Olvasom Sunyiságában és brutalitásában lehet ismerős a mostani valóságunk

Sunyiságában és brutalitásában lehet ismerős a mostani valóságunk

Promóció

Darvasi László Magyar sellő című új regénye gyönyörű németországi vidéken játszódik, a romantika korában. Egy városba elhozatja a gróf a magyarországi tóban talált vízi lényt, az elszabadul, és bajt kever. Sunyiságában és brutalitásában lehet ismerős a mostani valóságunk, valójában mégis új, idegen, és fontos lenne megismerni. Ebben egy regény is segíthet – derült ki a szegedi könyvbemutatón.

6000 eurós díj az első könyvért

Promóció

Eredetileg Harag Anitával készült közös könyvbemutató beszélgetésre Darvasi László, úgy tervezték, egymást fogják kérdezni. Három éve, a József Attila Kör szigligeti táborában találkoztak először. Darvasi a prózaírásról tartott foglalkozást ott, jó néhány írást elemeztek, és akkor mindenkinek Harag Anita novellája tetszett a legjobban. A fiatal szerzőnek most megjelent első, Évszakhoz képest hűvösebb című novellás kötete.

Harag Anita nyerte el a 2019-es Horváth Péter Ösztöndíjat

Harag Anita író lett a hetedik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj 2019-es győztese. Az alapító jelenlétében lezajlott csütörtöki díjátadón Parti Nagy Lajos, a kuratórium tagja méltatta a díjazott Évszakhoz képest hűvösebb című, a Magvető által kiadott novelláskötetét, miután Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke hangsúlyozta az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején.

Azért lett volna érdekes az a beszélgetés is, mert Darvasinak ebben a városban indult a pályája, a Horger Antal Párisban című 1991-es verseskötettel. A közös terv meghiúsult, mert Harag Anita első könyvével elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat, amely 6000 eurós alkotói támogatással, egy hónapos stuttgarti és egy hónapos berlini ösztöndíjjal jár együtt. Ezt az elismerést vette át a szegedi est időpontjában.

Darvasi így a szegedi Grand Caféban, csütörtökön este fölolvasott a közönségnek egy részletet Harag Anita könyvéből, amelyet szép, kemény első kötetnek nevezett.

Mikola Gyöngyi irodalomtörténész, kritikus, aki pályájának kezdete óta ismeri Darvasit, azt mondta a Magvető Kiadónál most megjelent Magyar sellő című regényről, hogy amint befejezte az olvasást, kedve támadt újrakezdeni az elejéről. Az az érzése, hogy a könyvben megteremtett világba érdemes még egyszer belépni, hátha másodszorra több minden kiderül a rejtélyről.

/ Fotó: Bakos András

Döntő részleteket nem árult el, és a szerző sem. Különben a szpoilerezés sem fedne föl túl sokat, hiszen, mint kiderült, egy szempontból Darvasinak ez a könyve is olyan, mint a legtöbb: nyitva marad benne ajtó, ablak, a vége után bárhogyan folytatódhat a történet.

Gondoljunk csak Kohlhaas Mihályra

Aki még nem olvasta a Magyar sellőt, annyit tudhatott meg a beszélgetésből, hogy a romantika korában, németországi környezetben egy diktatórikus tesz-vesz városba elhozatja a zsarnok gróf a Magyarországon megtalált, arc nélküli, de egyébként nagyon vonzó vízi lényt, az megszökik, és bonyodalmat okoz.

Jókai Mór Névtelen vár című regényében Hany Istók a neve az elvadult vízi embernek, akihez hasonló tényleg létezhetett. Legalábbis Heinrich von Kleist, aki elbeszélések mellett hírlapi tárcákat is írt, Vízilények, szirének című tárcájában megemlékezett a Bécsi Újság 1803-as közleményéről, amely egy magyarországi tónál látott meztelen élőlényt említ.

Ezt idézi mottóként Darvasi a Magyar sellő elején. A második mottó Örkény István Tóték című művéből való, a harmadik pedig a Magyar katolikus lexikon egyik szócikke. Mikola Gyöngyi kérdésére Darvasi elmondta, nagyon szereti Kleist elbeszéléseit, modernitásuk, példázatszerű, de nem didaktikus történetfűzésük és a bennük megnyilvánuló szenvedély miatt. Kohlhaas Mihály egy apró sérelemért szeretne kártérítést kapni, és következetes érdekérvényesítő harcából világégés lesz.

Örkény István interjúinak és színdarabjainak felvétele mindenkinek elérhető most már

“Amikor megszülettem, olyan feltűnően szép voltam, hogy a főorvos karjára vett, és szobáról szobára végigmutogatott a klinikán. Azt mondják, még mosolyogtam is, amitől a többi mamák irigyen felsóhajtottak. Ez röviddel az első világháború kitörése előtt történt, 1912-ben, s azt hiszem, ez volt egyetlen teljes értékű sikerem” – írta magáról Örkény István Egyperces önéletrajzában.

Bár halálra ítélik, végül visszakapja lovait, föltáplálva. Teljesül eredeti követelése, tehát, mondhatni, boldogan hal meg. Kleist fiatalon lett öngyilkos, Berlin mellett, nagyon szép helyen áll az emlékműve. Tavak, villák vannak a közelben, ahogyan régen. Ebben a gyönyörű környezetben dolgozta ki a náci vezetés második vonala a koncentrációs táborok működését, minden borzalmas részletében. Darvasi ide képzelte el a Magyar sellő cselekményét.

Azért is jó, ha gondol Kleistre az olvasó, mert a regény nyelvének egyik rétege szintén megidézi a német szerzőt – és a zsarnoki hatalommal szemben álló egyéni sorsok foglalkoztatják Darvasit is ebben a művében.

