A szennyvíz ismét feltört a csatornából. Az új populista jobboldal sötéten viháncoló lidérce újabb gazdatestet szállt meg, így Putyin, Orbán, Erdogan, Trump, Duterte, valamint Jair Bolsonaro cirkusza újabb bohóccal bővülhetett. Boris Johnsonnak hívják. Cikkünkben bemutatjuk a „no-deal Brexit” pápáját, aki már a Downing Street 10. szám alól dirigál.

A trollgyártás alkímiája

Hirdetés

Végy egy kellően exhibicionista szélhámost. Adj neki nevet. Legyen mondjuk Alexander Boris de Pfeffel Johnson? Dehogyis. Nehogy így hívd. Túl hosszú. Inkább egyszerűen csak Boris. Boris Johnson. Hitesd el vele, hogy ő az emberi teremtés csúcsa, minden igazság tudója. A második eljövetel! Öltöztesd fel rendes ruhába, lehetőleg Armani-öltönybe. Sose taníts neki beszéd- és érveléstechnikát, ugyanis felesleges. A végeredményre nézve még káros is. A forma számít, kizárólag a forma, a tartalom huszadlagos. Tanítsd meg úgy kommunikálni, hogy ne mondjon semmit, azt viszont teátrálisan és a lehető legmélyebb önérzettel tegye. Bárki megkérdőjelezné a mondandóját? El lehet küldeni a fenébe. Vitának helye nincs!

A Foreign Policy illusztrációja / Fotó: Dan Kitwood / Pier Marco Tacca / Wiktor Szymanowicz / Amer Ghazzal / Barcroft Media / Getty Images

A következő lépés kardinális fontosságú: rendelj mellé egy kokaintól pörgetett, kellően gátlástalan marketingesekből álló csapatot. Ügyelj rá, hogy minden lépésére figyeljenek. Nagyon fontos, hogy óvják a racionális gondolkodás veszélyeitől. Menjetek el Ibizára. Bulizzatok. Két fékevesztett partizás között munka címén húzzatok ki néhány csíkot, szívjátok fel az orrotokba és indulhat a sötét alkímia. Brexit? Nem akadály. Globális felmelegedés? Liberális hoax. Vendégmunkások? Elveszik a munkát! Migránsok? A kertek alatt fenik a késeiket. Őserdők? Ökoszisztéma? A profit mindenek felett! Winston Churchill? Berki Krisztián! Felelős politizálás? Valóságshow.

Figyelem! A trollgyártás metodikája működik, ezért csak óvatosan. A fenti leírás pusztán edukációs jellegű, elrettentő példaként kíván szolgálni.

Az alábbiakban bemutatjuk a Brexit és a sötét alkímia egyik frissen hatalomba került homunkuluszát, a brit miniszterelnököt: Boris Johnsont. Vigyázat! Őrültek vannak a kormányrúdnál, a fedélzeten pedig mi ülünk.

A Brexit narratívák röviden

Lehet firtatni a brit kiválás okait. Egyesek szerint már akkor hibázott az Európai Unió, amikor nem hallgatott arra a Charles De Gaulle-ra, aki már a maga idejében figyelmeztetett a britek különutasságára és amíg rajta múlt, nem is csatlakozhatott a szigetország az európai közösséghez. Aztán ott van a proteszt narratíva is, miszerint a baloldal által cserbenhagyott, leszakadt rétegek egyszerűen középső ujjat mutattak a status quo-nak és ennek az eredménye a Brexit.

Trumpot és a brit miniszterelnököt gúnyoló képet posztolt a Trónok harca Lena Headey-je

A Trónok harca színésznője, Lena Headey felkavarta az internetet azzal, hogy megosztott egy photoshoppolt képet Donald Trump és Boris Johnson államférfiakról, amelyen a Ragyogás-ikreiként ábrázolták őket. Miután Johnsont jelölték ki az Egyesült Királyság miniszterelnökének, az emberek gyorsan felismerték a hasonlóságot közte és az amerikai elnök között.

