Ingyenes kiállítás nyílik a londoni British Múzeumban idén októberben közel 150 műalkotásból.
Egy ismeretlen régió ismeretlen kincsei
A British Múzeum októberben nyíló tárlata három évtized közel-keleti művészetét hivatott bemutatni – írja a The Art Newspaper. A 150, többnyire papírra készült alkotást a neves londoni intézmény iszlám és közel-keleti művészeti kurátora, Venetia Porter válogatta egy olyan területről, amelyet nem éppen a műgyűjtők legfőbb vadászterületeként ismerünk. A műtárgyak keletkezési ideje a korai ’90-es évektől napjainkig terjed.
A háborúk és a forradalmak viharos évei után a területen gyorsan felvirágzott a műkincspiac, a múzeum közel 300 papírképet vásárolt a Kortárs és Modern Közel-Keleti Művészet csoport, valamint iráni, egyiptomi, libanoni, szaúd-arábiai, török és egyesül arab emirátusi mecénások segítségével.
Trójai falóba bújtak a British Museum előtt tüntetők
Kezdjük a legelején: a British Museum a Trója: mítosz és valóság című kiállítását a BP, az egyik brit olajipari társaság alaposan megtámogatta. 2019 novemberében két művész, Reem Alsayyah és Zoe Lafferty szenvedélyes nyílt levelet írt a múzeum vezetőségének. Kettejük alkotásai ugyanúgy szerepelnek a kiállított tárgyak között, a helyzet pedig rendkívül kényelmetlen fordulatot vett.
A bizottság Porter egy korábbi, 2006-os korszakalkotó Word into Art kiállítása nyomán jött létre, ahol több mint 80 közel-keleti művész mutatkozott be, és amelyet aztán Dubaiban is bemutattak. Akkor csodálkoztak rá a brit kritikusok Porter szerint, hogy milyen művészeti élet létezik a Közel-Keleten.
Az ingyenesen látogatható Reflections: Contemporary Art of the Middle East and North Africa (Reflexiók: Kortárs művészet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában) című kiállítás festményeket, rajzokat, nyomatokat, fotókat és művészet könyveket mutat be a múzeum. A Nyomatok és Rajzok Galériájában és az Iszlám Albukhary Alapítvány Galériában lesz látható a tárlat, amelynek Porter volt a vezető kurátora.
A kiállításra kiadnak egy könyvet és rendeznek egy konferenciát is
Lesz emberábrázolás-szekció, köztük a modernista aktok, valamint a nők életére, a nosztalgiára és hely szellemére fókuszáló tematika. A kiemelt alkotások között említhető az iráni művész, Marcos Grigorian aktvázlatai, a szíriai születésű Marwan négy munkája, Hayv Kahramantól a Honour Killings egyik darabja és Monir Farmanfarmaian geometrikus, tükör darabkákkal díszített alkotása.
Így harcolnak a palesztin nők az egyenjogúságért – Vélemény
„Majd akkor válunk valódi nemzetté, ha versbe foglalhatjuk a női test szépségét” ( Mahmud Darwish palesztin költő) Az utóbbi hónapokban mind az izraeli, mind a palesztin közvéleményt jelentős mértékben meghatározta a női jogok kérdése. Az ügy mélységesen tragikus apropója egy huszonegy éves betlehemi lány brutális meggyilkolása volt.
A gyűjtemény nem lesz mentes a politikától sem. Nazgol Ansarinia újságpapírból készített kreációival reagált az Iránnal szembeni szankciókra, valamint az iraki Hanaa Malallah „romtechnikája” azt hivatott bemutatni, hogyan beszélhetünk egy tönkretett országról. A 35 Years of Occupation című 2002-ben készített nyomat-portfolióból is láthatunk példákat, amely izraeli és palesztin művészek közös, a két nép barátságát hirdető projektje.
A British Múzeum 2011-ben döntött arról, hogy a szíriai forradalomban részt vevő művészektől vásárol, és Libanonban most kezd kialakulni a tüntetések köré szerveződő művészkör.
Mohammed Afkhami, a Kortárs és Modern Közel-Keleti Művész társaság alapító tagja szerint a tárlat érzékenyebb pillanatban nem is jöhetett volna létre a régió jelenlegi politikai zavargásait tekintve, hogy emlékeztesse a világ többi részét az emberiség kulturális örökségéhez való kiemelkedő hozzájárulására.
De még mindig sok munkára van szükség Kortárs és Modern Közel-Keleti Művészeti ösztöndíjak támogatásával. Az Egyesült Királyság egyetemein korlátozott számú férőhely van, bár nagyon jó az Egyesült Államokban alakuló fiatal hallgatókból álló csapat Porter szerint, aki a doktori disszertációját Jemen középkori történelméből és építészetéből írta, és a londoni Courtauld Institute of Art kutatója.
Egy lázadás margójára: Őrségváltás az izraeli kultúrában?
A kultúrharc gyökerénél fogva politikai természetű. Akkor üti fel a fejét, ha egy közösség olyan kérdésekre keresi a választ, hogy honnan jöttünk, hová is tartunk, miképp tekinthetünk magunkra. A kultúrkampf nem választható el a politikumtól. Izrael példája mutatja be a kultúrharc természetét.
A British Múzeumban már a következő évtizedet készíti elő. Az intézmény Egyiptomból és Jemenből készül célirányosan vásárolni, hogy így pótolja a földrajzi hiányosságokat az egyébként organikusan kialakított gyűjteményben.