Mint felidézte, elkészült öt, Kleistre utaló, német környezetben játszódó novellája, és együtt nézegetve ezeket egy regény rajzolódott ki. Nagyon élvezte azt a folyamatot, ahogyan az öt különálló történet szálait egybedolgozta, és minden szereplő sorsát szépen elrendezte.

A legdühösebb könyv

Az egyik korábbi bemutatón Darvasi eddigi legdühösebb könyveként jellemezték a Magyar sellőt, máshol a legkevésbé magyar regényeként. Ezzel nem vitatkozott, de meggyőződése, hogy amiben mi élünk, most, az számtalan részletében – brutalitásában, sunyiságában – ismerős lehet, összeségében mégis ismeretlen világ, amelyet fontos lenne megismerni. A megismerés eszköze lehet egy regény is, mint kiderült, nem csak az olvasónak, hanem a szerzőnek is, írás közben.

/ Fotó: Bakos András

Vajon mi az oka annak, hogy a könyv szinte minden szereplőjét mintha közelről mutatná a kamera, egyedül a gróftól marad távol; még a neve sem derül ki, pedig tőle olyan az egész város, amilyen? – kérdezte Mikola Gyöngyi. Darvasi szerint ez, ahogyan alakult a regény, magától, törvényszerűen maradt így.

Alighanem azért, mert sokkal lényegesebb, hogy a megnyomorított lelkű emberekben mi minden játszódhat le. A zsarnok a történelemben a legtöbbször egy senki.

Nyilván tud valamit, ami a hatalom csúcsára juttatta, de ahogy megbukik, ott áll teljes törpeségében. Az emberi nagyság a bukás pillanatában mutatkozik meg – mondta az író.

Jönnek a poloskák

A könyvből két részletet olvasott fel a szerző fia, Darvasi Áron színész hallgató, aki idén márciusban rendezett egy Kleist-művekből is merítő darabot, az Amphitryont. Az egyik fölolvasott részletből az derült ki, hogy bizonyos vidékeken élő embereknek büntetést kell elszenvedniük, például ellepik a környéket a poloskák. A másik epizód az érzéki ártatlanságot ábrázolta.

Závada Péter kettőspont Je suis Amphitryon – Kritika

A színházterembe belépve rögtön az az érzés fogott el, hogy egy amerikai, kertvárosi család idilli otthonába vagy Shephard Hamisítatlan vadnyugat ának díszletébe érkeztem (ami egy klasszikus amerikai konyha). Amphitryon története viszonylag közismert: Jupiter felveszi Amphitryon hadvezér alakját, hogy annak asszonyával háljon, de utóbbi nem veszi észre, hogy a fölötte ziháló alak nem a férje.

Mikola Gyöngyi végezetül azt kérdezte Darvasitól, hogy ha már szereplőinek – ahogy mondta –, elrendezte a sorsát, hisz-e a sorsban. Darvasi emlékeztetett Kertész Imre Sorstalanságára: annál nagyobb baj nem történhet az emberrel, mint amikor a sorsát veszik el. A sors Darvasi számára nem a görög tragédiák végzetét jelenti. Inkább a személyiség kiteljesítésének lehetőségét érti alatta: hogy az ember azzá válhat, amire képességei és szándékai alkalmassá teszik.

10 érdekesség Pilinszky János író-költőről, aki ezen a napon 98 éves lenne

Pilinszky János költő-író születésnapjára emlékezik Magyarország november 27-én, hiszen ezen a napon született 98 éve. Az alábbi cikkben 10 érdekességet osztunk meg veletek róla. pilinszky jános érdekességek, pilinszky jános idézetek, pilinszky jános versek

Ehhez köze lehet a teremtőnek, és ezen a ponton említette a harmadik mottó, az oratórium jelentését: az ima helye, imaterem. Pilinszky János szerint az ima akkor jó, ha az imádkozó föladja a személyiségét, föloldódik a figyelemben. Darvasi ezzel szemben azt gondolja, hogy ezt így nem lehet. Ilyenkor sem szabad elengedni a személyiséget, ezt a cuccot, amelyért megszenvedett, megdolgozott az ember, ezzel együtt muszáj kiállni az Isten elé, ha van.

Promóció

legnépszerűbbek

A legszürreálisabb ötletek, hogyan védheted meg magad a koronavírus ellen

A kínai emberek saját kezükbe vették a sorsukat, maguknak gyártanak védőmaszkokat!

A pillanat, amikor az álmodozó turistát elgázolja a valóság

Nem véletlen, hogy egyes helyeken már turistaadót szednek.

Színésznők, akik nem szégyellik terhes alakjukat és döngő lépteiket

Bátran pózolnak fürdőruhában, domború hassal is és döngő léptekkel, ezek a büszke anyukák.
Promóció

a szerk. ajánlása

Tudtad? Kultúránként egészen mást jelent, amit a kezünkkel csinálunk

Ami egyik helyen a kedvesség jele, az máshol durvaságnak számít.

A nosztalgiavonat átrobogott a vásznakon – Ezek voltak 2019 legjobb külföldi filmjei a ContextUs szerint

Volt egyszer egy 2019-es év, amelyben korunk legnagyobb mesterei és feltörekvő tehetségei egyaránt megmutatták, hogyan is kell filmet készíteni.

Ezek minden idők legdrágábban elkelt festményei

Cikkünkben górcső alá vesszük a valaha legdrágábban elkelt tíz festményt, és arról is esik pár szó, miért kerülnek bizonyos festmények többe, mint mások.
Promóció

ez is érdekeltéged
<3