehasonlítva a magyar büntetési tételeket más európai országokéval, láthatjuk, hogy nincs nagy különbség, Magyarország sincs elmaradva ezek tekintetében. Hasonló mértékben szankcionálják az állatok bántalmazását, az egyedüli különbség a tényleges, jogerős ítéleteket illetően látható.

Csak erős idegzetűeknek: Rejtett kamerás felvételek, hogyan kínozzák és tesztelik a majmokat

Ezen az látszik, hogy kábítószert injekcióznak beléjük, majd tetoválják őket és teszteket végeznek rajtuk. Habár leszedálják őket, az ADI szerint még érezik a fájdalmat. Miután már hasztalanok, hagyják, hogy a többi majom végezzen a legyengült állattal. És minden tettüket a tudományra hivatkozva mentesítik a tesztelők, a cégek.

Kiváló példa erre Svájc, ahol ugyanúgy 3 évig terjedően ítélhetik az elkövetőket börtönbüntetésre, bár jóval a magyarok előtt, már 1981-ben törvénybe foglalták.  Maga a szabályozás is jóval kiterjedtebb, és sokrétűbben rendelkezik. Számukra annyira alapvető ez a kérdéskör, hogy magába az alkotmányba foglalták az állatok védelméről szóló szabályokat.

Igaz, ez csupán az alpesi országban fordul elő egyedül a világon, de az állatok méltóságát is törvényi szintre emelték.

Ezáltal nem csak a tartásukról, gondozásukról és kínzásuk tilalmáról rendelkeznek, de jogszabály tiltja a megalázásukat, eszközként való használatukat is. Tehát érző lényként kell velük bánni, nem csupán „munkaeszközként”. Svájcban egyébként nem csak az állatok élveznek kiemelt védelmet, 1959 óta a környezet védelme is szerepel az alkotmányukban.

Az erkölcs is beleszól

Vannak olyan országok, ahol egyes állatfajokat különös tiszteletben részesítenek. Ez az ókori kultúrákból ered. Mindenki hallott már az egyiptomi állatkultuszról, mely szerint sokáig szent állatként tekintettek a macskákra, Basztet, a macskaistennő miatt. Ám nem a piramisok hazája az egyetlen, ahol szakrális állatokról beszélhetünk. Indiában is szó esik az alkotmányban az állatok védelméről, amit morális kérdésként kezelnek. A törvények a nép kötelességeként hivatkoznak az állatok megóvására, különösen a szarvasmarhára tekintettel. Az ázsiai országban ugyanis őket tekintik szent állatnak.

A tehenek elpusztítását maga az alkotmány tiltja, de a többi állat védelme érdekében is születtek különböző jogszabályok.

Ugyan az európai átlaghoz képest viszonylag későn, csak 1993-ban rendelkeztek róla, de az olasz törvénykönyvbe is bekerült az állatok védelme. Az alkotmány egyik alapvetése lett a táj és az ökoszisztéma, az ott élő fajok védelme.  A jogszabályok egyébként a kóbor állatok védelmét is megpróbálták elősegíteni: akár 1 év börtönbüntetésre is számíthat az, aki saját házi kedvencét az utcára teszi. Ennek bevezetésére azért került sor, mert a vakációzó családok sokszor kitették háziállataikat a helyiek, szomszédok gondjaira bízva. Mostanra erre is próbálnak megoldást találni: egyre több strandra és hotelbe érkezhetnek a gazdák kedvenceikkel együtt.

Erre is lassan reagálunk

Ha csak a számokat nézzük, nem látunk nagy különbséget a magyar és külföldi jogszabályokban, büntetési tételekben. A fent említett európai országok szinte azonosan egy és öt év közötti maximális szabadságvesztési tételt határoztak meg törvényeikben.
Eltérést láthatunk viszont a bírói ítélkezési gyakorlatban, a külföldi országokban jellemzőbb a tényleges börtönbüntetés kiszabása.

A Fővárosi Állatkert a veszélyeztetett fajok megmentését népszerűsíti

A vadvilág világnapjának nemzetközi eseményeihez kapcsolódva a macskamaszkban vagy nagymacskát ábrázoló plüssjátékkal érkező gyermekek kedvezményes, 200 forintos jeggyel látogathatják pénteken az állatkertet – közölte az intézmény az MTI-vel. A filmfesztivált először 2015-ben rendezték meg, mára pedig számos kísérőrendezvénnyel bővülve a régió egyik legnagyobb filmes és természet-környezetvédelmi tematikus rendezvénye lett.

A legnagyobb különbség egyértelműen az állatvédelem kultúrájában látható. A magyar jogszabályok nem rendelkeznek teljes körűen az állatok védelméről, sok területen joghézagok találhatóak (ilyen a korábban említett zoofília kérdésköre is). Az, hogy minek köszönhető, hogy ennyire elhanyagolt hazánkban a környezetünkben élők óvása, pontosan nem derül ki. Biztosan közrejátszik ebben, hogy más országokkal ellentétben nálunk ez elég fiatal jogintézménynek minősül, csak 2004 óta szankcionálják az állatkínzást.

Ez a fenti példákat tekintve szokatlanul későn került be a Büntető Törvénykönyvbe.

A hiányos magyar szabályozás másik oka lehet, hogy ugyan időről-időre napvilágra kerülnek olyan esetek, amelyek hatalmas közfelháborodást váltanak ki, mint jelenleg a balotaszállási nő kegyetlen tette, mégsem mindennapos téma az állatvédelem. Ha maguk az emberek is többet foglalkoznának a kérdéssel, jobban a köztudatba épülne a téma fontossága, rájönnénk, hogy igenis fontos, és szükséges a jogszabályok és a kiszabott ítéletek szigorítása. Ez utóbbi pedig elrettentő példaként is szolgálhatna az emberek számára, hogy a jövőben tartózkodjanak az állatok bántalmazásától.

Hirdetés