Az EMMI saját halottjának tekinti Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművészt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti Kő Pál Kossuth-díjas szobrászt, a nemzet művészét, egyetemi tanárt – közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Az MMA is saját halottjának tekinti

A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett Kő Pál néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében. A hírt fia, Boldizsár hozta nyilvánosságra, aki megható bejegyzésben búcsúzott el apjától.

A szobrászművészt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is saját halottjának tekinti. Mint hétfői közleményükben áll, Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója.

Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész áll alkotása, az 1973-ban készült Ünnep című szobra előtt a hevesi szociális otthon udvarán 2012-ben / Fotó: Komka Péter / MTI

Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be. A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész. 1978 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992-1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.

Legismertebb munkáit idézte fel az EMMI

Az Emmi közleményében felidézik, hogy legismertebb munkái közé tartozik a Gellért-hegy Szent István király szobra és a balatonfüredi Antall József-emlékmű. Részt vett a Vatikánban felállított Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveinek megalkotásában, továbbá ő készítette a mohácsi történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, sírjeleit.

A Citadella erõd és a Szabadság-szobor 2020. június 8-án. Hosszú évtizedek után megújul a Citadella erõd és környezete a kormány döntése értelmében. Kiemelt kormányzati beruházás keretében a magyarság szabadságküzdelmeire emlékezõ, hiánypótló múzeumot és Budapest egyik legszebb közparkját alakítják ki a Gellért-hegy tetején álló Citadella erõd és közvetlen környezetének rehabilitációja során / Fotó: MTI / Balogh Zoltán

A szobrász 1986 óta vezette a hevesi művésztelepet. 1990 és 1995 között a Kossuth-díj, valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt.

A Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke volt 1993 és 1996 között. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Számtalan díjjal ismerték el munkásságát: például 1975-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat, 2006-ban Prima Primissima díjat, 2014-ben pedig nemzet művésze címet kapott.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból