Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

A testület az Olga Tokarczuk írónak odaítélt Nobel-díj indoklásában az 57 éves író “narratív képzeletét” emelte ki, “amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”. Tokarczuk igazán kiváló “szezont” fut, hiszen tavaly neki ítélték oda a szintén nívós Man Booker-díjat. A 76 éves Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

Olga Tokarczuk és Peter Handke a 2019-es irodalmi Nobel-díj nyertese / Fotó: Getty Images

A legrangosabb irodalmi díj mellé 9 millió svéd korona (276 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Évek óta az esélyesek között emlegetik Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert, a külföldi nagy várományosokként pedig Haruki Murakamit. Nyilvános adatok híján csak a fogadóirodák listája adhat támpontot, melyek első helyein található írók közül kerültek ki általában a nyertesek az elmúlt években.

Több magyar szakmabelit meglepett, mint például Szegő Jánost, a Magvető Kiadó szerkesztőjét. Mint írta Facebook-oldalán, furcsának találja Tokarczuk életkorát, és hogy ilyen közel van egymáshoz a két díjazott térben. Noha hozzátette, “sehol sincs leírva, hogy nem kaphatja meg fiatalabb szerző.” Handke kapcsán úgy véli, a politikai kontextus is meglepő, “de erről kérdezd a bosnyákokat, akik élnek és nem gyilkolták le őket.” Szegő szerint “Kelet-Közép-Európa 100 évig nem nyer majd ezek után.”

A bejelentés előtt néhány nappal már kirajzolódott, kik állnak a legnagyobb fogadóirodák élén. A brit Nicer Odds első helyén Anne Carson kanadai költő állt, akit A szolgálólány meséjét is jegyző Margaret Atwood és Maryse Condé guadalupei író követett.

Azonnal siker lett A szolgálólány meséjének folytatása, Margaret Atwood új regénye

Az eladási statisztikák alapján minden negyedik másodpercben elkelt egy példány az Egyesült Királyságban az A testamentumok ból. Ez pedig összesen nagyjából 102 ezer vásárlásnak felel meg. Margaret Atwood regénye az A szolgálólány meséjének folytatása. A történet 15 évvel az első regény után játszódik és a disztópikus Gilead birodalmának fejlődését mutatja be.

Az első tízben szerepelt Krasznahorkai László, Nádas Péter, Olga Tokarczuk,  Ljudmila Ulickaja és Murakami is. Hasonló eredmények jöttek ki az Unibeten is, ahol szintén Carson, Condé és a lengyel író-pszichológus Tokarczuk kapta a legtöbb szavazatot.

Azért Krasznahorkaiért még szurkolhatunk, hiszen a napokban jelentették be, hogy a 2016-os, az A Báró Wenckheim hazatér című regénye is továbbjutott a Nemzeti Könyvdíjra jelölt könyvek szűkített, öt címet tartalmazó listájára is az idegen nyelvről angolra fordított művek újonnan létrehozott kategóriájában.

Az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki.

Sara Danius végleg lemondott tagságáról az irodalmi Nobel-díj körüli szexuális zaklatási botrány miatt

Akadémiai tagságáról is lemondott a Svéd Akadémia legutóbbi vezetője, Sara Danius, aki az első nő volt az 1786-ban alapított Svéd Akadémia élén. 2015-től irányította a testület munkáját egészen tavaly áprilisig, amikor lemondott állandó titkári és szóvivői posztjáról az akadémiát érintő szexuális zaklatási botrány és a győztesek nevének többszöri kiszivárgása miatt.

Ennek oka az akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson költő férje, Jean-Claude Arnault szexuális zaklatási botránya. A férfiről kiderült, hogy korábban számos nőt zaklatott szexuálisan, és többször kiszivárogtatta a nyertesek nevét. Arnault 2018 októberében két év börtönbüntetést kapott szexuális erőszak miatt.

A Svéd Akadémia ezért idén két irodalmi Nobel-díjat is kiosztott, a 2019-es mellett a tavalyit is.

Az akadémia a díjalapító Alfred Nobel végrendeletét végrehajtó Nobel-alapítvánnyal korábban egyeztetve végül úgy döntött, a díjazottakat öt saját tagja és öt külső szakember választja ki. A külső tagok között van Gun-Britt Sundstrom író, Henrik Petersen könyvkiadó és Mikaela BlomqvistRebecka Karde, valamint Kristoffer Leandoer kritikusok. A Nobel-bizottság vezetője Per Wastberg, az akadémia tagjai között van Kristina LugnAnders Olsson és Jesper Svenbro.

A Nobel-díj odaítélése zárt ajtók mögött történik mindig, a dokumentumokat 50 évre titkosítják, így az idei kiválasztásról legkorábban 2069-ben kerülnek nyilvánosságra az adatok.