Megjegyzem, a Trump-jelenségnek is ez az egyik értelmező narratívája:  a magára maradt fehér munkásosztály lázadása. Bárhol is legyen az igazság, a Brexit című nemrég bemutatott játékfilmből (is) egyértelműen kirajzolódik, hogy egy tökéletesen legyártott, patikamérlegen adagolt politikai termékről beszélünk, amelyre természetesen csak úgy repültek az olyan nyerészek, mint például Boris Johnson.

Az angol troll

Számos alkalommal hivatkoztak Johnsonra a brit Trumpként, sőt még maga Donald Trump is elismerően bólintott a párhuzam hallatán. Meglehetősen hasonlatos küllemük bizonyosan hozzájárult ehhez, de az új jobboldali vezetők karakterológiája meglehetősen egy kaptafáról ered, így a köztük lévő hasonlóság nem túl meglepő.

Lisa Larson-Walker animációja / Fotó: Adrian Dennis / PA Images / Getty Images

Lássuk csak: Johnson is imádja a reflektorfényt. Egyik emlékezetes alakítása, amikor a 2012-es londoni olimpia idején még London polgármestereként próbálta csillapítani szereplési kényszerét egy félresikerült drótköteles performansszal: zászlókat lóbálva akadt fenn a Victoria park feletti kötélpályán. Politikusi karrierje során többször  tiszteletét tette szórakoztató tévéműsorokban, mely szereplések leginkább igen magas kínosság-faktoruk miatt maradtak emlékezetesek. Természetesen ellentmondásos kijelentésekben sem marad le társaitól. Tág a spektrum: az ártatlan, sőt néhol még akár szórakoztató viccelődéseken át az egészen nagy port kavaró megnyilatkozásokig terjed a skála. Külügyminiszterként például egy félresikerült megjegyzése miatt rontott egy bebörtönzött iráni-brit nő helyzetén. Csipkelődő stílusa nyomán kritikusaitól megkapta a rasszista, iszlamofób és szexista bélyegeket is.

Magára többször is liberálisként hivatkozott, sőt, talán az egyetlen dolog, amelyben árnyalatnyi különbséget mutat Johnson a hozzá hasonló vezetőkhöz képest, az a bevándorláshoz való viszonya.

Ugyanis nem keményvonalas bevándorlásellenes. Talán ez családfájának is köszönhető, hiszen felmenői között vannak muszlimok, zsidók, keresztények, törökök, litvánok, német, angol, francia nemesek is egyaránt. Londoni polgármesterként számos alkalommal vette védelmébe az illegális bevándorlókat, illetve elődjéhez, Theresa May-hez képest is meglehetősen liberálisnak mondható álláspontot képvisel a migráció témájában. Hasonlóan liberálisan viszonyul még egy dologhoz: az igazság kereteinek értelmezéséhez. Johnsont ugyanis nem egy alkalommal kapták hazugságon. Az egyetem utáni első újságírói munkáját is egy idézet meghamisítása miatt veszítette el. Később már politikusként pereket is bukott, amikor valótlanságokat állított például a Brexit kampány során.

Johnson, May és a Brexit

Az olyan sztorikról pedig kár is beszélni, minthogy egy Putyin-közeli oligarcha bulijáról hazafelé, szétcsapott állapotban kapták lencsevégre a perugai reptéren, miközben külügyminiszterként nem volt rest párhuzamot vonni az orosz elnök és Adolf Hitler között.

Ha nem Magyarországon élnék, talán azt is mondanám, hogy érthetetlen.

A Brexit kampány során Johnson vált az egyik leghangosabb kilépéspárti politikussá a konzervatív párton belül, annak ellenére, hogy bizonyos hangok szerint valódi elvi meggyőződés nélkül, pusztán politikai számításból támogatta a britek kilépését. Egyszerűen a maradáspárti David Cameronnal, az akkori miniszterelnökkel szemben jobbnak látta az esélyeit a belső, Brexit-párti frakció élén. A Brexit-szavazás megtörtént, Cameron lemondott, de Johnson az utódlásért egyelőre még nem jelentkezett be, helyette a sokkal puhább Theresa May lett a miniszterelnök.

