A mű nem volt hosszú életű, gyorsan leszedték a Ludwig Múzeum faláról Brückner János alkotását. Titokban került a miniszterelnök fiatalkori énjét ábrázoló alkotás a múzeum falára. A múzeum Ludwig 30 nevű kiállítás egyik interaktív installációja volt Brückner Orbán-portréja. Ő maga csak utasításokat adott, a látogatók pedig alkottak, akik nem sejtették, mi lesz a végeredmény.
A művet gyorsan leszedték a falról, az alkotót pedig beszélgetésre hívták, mert az igazgató szerint a kép nem való múzeumba.
Az Itt és Most című alkotáshoz két falióra is tartozott, de a képhez hasonlóan ezek sem hétköznapiak voltak: a számok helyett betűk szerepeltek rajtuk, melyekből a This too shall pass, vagyis ez is el fog múlni szöveg volt olvasható.
Az Index kérdésére Brückner János elmondta, hogy a kép ugyanolyan magas, mint a déli határzáron felhúzott kerítés, a magassággal pedig a magyar vagyonosodás helyzetét próbálta érzékeltetni. Mint mondta, „az a szint csak néhány ember számára elérhető”.
A 444 úgy értesült, Bencze Pétert, aki Brückner galériása, behívatta Fabényi Júlia, a Ludwig igazgatója. A lap szerint nem csak Bencze, de végül a művész is megjelent, aki akkor szembesült azzal a ténnyel, hogy már nem tudja lefényképezni a művét: nem várták meg a kiállítás bontásával.
Mint Brückner elmondta, „nagyon feszült hangulatban” telt a beszélgetés, amire ő nem számított. Fabényi Júlia szerint, írja a 444, azért szedette le a művet, mert nincs üzenete, így nem való a múzeumba. Arról egyébként nem tudott a múzeum, hogy az interaktív kiállítás végén egy Orbán-portré rajzolódik ki.
Brücknert meglepte ez az igazgató reakciója, mire kérdéssel felelt:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Miért kell félni attól, hogy az emberek egy nagy színezőn kiszínezik Orbán Viktort?[/perfectpullquote]
A 24.hu-nak Bencze Péter azt mondta, Fabényi a „gyenge üzenet” mellett azért tartotta problémásnak a művet, mert korábban Nagy Kriszta Tereskova már foglalkozott a miniszterelnökkel, ráadásul izgalmasabban.
Brückner János saját bevallása szerint azért lepődött meg a történteken, mert nem azt írta, hogy Orbán jó vagy rossz, hanem egy szituációt próbált teremteni: a mai magyar társadalomban van egy olyan tudat alatti kép, amiről nem beszélünk.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Egyszerűen láthatóvá teszek valamit, ami ott van a hétköznapjainkban. A célom éppen az volt, hogy láthatóvá tegyem azt a láthatatlan folyamatot, ahogy az ilyen típusú hatalom vagy az ilyen típusú félelem generálódik az emberekben[/perfectpullquote]
– mondta a képzőművész a 24.hu-nak.
Kapcsolódó cikk
Cenzúrázta a Közszolgálati Egyetem Petőfi Sándor Magyar vagyok versét
Brückner egyébként nem ismeretlen a kormányoldalon. Még korábban a Magyar Idők (azóta Magyar Nemzet) A balliberális művészet csúcsa: orgia, perverzió, aberráció címen, a kultúrharc jegyében Szakács Árpád listázta a kormánykritikus művészeket, ahol előkelő helyet kapott az Orbán-portré alkotója.
A 444 megkereste kérdéseivel Fabényit, de egyelőre nem reagált.