ContextUs: Az elmúlt egy év rengeteg változást hozott az életünkbe. Több ismert művész is más szakma után nézett: van, aki árufeltöltőként vagy ételfutárként dolgozik. Felmerült benned, hogy a bevételek fedezése érdekében más, civil munkát vállalsz?
Olyannyira, hogy végül neki is álltam/álltunk a Krumplibogár nevű webshop működtetésének. Most újraszerveződik az ügy, remélem, a zenekar mellett lesz lehetőségem folytatni a dolgot.
ContextUs: A webshop Facebook-oldala szerint vegán ételeket gyártotok. Gondolom, nem kizárólag a pandémia szülte az ötletet.
ContextUs: A honlap szerint “összehúztuk a vörös függönyt”, és új termékekkel rukkoltok elő. Mit lehet tudni a leállásról?
ContextUs: A vegán ételeket forgalmazó webshopon és zenén kívül melyik szakmában dolgoznál szívesen?
Ha most újrakezdeném, valószínűleg tudományos pályára orientálódnék. Kifejezetten érdekelni kezdett a matematika, de még inkább az elméleti fizika, a részecskefizika pedig még ennél is jobban – persze amennyire laikusként ez lehetséges egyáltalán.
ContextUs: A koronavírus-járvány miatt számos művész nem tudta gyakorolni hivatását, de megpróbálták átültetni a kreativitásukat a hétköznapi életbe is. Megjelent a „Covid-art” mint kifejezés is. Neked inspiratív volt a pandémia?
Nem, én a traumákat egyébként sem tudom azonnal kiírni magamból. Ez most sem volt másképp. Egy-két alkalmat leszámítva kín volt alkotni, mert földhözragadtabb problémákon járt inkább az agyam.
ContextUs: Például?
Például, hogy miből tartsam fent magam, mi legyen a Krumplibogárral, édesanyám elég súlyos betegségen esett át közben, aminek a kimenetele hetekig kétséges volt.
Hála Isten’, csodával határos módon, de újra velünk van és talán mára jobban, mint előtte.
De ott nem igazán azon járt az agyam, hogy erről most írni kéne, hanem, hogy hogyan tudok segíteni, egy picit aludni, valahogy bejutni hozzá, nem is ragoznám.
ContextUs: A bezártság miatt megnőtt a közösségi média használatára fordított időnk is. Azon felhasználók, akik gyakran posztolnak – mint te is –, egyfajta digitális naplóként tekintenek az oldalukra. Nálad is ez a helyzet?
Az utóbbi pár hónapban azt találtam ki magamnak – elütni a maradék semmirekellő időt –, hogy a legaktívabb shit-poster leszek az országban. Szerintem néhány nap össze is hoztam. Remélem, sokakat zavarok ezzel. Jó játék!
ContextUs: Végül is ez is egyfajta művészet. Mindazonáltal idén jelent meg A dolgok és amik mögöttem vannak című aforizmagyűjteményed a Scolar Kiadó gondozásában. Számos szöveg már olvasható volt a Facebook-oldaladon. Vannak olyanok, amelyek kimaradtak?
Persze. Van, ami figyelmetlenségből, de Csendrői megbocsátja – remélem.
ContextUs: Milyen szervezőelv alapján válogattad össze őket?
A legnépszerűbbek vagy amik nekem tetszettek, nincs más. A szervezőelv a szerkesztő feladata volt. Nem gondolnám, hogy különösebb eszmei ügy állna a háttérben, mint inkább esztétikai.
ContextUs: Ezen kötetedben olyan gondolatok jelentek meg, amik nem kapcsolódnak egymáshoz. Viszont korábban azt nyilatkoztad, hogy „csak egysoros butaságok, illusztrációkkal”. Miért állítottad be pejoratívan a saját köteted megjelenés előtt?
Mert így gondoltam és most is így látom. Egy butaságnak is lehet igazság tartalma vagy mély értelme. Ami vicces, az mindig igaz is, ahogy a közhely tartja.
ContextUs: Korábban beszéltél az online magazinunknak a trash-hez fűződő kapcsolatodról és annak szeretetéről. A dolgok és amik mögöttem vannak egyfajta hommage a műfajnak?
Remélhetőleg igen. Egy kicsit az inverze annak, amilyen irányba a világ halad. Nyomdába küldeni posztokat: ez nem jellemző.
ContextUs: A kötet címe hangzatos, bár a fülszöveg („ – szükségem van egy ötletre… – hat lett, maradhat?”) nem ad mankót az olvasóknak.
Szívesen.
ContextUs: Ezen könyv szerzőjeként Dr. Csendrői Szabi olvasható, ami érdekes játék a neved kezdőbetűivel. Egy, a Michigani Egyetem által publikált kutatás szerint a magasabb nárcizmus-pontszámokkal rendelkezők gyakran idéznek saját maguktól. Az álnév ennek elkerülése érdekében született?