London, 2019. szeptember 3. / Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

A May-féle puha Brexit kudarcba fulladt, ugyanis az Unió nem engedte volna, hogy a britek csak tessék-lássék módon lépjenek ki és az olyan, számukra kedvező dolgokat, mint a közös piachoz való hozzáférést megtartsák, de az előírásokat ne tartsák be és a tagdíjakat ne fizessék. Theresa May pedig mindvégig igyekezett elkerülni a no-deal, azaz az alku nélküli kilépést. Emiatt végül az akkora már külügyminiszter, Boris Johnson el is hagyta a May-kabinetet.

Érkezik a troll Brexit

2018-tól May elvesztette a támogatóit, semelyik kilépési forgatókönyv nem kapott többséget a parlamentben, kormányzása csúfosan elbukott. 2019 júliusában a miniszterelnök asszony lemondott és követte őt Mr. No-deal Brexit Boris Johnson.

Brexit: ugrás a sötétbe – Indulatok döntöttek észérvek helyett

A kilépési megállapodás határidejének közeledtével nem meglepő, hogy a XXI. Század Társaság március 21-i találkozója Brexit: ugrás a sötétbe címmel is e téma köré épült. Az esemény házigazdája Kocsis András Sándor volt, a társaság elnöke. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője Losoncz Miklóst, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzorát kérdezte.

Johnson a kemény kiállást szorgalmazta, a kompromisszumos May-hez képest inkább ajtóstul rohant volna a házba. Olyan felesleges dolgokkal nem igazán szokott foglalkozni, mint érvelés a saját igaza mellett, így máig sem derült ki, hogy mit is akar valójában, illetve hogyan képzeli el a no-deal Brexitet. Prosperáló Nagy-Britannia, szuverén nagyhatalom. Hangzatos szavak, de még mindig nem tudni, hogy mit tervez a visszaálló vámhatárok kezelésére, mik a tervei az EU-s szerződések felmondására, valamint hogyan kívánja rendezni az ír határkonfliktust.

A közvélemény pedig egyre inkább türelmetlenebbé válik, a felmérések szerint ma már a maradáspártiak vannak többségben.

Ráadásul a parlamentben is vékony jégen táncol Johnson: mindössze egyfős a „többsége”. Továbbá  saját pártjában is sokan ellenzik a no-deal Brexitet, de talán még mindig jobban félnek a munkáspárt szélsőbalos vezetőjének, Jeremy Corbynnak az esetleges miniszterelnökségétől, mint Johnson akármilyen ámokfutásától. A brit kilépés jelenleg kitűzött időpontja október 31., de talán nem okozna hatalmas meglepetést, ha a britek még halottak napján is az EU tagjai lennének.

Lufi helyett identitást

Veszélyben vagyunk. Az Európai Unió nyilvánvaló reformokra szorul. Fájóan hiányzik belőle a közös vízió és identitás. Az Unió ma inkább hasonlít egy betegeskedő, suta óriásra, mint egy potens, globális nagyhatalomra. A Boris Johnson-féle szélhámosok pedig ezt a válságot kihasználva gyártják le a legkárosabb politikai hazugságokat. Nincsenek elvek, nincsenek gondolatok, nincsenek víziók, kizárólag a pillanatnyi rivaldafény és a mámorító hatalom óhaja.

Hugh Grant Boris Johnsonnak: “Nem fogod elb_szni a gyerekeim jövőjét”

Boris Johnson brit miniszterelnök arra kérte szerda reggel II. Erzsébet királynőt, hogy szeptember második hetétől október 14-ig függessze fel a parlament működését. A királynő jóváhagyta a kérést még aznap késő délután, írta a The Guardian brit lap. A kilépési megállapodás határidejének közeledtével nem meglepő, hogy a XXI.

Boris Johnson a huszonegyedik századi politikus mintapéldánya: felelős államférfi helyett valóságshow-hős, valódi vezető helyett troll. Egy dolog azonban elvitathatatlan: az Európai Unió még mindig az európai béke legfőbb garanciája és záloga, akár a britekkel, akár a britek nélkül. Figyelni viszont kell: a sötét alkimisták megállás nélkül ügyködnek. Az ultima matériájuk pedig a gyűlölet, a megosztás és a féligazságok ötvözetéből áll.

Hirdetés