Követem Közélet „Homéroszt akkor is olvasni fognak, amikor Habony Árpád már...

„Homéroszt akkor is olvasni fognak, amikor Habony Árpád már csak egy apró lábjegyzet lesz” – 2018 TOP5 közéleti-kulturális mélypontja

2018 közéleti-kulturális mélypontjainak listája közös szorongásaink, kollektíve megélt kudarcaink lajstroma: a CEU elüldözése, az MTA és általában a szellemi szabadság halántékához szorított pisztoly, „kultúrharc”, a közmédia kapuján beugrálni kényszerülő ellenzéki képviselők, egy tüntetésen feleszólaló gimnazista lány hetekig tartó csesztetése a „legmagasabb szintű” propagandában. A sor folytatható. Izzad a tenyér, felmegy a pulzus.

„Mi a fenének vállaltam el?”

- Advertisement -

Bevallom, amikor megkaptam a felkérést, az első gondolatom az volt, hogy ugyan mi a fenének hiányzik ez nekem. Listázgatni, rangsorolni a tavalyi év legfelháborítóbb közéleti eseményeit, főként azokat, amelyek a kultúrához kapcsolódnak? Épp kisütött a nap, mindjárt jön az ebéd. Meg amúgy is, túléltük ezt a szerencsétlen 2018-at, köszi, srácok, én most inkább csak úgy üldögélnék tovább a kanapén, nektek meg hajrá! Na, nyilván, elvállaltam… De csak azzal a feltétellel, hogy nem szeretnék mély jogi vagy szociológiai elemzésekbe bocsátkozni.

Egyrészt az ilyesmikre vonatkozó vágyaimat kiélhetem a hétköznapokban, másrészt nem gondolom, hogy a felkérés arra szólt, hogy alkotmányos paragrafusokkal, emberi jogi nyilatkozatokkal vagy Bourdieu-idézetekkel szórakoztassam az olvasókat.

Szóval úgy gondoltam, hogy az egészet megírom úgy, ahogy éppen ma, ezen a szép márciusi napon kiömlik a klaviatúrára. És végtelenül szubjektív. Terápiás foglalkozás, ventillálás, akárhogy nevezhetjük. A lényeg, hogy előre is bocs, önző leszek, kesergő, csapongó. Semmiképpen sem racionális. Ahogyan, legalábbis én így gondolom, maguk az események sem teljesen azok.

Utoljára a nácik zárattak be egyetemet Európában

A CEU budapesti intézménye előtt / Fotó: Berecz Valter / 24.hu

Nem lehet nem a CEU-val kezdeni! Az egyetlen nemzetközileg is komolyan jegyzett egyetemünk, hatalmas és más magyar egyetemek hallgatói által is látogatható könyvtárral, a legmagasabban kvalifikált professzorokkal, komoly kutatásokkal, egy csomó külföldi hallgatóval. Pezsgő szellemi élet, kritikai attitűd, nyitott gondolkodás: ezek mind olyan dolgok, amelyektől menten felfordul Németh ’nem vagyok egy filosz’ Szilárd gyomrában a pacal.

A CEU elűzése az országból történelmi bűne a Fidesznek. Fasiszta tempó, barbár rombolás. Ezen nem nagyon van mit cizellálni.

Tegyük fel (mentálhigiéniés okokból időnként fel kell tenni), egyszer vége lesz ennek az egész őrületnek. Merjünk nagyot álmodni: egyszer megérjük, hogy Magyarország ismét olyan hely lesz, ahol nem kell az utcára menni olyan dolgokért, amelyekért Franciaországban 1789-ben mentek ki utoljára.

Lesi Zoltán költőt nem kezeli a fogorvosa, ha a CEU-n dolgozik

Mit tegyen egy fogfájással küszködő állampolgár, amikor már úgy érzi, lépnie kell? Hát, elmegy szakemberhez. De mi van akkor, ha a regnáló hatalom olyan propaganda-gépezetet hozott létre, hogy aki csak a kormány szócsövére használt eszközökből értesül, arra és munkahelyére is kihatással van a fake news? Lesi Zoltán költő, műfordító megtapasztalhatta a választ.

Ha ezt megérjük, akkor is az van, hogy egy egyetem, amely egyszer intézményileg, kulturálisan, gazdaságilag stb. berendezkedik egy másik városban, történetesen épp a világ legélhetőbb városában a BBC szerint is, nem fog visszatérni soha többé. Akkor sem, ha a világ legvirágzóbb demokráciája fog itt kiépülni a NER bukása után. Történelmi bűn: nincs erre jobb kifejezés.

MTA: behódolsz vagy befuccsolsz

Tüntetés az MTA mellett / Fotó: Pesti Srácok

Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a hatalom a maga által alkotott törvényeket sem tartja be. Ebből a szemszögből nézve csak egy újabb jogsértés, hogy a Palkovics László vezette minisztérium visszatartja, egyúttal megpályáztatja az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozási összegét. „Pályázzatok arra, ami amúgy is jár!” – valahogy így lehetne összefoglalni e törvénysértő hatalmi logikát. Az MTA elleni támadás nem értelmezhető máshogyan, mint az egyetemi és kutatási autonómia elleni nyílt hadüzenetként.

Persze a hatalom évek óta bele-belerondít a tudomány és az egyetemek függetlenségébe (a kormányzati befolyás alatt álló egyetemi kancellárral és a konzisztóriumokkal évek óta nyomasztják az egyetemek független működését).

A legújabb választási győzelmével viszont, úgy tűnik, arra is felhatalmazva érzi magát a Fidesz, hogy teljes ideológiai tisztogatást hajtson végre a természeténél fogva mindenkor kritikus tudományos életben is. Nyilván a Sorosozós-migránsozós egybites propagandát műveletlen, kritikai érzékkel nem rendelkező tömegekkel lehet megetetni. A hatalomnak ebből a nézőpontból érdekében áll szellemileg lezülleszteni az országot, elüldözni a gondolkodó, kritikai érzékkel rendelkezőket.

Ez a levél bizonyítja, hogy Palkovics László megzsarolta az MTA elnökségét

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége levélben magyarázza a múlt pénteken aláírt szándéknyilatkozatot. Pénteken Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel megállapodott Lovász László elnökkel, hogy az MTA megtarthatja vagyonát, és a kutatóintézeteket egyben tartva ugyan, de leválasztják az intézményről. A döntés felháborodást keltett a kutatókban, az Akadémiai Dolgozók Fóruma határozott nyilatkozatban utasította el az MTA felszabdalását.

Szerintem ott rontják el, hogy a tudomány, a műveltség, a gondolkodás az nem sertéstelep, azt nem lehet csak úgy elvenni és pénzzé tenni. Ezen értelmiségellenes politika egyik következménye, hogy a hatalom szellemi hátország nélkül marad. Kérdés, hogy ha a mostani tudóstársadalmat eltávolítják, kikkel fogják betölteni megüresedett helyüket! Nyilván elő lehet szedni neonácik védelmében balhézó, vagy szexizmus és rasszizmus miatt etikai eljárásban felelősségre vont Morvai Krisztinákat és G. Fodor Gáborokat, be lehet vezetni a homoszexualitás gyógyításának fortélyait ismertető kurzusokat. De azért azt talán még a hatalom is érzi, hogy ez önmagában soványka lesz új magyar tudományos életnek.

Ez a kultúrharc lesz a végső

Szakács Árpád az ECHO TV-n / Fotó: ECHO TV

A miniszterelnök által 2018 júliusában, Tusványoson meghirdetett „kultúrharc” eddigi történései (például a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőcseréje, a színházi TAO-támogatások elvétele a függetlenektől, Szakács Árpád „újságíró” kirohanásai a Magyar Időkben) azt mutatják, a hatalom egyáltalán nem érti az alkotói munka, a művészeti szabadság természetét. Az az agresszív, kisgömböc-mentalitás, amivel a gazdasági és társadalmi szférában mindent bekebelez a hatalom, a kultúrában korlátozottan működik.