Az álnév arra jó, hogy gátlástalanul mondhassak ki bármit, amit esetleg Szendrőinek nem illene. A látszat ellenére nem vagyok nárcisztikus – állítólag. Vagy de. Igazából tök’ mindegy.
ContextUs: Voltak a követőid közül, akik két külön személynek gondolták Csendrőit és Szendrőit?
Persze. Van, aki shit-posterként ismert meg, és meglepődött, hogy amúgy az Elefánt énekese vagyok.
ContextUs: Korábban említetted, hogy Tar Brigitta a kedvenc grafikusod, így nem véletlen, hogy legújabb kötetednek ő az illusztrátora. Volt beleszólásod abba, hogy milyen legyen a borító végleges verziója?
Volt, de nem szóltam.
ContextUs: A versesköteted borítóján egy cigarettázó aranyhal látható, valamint ez a motívum többször is visszaköszön a versekben (Dohányzó halak, Satír). A zsidó-keresztény kultúrában Krisztusra utal a hal, a mediterrán népeknél az élet bőségének a jele, míg az ősi kultúrákban a női egyenjogúságot szimbolizálja. Nálad?
Nálam a tó lepte köd szürreális forrásai a dohányzó halak.
ContextUs: 2015-ben töltötted fel a Tumblr-oldaladra a Dohányzó halak című versedet, akkor még Piros tavakként. Miért változtattad meg?
Túl teátrálisnak tűnt az eredeti.
ContextUs: Gyakran élsz idegen szavak (fotocella, raszterizált) használatával a verseskötetedben. Szigeti L. László A multikulturalizmus esztétikája tanulmányában azt írta, amikor idegen szavak és kifejezések vegyülnek a szövegben, ez az identitás kérdésköre felől értendő „másság” jelenlétére utal. Németh Zoltán szerint számos lehetőséget tesznek elérhetővé ezen szavak beépítése: hatalmi ideológia eszközeként és kiszolgáltatottjaként egyaránt, nyelvhasználati bravúrként, hibrid identitás megjelenítőjeként, kódváltás poétikájaként. Ebből pedig az következik Németh szerint, hogy a „másság” és „idegenség” kategóriái inkább elfedései lehetnek valami összetettebb játéktérnek. Te esetedben minek tudható be mindez?
(gondolkodik) Hát, a szótagszám sem mindegy, például a fotocella helyett a mozgásérzékelős ajtó nem annyira adná ki.
Szerintem kár mindent ilyet sz_rrá elemezni, az embernek néha csak egyszerűen jobban tetszenek idegen szavak, mint a magyar megfelelőjük
A raszterizálásra nem is jut eszembe egyetlen megfejtés sem.
ContextUs: Gyakran mondják azon művészek, akik szövegekkel dolgoznak, hogy sosincs kész az adott dalszöveg/vers/próza stb. Szoktad utólag szerkeszteni a műveidet?
Persze, számtalanszor. Ami még ennél is nehezebb, elfogadni a szerkesztők javaslatait. Van olyan versem, aminél már csak a megjelenés után vettem észre a változtatást. Rosszul is esett, azonban mára már beláttam, hogy jobb az így – azt hiszem.
ContextUs: Tervezel javított kiadást vagy bővített változatot kiadni, akár a Mintha muszáj lenne, akár A dolgok, amik mögöttem vannak kötetedből?
Jó lenne inkább újat írni. Várom a következő korszakom, amikor megy az írás.
ContextUs: Két évvel ezelőtt beléptél az irodalom berkeibe, azóta két köteted jelent meg: 2019-ben és idén, 2021-ben. Két év múlva, 2023-ban érkezik a következő?
Amint van kiadásra méltó és arra elegendő anyagom, jön kifelé. Nincs más terv. Szeretem azt az érzést, hogy érkezik egy könyvem. Ez például tudja tartani bennem a lelket. Szóval én kifejezetten tudok írni embereknek, ami jól jön olyankor, amikor nem lenne mondanivalóm magamról, még mindig tudok mesélni nektek.
CV
Szendrői Csaba az Elefánt zenekar énekes-dalszövegírója. Az Artisjus 2018-ban az év fiatal dalszövegírójának választotta. Első verseskötete 2019-ben jelent meg Mintha muszáj lenne címmel, amely egy szavazattal maradt le az év kiadványa első helyezéséről a Moly.hu-n. 2021 telén jelent meg A dolgok és amik mögöttem vannak című aforizmagyűjteménye a Scolar Kiadó gondozásában, Tar Brigitta illusztrációival. Már készül a következő műve, ami ezúttal egy novelláskötet lesz FÉYN címmel. Jelenleg a Krumplibogár elnevezésű vegán termékeket forgalmazó webshopon is dolgozik.
