A Netflix hamarosan műsorára tűzi legújabb dokusorozatát, amelynek bemutatását ebben a verziójában az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámrendészete mindenképpen szerette volna megakadályozni. Az Immigration Nation premierje alkalmából a dokumentum-sorozat két alkotója, Shaul Schwarz és Christina Clusiau adott interjút a The Guardiannek.
A filmesek is bekerültek az elnyomó, terrorizáló rendszerbe
Nem ritkaság, ha filmesek hosszas tárgyalásokat folytatnak a stúdiókkal, producerekkel az alkotásuk végső változatának tartalmáról, hangneméről. De egészen egyedülálló az küzdelem, amit Shaul Schwartz és Christina Clusiau folytatott az amerikai hatóságokkal. Az Immigration Nationt bemutatta a Netflix, mindezt az ICE, a Bevándorlási és Vámrendészet törekvései ellenére.
A dokumentumfilm-sorozat célja, hogy bemutassa a politikusok által hozott bevándorláspolitikai intézkedések milyen hatással vannak a bonyolult rendszer bármely szereplőjére, a rendőröktől a bevándorlók családjáig, írja a The Guardian. A végeredmény pedig tanulságos és megrázó módon mutatja be a Donald Trump alatt működő bevándorlási rendszert a gyakorlatban.
Kapcsolódó cikk
Ennél aktuálisabb már nem is lehetne az Tönkretehetlek sorozat
A két alkotó őszintén beszélt a forgatás során tapasztalt felkavaró és szürreális élményeikről.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Megfélemlítő és erőszakos módon bántak velünk. Ez a módszer az ICE vérében van. Mi kivételes helyzetben voltunk, hiszen egy egész jogászcsapat állt mögöttünk, de ugyanígy bánnak a bevándorlókkal is[/perfectpullquote]
– nyilatkozta Schwartz.
Az Immigration Nation ötlete már az Obama-kormányzat alatt megszületett, ám akkor végül elakadt a projekt. Azonban amint Trump megnyerte a választást, az alkotók újra nekifutottak. Azzal sikerült megnyerniük a kormánytisztviselőt, hogy a bevándorlás Trump egyik fő ügye, és az ICE is új megvilágításba kerülhet a közvélemény szemében.
Kapcsolódó cikk
Történelmi sorozatok alkonya: mi lett volna, ha nácik nyerik a világháborút?
Miután elkezdtek forgatni, a helyzet nagyban megváltozott. A menekülttáborok számának növekedésével kiszivárgott az ott uralkodó állapotok híre, ami még inkább megkérdőjelezte Trump bevándorlási politikáját.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Amire nem számíthattunk, hogy ilyen mértékben kiéleződik a bevándorláspolitika kérdése. Nem tudtuk, hogy bevezetik a zéró-toleranciát, gyerekeket szakítanak el a családjuktól és megváltozik a menedékkérőkről szóló törvény, stb.[/perfectpullquote]
– mondta Clusiau. A sorozat a statisztikákon, szalagcímeken túl az emberi tényezőre és drámákra fókuszál.
„Számomra az volt a leginkább megdöbbentő, hogyan nyomorítja meg az emberek a rendszer. A bürokrácia, a rengeteg papírmunka, minden, ami arra irányul, hogy rendezzék a státuszukat, bíróság elé kerüljön az ügyük, majd intézzék a hiánypótlást – olyan útvesztő ez az egész, ami inkább elrettentésnek tűnik” – tette hozzá Clusiau.
A rendezők nem engedtek a nyomásnak
Schwartz-ot elmondása szerint a leginkább a rendszer igazságtalansága és az önkényessége borította ki.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Általában hiszek abban, hogy a józan ész diadalmaskodik Amerikában. Azonban be kellett látnom, hogy a bevándorlási bürokrácia útvesztőjében ez esélytelen. Az egész rendszerrel gond van, semmi logika nincs benne, miközben életeket tesznek tönkre. Bár néhány apró győzelmet sikerült lencsevégre kapnunk, az egész sorozat kicsengése nagyon komor, és a képernyőn túli valóság még borzasztóbb[/perfectpullquote]
– nyilatkozta Schwartz, aki Izraelből került bevándorlóként az Egyesült Államokba.
Nem csoda, hogy a kormánytisztviselők arra próbálták rávenni a rendezőket, hogy változtassanak a narratíván. A The New York Times több jelenetet felsorolt, amelyekben az ICE rendfenntartóit enyhén szólva nem túl hízelgő módon ábrázolják. Több, konkrét jelenet kivágására szólították fel az alkotókat. Az egyik ilyen volt, amikor rendőrök hazudnak egy ház lakóinak, hogy bejuthassanak az épületbe.
Kapcsolódó cikk
Kritizálják a Benettont migránsokat felhasználó, megosztó reklámkampánya miatt
„Újságírók vagyunk, nem pedig aktivisták. Minden kérdést fel kell tennünk, nézőpontot is kell tudnunk váltani. Az a dolgunk, hogy rámutassunk a különböző szempontokra, hogy a néző eldönthesse, kinek van igaza. Mindenkinek van véleménye, nekünk is, de minden oldalnak hangot kell adnunk” – fogalmazott Schwartz.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A jelenlegi politikai helyzetben rengeteg rendőr nehéz helyzetben van, nem tehetik kockára karrierjüket. Úgy gondolom, nagyon sokuk erkölcsi csatát vív magában azzal kapcsolatban, amit tesznek, attól függetlenül, hogy egyetértenek-e a bevándorlási politikával vagy sem[/perfectpullquote]
– figyelte meg Clusiau, aki mindig törekedett arra, hogy mindenkivel szót értsen a forgatás során. Schwartz hozzátette, hogy nem csak a terrorizáló bevándorlásiakat mutatják meg, hanem a jó rendőröket is.
Szerinte nem csak az egyes rendőröket kellene felelősségre vonni, hanem az egész rendszert kell számonkérni, mert olykor fontosabb, hogy a nagyképet lássuk.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szeretünk kényes, kellemetlen kérdésekkel foglalkozni, amiről mások hallani sem akarnak. Az emberekben meglévő ellenérzést használjuk fel arra, hogy vitát generáljunk. Ma éppen erre van szüksége Amerikának[/perfectpullquote]
– tette hozzá Schwartz.
Kapcsolódó cikk
A magyar kormány a 2020-as nemzeti konzultációban is kérdezett a migrációról. A tavasz egyik fontos híre volt, hogy az Európai Bíróság ítélete alapján hazánk kénytelen felszámolni a botrányos nemzetközi visszhangot is kiváltó vitatott tranzitzónákat.