Persze a szellemi gyarmatosítás így is jóvátehetetlen károkat okoz, egzisztenciákat dönt romba, családokat szakít szét. Hiszek abban – és a történelem azért ezt valamennyire igazolja –, hogy a művészeti alkotások, az autentikus gondolatok nem tehetők csak úgy, egy tollvonással semmissé, az alkotók nem hallgattathatók el olyan könnyen.

Nem akarom a mostani rendszert az akkorival egy lapon említeni, de Radnóti a halálba menetelve is meg tudta írni a Razglednicákat. Az igazán eredeti szellemi teljesítmények a legmocskosabb rendszereket is képesek túlélni.

Egy álkultúra hamis ellenforradalma, ami most zajlik Magyarországon – Vélemény

A kormány évek óta próbálja einstandolni a tudományt és a kultúrát, de valahogy még most se sikerült neki. Az autoriter eszközök keverednek a dilettantizmus dühével, és ennek esszenciája egy hamis kulturkampf víziója. Hol próbált a kormány belerúgni a kultúrába? Hosszú és a teljesség igénye nélküli lista következik.

A művészetben egyébként is az az egyik csoda, hogy történelmi korszakokon átívelően, örökre képes fennmaradni. Homéroszt akkor is olvasni fognak, amikor Habony Árpád már csak egy apró lábjegyzet lesz a magyar történelem sötét korszakait taglaló könyvek hasábjain.

„Verik az országgyűlési képviselőt” – abszurdisztán az MTVA-székházban

Tüntetés az MTVA székháza előtt / Fotó: Marjai János / 24.hu

Szerintem minden kultúra. Pontosabban minden magyar közéleti jelenség csak ebben a felemás, kelet-közép-európai, frusztrációkkal, feldolgozatlan traumákkal terhelt kulturális térbe ágyazva érthető meg igazán. Például az, hogy az ország egyik felét, több millió ember érdekeit képviselő politikusoknak be kell ugrálniuk a közmédia kerítésén ahhoz, hogy kifejthessék véleményüket.

Az MTVA-sztori tökéletes leképeződése azoknak a teljesen abnormális viszonyoknak, a nyugati világra jellemző kulturális minimumok szinte teljes hiányának, amelyek közt a mindennapjainkat éljük (élni próbáljuk).

Nagyon nyomasztó az egész: ahogy nem álltak velük szóba valódi döntési pozícióban lévő emberek (akik amúgy a mi adónkból non-stop gyártatnak álhíreket); ahogyan az MTVA-t védő magánhadsereg őrei mindenféle következmény nélkül ráncigálják a képviselőket; a teljesen tehetetlen rendőrök, akik nyilván be vannak szarva, hogy most mit tehetnek és mit nem (vö.: mi a teendőjük akkor, amikor az orruk előtt dobnak ki országgyűlési képviselőket biztonsági őrök).

On the Spot: Az MTVA-t képviselték a nemzetközi fesztiválon, New Yorkban, de míg a repülőn ültek, kirúgták őket

Az On The Spot két tagja, Cseke Eszter és S. Takács András egy-egy kamerával a kezében bejárta a világot, az Északi-sarkkörtől Johannesburgig. Az INPUT-on hazánkat képviselték a közszolgálati televíziók nemzetözi fesztiválján. A New York-i eseményre épp elindultak tegnap, de nem gondolták volna, mekkora meglepetés fogja érni őket a leszállást követően.

Ami megmaradt: a kényszeredett mosoly, amit az M1-en csirkejelmezben kotkodácsoló kétfarkús politikus csal lesápadt arcunkra. Eléggé sovány vigasz.

Fiatal demokrata a szolgalelkűség ellen: egy gimnazista lány csesztetése

Nagy Blanka, akit a kormánymédia el akart lehetetleníteni / Fotó: Horváth Péter Gyula / Pesti Srácok

Ez már inkább 2019 legeleje, de a „TOP5 2018-as kulturális mélypontban” a Nagy Blanka elleni kommunikációs hadjáratnak mindenképp szerepelnie kell (az ügy alapját képező események 2018 végére tehetők). Annál is inkább helye van, mert azt, hogy a mostani hatalom mennyire gyáva, suttyó, pitiáner és kisstílű, azt szerintem a kecskeméti, kormányellenes tüntetésen felszólaló gimnazista lány elleni lejárató kampány mindennél érzékletesebben mutatja meg. Talán érdemes itt most csak Bayer Zsolt, a Fidesz legmocskosabb szájú bértollnokának sorait beidézni:

Ő a mi kis Blankánk, a jövő politikusasszonya, ugye, aki ha gimnazista, akkor maximum 18 éves lehet, és már egy igazi, kretén, barom állat. És még csak 18 éves!

