A Moszuli Kulturális Múzeum nemzetközi összefogással épül újjá

Az Iszlám Állam három éven át tartotta megszállást alatt az iraki multikulti várost, Moszult, eközben teljesen szétrombolta a múzeumot és annak többezer éves értékeit.

Nemzetközi kultúramentés

Elkezdődött az Iszlám Állam által lerombolt Moszuli Kulturális Múzeum helyreállításának második fázisa, írja a The Art Newspaper

Amikor Ferenc pápa néhány hete Irakba látogatott, felkereste a vallási sokszínűségéről ismert várost is, amely keresztények, muszlimok, zsidók és jaziditák otthona is volt, mielőtt az ISIS fundamentalistái három éven át megszállták és lerombolták.

moszuli kulturalis muzeum ujjaepites
Zajlik a kárfelmérés a Moszuli Múzeumban / Fotó: Sebastian Meyer/Smithsonian Intézet

Mire az iraki kormányerők 2017 júliusában felszabadították Moszult, a múzeumot már tönkretették és kifosztották. Nemzetközi összefogás próbálta menteni a menthetőt: a Smithsonian Intézet (amely az Egyesült Államok kormányának oktatási, kutatási és kulturális intézményeit felügyeli), a Louvre, az Iraki Állami Régiség- és Műemlékvédelmi Felügyelet, és az Aliph Alapítvány (Franciaország és az Egyesült Arab Emírségek által létrehozott szervezet, amely már 1,3 millió dollárral támogatta a felújítást) szakértői koordinálták a helyreállítást. A projekt a második fázishoz érkezett: elkezdhetik az 1970-es években épült múzeum épületének rendbetételét.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

„Az a látvány, ami Moszulban fogadott minket, rémálom a Moszuli Kulturális Múzeum dolgozóinak. Volt itt minden: robbantások, rombolás, fosztogatás” – mondta Ariane Thomas, a Louvre közel-keleti részlegének vezetője, aki a kezdetektől fogva részt vett az újjáépítési munkálatokban. Elmondta, hogy a helyreállítást végző szakértői csapat összeírta és a elraktározta a restaurálásra váró műtárgyakat. 

A múzeum gyűjteménye nem csak az ISIS vallásos elvakultságának, hanem kapzsiságának is áldozatául esett. Az ISIS vallási alapon nem tűri az emberábrázolást, az iszlámhoz tartozókon kívül más valláshoz kapcsolódó vagy korábbi kultúrák műkincseit. Ezért tagjaik könyörtelenül összetörték többek közt i. e. 2500 körül készült asszír szobrokat is, vagy légkalapáccsal mentek neki az ékírásos faragványoknak.

A Moszuli Kulturális Múzeum 25 ezer kötetből és kéziratból álló könyvtárát porig égették. Amit nem tettek tönkre, azt pedig a feketepiacon értékesítették, mint például két asszír frízt. A múzeum épületét adóhivatalnak használták, papírok és szemét borította a padlót mindenütt. 

Három év múlva nyithat ki újra a Moszuli Kulturális Múzeum

A nemzetközi csapat a károk felmérésével kezdte az újjáépítést. Lezárták a bejáratokat, és beüvegezték az ablakokat és a tetőablakokat. Ahol az asszír emelvényt felrobbantották, aládúcolták a padlót. A beázott pincéből ki kellett szivattyúzniuk a vizet.  

Zaid Ghazi Saadallah régész, a múzeum 2017-ben kinevezett igazgatója elmondta, hogy a projekt második fázisa a megrongálódott asszír gyűjtemény helyreállítását takarja. Az intézmény anyaga egyébként négy gyűjteményből áll: az őskori, az asszír, a Hatra ókori romvárosából származó emlékek és az iszlám kultúra kincsei, amelyek a legjobb állapotban maradtak meg mind közül. 

A restaurálás a Tigris folyó mentén, a ninivei városrészben kialakított építéményben történik majd, ahol az iraki múzeumi szakemberek képzését is fogják tartani. 

A Műemlékvédelmi Világalap tavaly októberben csatlakozott be a projektbe, mérnöki és építészeti tapasztalataival fogja segíteni a munkálatokat. Az építészeti tervezést pedig – több városi épület újjáépítési munkái  mellett – az Aliph felügyeli. A múzeum várhatóan három év múlva ismét megnyithatja kapuit.

Az igyekezet ellenére a város újjáépítése nem mérhető ahhoz az elszenvedett pusztításhoz. Bár települnek vissza az emberek, de kevés a munkalehetőség, és még mindig félnek attól, hogy az ISIS visszatér. A múzeumok valódi szerepe az emberek nevelése, az oktatás, a kultúra terjesztése a gyerekek között, hogy felkeltsék a tudományos, történelmi vagy bármilyen más szakterület iránti érdeklődésüket

– mondta Ghazi Saadallah, kiemelve, hogy szeretné, ha Moszuli Kulturális Múzeum fontos társadalmi szerepet is vállalna. Vallja a római államférfi, Cicero mondását, miszerint „Örökre tudatlan marad az, aki nem ismeri a történelmet”.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból