Magyar irodalmi művek 1956-2016: Közel ezer oldalnyi könyvismertető
A 960 oldalas lexikonban a könyvek rövid ismertetései olvashatók az írói pályaképek helyett, a kötet így nem szerzőközpontú, hanem olvasmányközpontú. A lexikonban a könyvek megjelenési évük szerint találhatók meg, a kronologikus szerkezeti felépítésnek köszönhetően az érdeklődők figyelemmel kísérhetik a tendenciákat, ráláthatnak a kor szellemiségére, hangulatára – hangzott el a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), az MMA Kiadó és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) keddi könyvbemutatóján a Pesti Vigadóban.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára elmondta, hogy a Magyar irodalmi művek 1956-2016 kiadását az MMA MMKI által indított kutatási projekt előzte meg, amelynek eredményeit 2019 májusában mutatták be az interneten mint online elérhető és folyamatosan fejlesztendő lexikont.
Kiemelte: a Magyar irodalmi művek 1956-2016 szerkesztőbizottságában az MMA munkatársai, az MMA köztestületi tagjai és akadémikusai együtt vettek részt. A kutatócsoport és a szerkesztőbizottság vezetői Pécsi Györgyi és Falusi Márton, tagja Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László és Vasy Géza.
A könyv és az ahhoz kapcsolódó munka az akadémiai falakon belül is közösségalkotó feladat volt, amely az akadémia intézményrendszerén kívülről is számos szakértőt, munkatársat, bevont a közös munkába
– mondta az MMA főtitkára, aki egy korszakot áttekintő, szerkesztettségében is korszakos jelentőségű alkotásnak nevezte a kötetet.
A most megjelent irodalmi lexikon után további művészeti ágak is sorra kerülnek
Kucsera Tamás Gergely kitért arra is, hogy az irodalmi műveket bemutató kötettel a lexikonsorozat első része jelent meg. Az idei évben a filmes lexikon kiadását is tervezik. Bónus Tibor irodalomtörténész elmondta, hogy egy irodalomtörténeti korszakot fog át a lexikon, amely a könyvek megjelenésére épít.
Kiemelte: fontos vívmánya a kötetnek, hogy a határon túli irodalmat nem választja el a magyarországi irodalomtól. Mint hozzátette, a sokszínűségre törekedve egy-egy szerzőtől legfeljebb öt kötetet választottak ki a szerkesztők, a szócikkek jelentős része az életmű kontextusába helyezi a művet, kis portrét ad, a külön szócikket nem kapó köteteket is megemlíti.
Ha nekünk szól az irodalom, miért maradunk ki belőle? – A Vates magyar költészetnapi videója
Vagy Szapphó tényleg a prekonzervatív stilisztikai terminológiát ágyazta be a későklasszikus metódusrendszerbe, vagy egyszerűen csak szeretkezni akart?
Kapcsolódó cikk
Harminc szerző szerepel öt könyvvel, ez mintegy 9 százaléka a szerzőknek – mutatott rá Bengi László irodalomtörténész, aki szerint kiegyensúlyozott kiadvány jött létre. Ez a kötet nem irodalomtörténet, jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a kronológiai rendezőelv szokatlan olvasási javaslatot hordoz magában: nem hosszmetszetét mutatja meg, hanem keresztmetszeti képet ad az irodalomról.
Kiemelte: a legtöbb, 20 könyv 1969-ből került a kötetbe, és a legtöbb könyvvel képviselt évtized a 1970-es évek lett, felhívva a figyelmet arra, hogy a magyar irodalmat az 1970-es években sajátos gazdagság, sokhangúság jellemezte.
Mint hangsúlyozta, a műnek azért van nagy szerepe, mert szélesebb közönséget szólít meg, ismeretterjesztő funkciót vállal fel, szempontokat, kérdéseket vet fel, gondolkodásra sarkall.
A kiadó szerint, amelynek elnökségi tagja Rátóti Zoltán is, nem ideológiai alapon történt a szelekció.
Meghalt Bogdán László erdélyi író-költő, az MMA tagja
Meghalt múlt hét hétfőn Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül a Háromszék napilap. Bogdán László Sepsiszentgyörgyön született
