“Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani” – jelentette ki Takaró Mihály irodalomtörténész a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban, idézi az Index az Új Szó beszámolóját.

Hirdetés

Takaró Mihály irodalomtörténész július 11-én, csütörtökön adott elő, a Magyar kultúra tegnap, ma, holnap címmel.

Takaró Mihály irodalomtörténész / Fotó: MTI

Néhány napja a hvg.hu írta meg, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv „hazafiasítását” arra a Takaró Mihályra bízták, akinek köszönhető a Nemzeti alaptanterv 2013-as korrekciója, amelynek következtében Wass Albert, Nyirő József, Szabó Dezső stb. az alaptanterv része lett, és akinek a botrányos és provokatív kijelentései – a Nyugat egy „kis zsidó lapocska”, az embernek nehezen nevezhető Spiró György stb. – rendre borzolják a szakmai szervezetek és az olvasók kedélyeit.

Életműdíjat kapott Spiró György Kossuth-díjas író / ContextUs

A Városmajor Irodalmi Társaság Alapítvány célja a kortárs magyar irodalom támogatása. Egyáltalán nem véletlen, hogy az alapítvány székhelye abban a házban, a Városmajor 48/B-ben van, ahol Polcz Alaine és Mészöly Miklós élt és alkotott. E választással az alapítvány tiszteletét szándékozza kifejezni emberségük és művészetük iránt.

Takaró szerint a magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot. Már-már irracionális, hogy ilyen kis lélekszámú nép fönnmaradt, már rég el kellett volna tűnnie – ezzel a fölvezetéssel alapozta meg az előadó azt a kérdést, mitől unikális a magyar. A megmaradás titka pedig az, hogy a magyarság számára a kultúra volt a legfontosabb kérdés.

A tételmondat tehát úgy hangzik, a kultúra a magyarság megmaradásának legfontosabb zálóga

– mondta Takaró. Az irodalomtörténész szerint a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás. Nem genetikai kérdés, mert ez a Kárpát-medencében lehetetlen vállalkozássá tenné a „ki a magyar?” meghatározását. Akinek szlovák, román, zsidó, német stb. felmenői vannak (Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós stb.), azért akar a magyar kultúrához tartozni, mert „a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más” – nyilatkoztatta ki Takaró.

„Homéroszt akkor is olvasni fognak, amikor Habony Árpád már csak egy apró lábjegyzet lesz” – 2018 TOP5 közéleti-kulturális mélypontja

1 „Mi a fenének vállaltam el?” Bevallom, amikor megkaptam a felkérést, az első gondolatom az volt, hogy ugyan mi a fenének hiányzik ez nekem. Listázgatni, rangsorolni a tavalyi év legfelháborítóbb közéleti eseményeit, főként azokat, amelyek a kultúrához kapcsolódnak? Épp kisütött a nap, mindjárt jön az ebéd.

A szellemi lét nagyjainak magasztalásától a hallgatósághoz fordult az előadó, és a mindennapi cselekvés, az apró lépések fontosságát hangsúlyozta, írja az Új Szó. Arra buzdított, hogy mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő. Egészen érthetetlen, hogy a hallgatóságból, még ekkor sem tiltakozott senki.

Az előadás végén megtudtuk, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül a felvidéki magyarok vannak a legrosszabb állapotban, mivel legkönnyebben adják fel magyarságukat.

Végezetül Takaró pedagógiai hitvallását is megosztotta a közönséggel. Az irodalomoktatást – saját bevallás szerint – szándékosan egyszerűsítette: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. Példát is hozott arra, mit ért romboláson. Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című szövegéből idézett. Ebből a játékos írásból önkényesen tépett ki olyan szöveghelyeket Takaró, amelyekre szüksége volt az ideológia aládúcolásához és a következtetéshez (még az Örkény-mottót is Esterházynak tulajdonította): Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani.

10 év után ismét elkészült a kulturális elit lista: Nádas és Alföldi is az élen

A HVG számolt be az eredményekről, melynek előzménye 10 évvel ezelőtt volt. A felmérés során a magyar kulturális és tudományos élet 458 elismert tagja szavazott. Őket interjúvolták meg arról, hogy kiket tartanak a kortárs magyar kultúra legtekintélyesebb szereplőinek. Releváns megjegyezni, hogy a megkérdezettek csupán 14 nő nevét említették meg a 102 férfival szemben.

Aggasztó, ha irodalomtörténészként a szövegértelmezésről így gondolkodik, és nem látja az Esterházy-szöveg sokféle olvasási lehetőségét. A szövegek ideológiai alapú szelektálása, és a centrumban képzett, rögzített jelentés, értelmezés forgalmazása a szándékkal ellentétben nem erősíti, hanem gyengíti a kultúrát. “Ezek a záró gondolatok azt is előrevetítették, mivel jár majd a Nemzeti alaptanterv hazafiasítása”, írja az Új Szó.

Esterházy Péter július 14-én hunyt el, három éve.

Hirdetés