Azt hiszem, ennél a sztorinál jobban semmi sem mutatja meg, hogy a hatalom hogyan képes eltorzítani az ember személyiségét. Nem hiszem, hogy Bayer Zsolt mindig is olyan ember lett volna, aki képes „barom állatnak” nevezni egy 18 éves gyereket.

Bayer Zsolt riasztást kapott a földönkívüliektől, hogy vegye fel a kapcsolatot velük

A higgadt, mérsékelt és megfontolt jobboldali publicista világ életében próbálta titkolni, hogy fekete öves önszopó, aki az emberi anatómia határait feszegető speciális testhelyzetekben is képes orálisan kényeztetni önmagát, ám úgy tűnik, valahogy csak belekerült az aktájába ez az igen kényes dolog, a kormány pedig nem restellte megbízni őt azzal, hogy segítse elő az intergalaktikus nemzeti konzultációt a saját örökítőanyagának a nyeldeklésével.

Még akkor sem, ha ez a gyerek (trágár szavakkal!) kritizálni is merte nyilvánosan Bayer Zsolt szeretett gazdáinak tevékenykedését. A hatalom új ellensége, Nagy „barom állat” Blanka fiatal demokrata. Bayer Zsolt pedig egy szolgalelkű, pitiáner vénember. Ezt is teheti a hatalom az emberrel. Intő jel mindannyiunknak.

Mit hozhat 2019?

Hát, ennél rosszabbat csak nem – mondhatnánk. Sajnos az van, hogy az elmúlt években legalább százszor elhangzott ez az állítás és mindig koppanás lett a vége.

Van lejjebb, ne legyenek illúzióink. Annak a hatalmi logikának, ami a NER mögött húzódik, lételeme a folyamatos háborús állapot, az ellenségkeresés, a „mi” és az „ők” kategóriáinak fenntartása.

Ehhez pedig újabb és újabb határokat kell átlépnie, különben kipukkan a lufi és a helyén csak szétrohadó kórházak, lezüllesztett oktatási rendszer, egymástól 2000 kilométerre dolgozni kényszerülő családtagok lesápadt látványa marad. „Boldog karácsonyt!”

CV

Lázár Domokos 1989-ben született Mezőtúron. Végzettsége szerint jogász, évek óta az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa. 2018 júliusában szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, 2018 szeptembere óta az ELTE szociológia mesterképzésére jár. Zenész, az Esti Kornél és a Pegazusok Nem Léteznek zenekarok dalszerzője, gitáros-énekese.

Promóció

legnépszerűbbek

Ezek a legjobb Tarantino-filmek a Rotten Tomatoes szerint

A Rotten Tomatoes-on a közönség értékelései alapján így rangsorolták Tarantino filmjeit.

Bödőcs Tibor: „Hugyozzál Hölgyet hermelinnel a hóba, hülyegyerek!” – Így veti a képzőművészetbe magát Bödőcs

Bödőcs Tibor humoristának október elején jelent meg második könyve, a Meg se kínáltak. Korábban már elolvastuk, „megkritizáltuk”, most pedig kiszemezgettük belőle a képzőművészethez – kulturális magazin révén – kötődő legjobb idézeteket.

a szerk. ajánlása

Ilyen lenne, ha a kedvenc filmjeleneteinket a kedvenc Disney-karaktereinkkel vegyítenénk

A Disney-figurák jól mutatnak a hollywoodi filmek jeleneteiben is

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

"Kásler Miklósnak szeretném ajánlani a 10 című előadásunkat, mert az a tízparancsolatról szól", mondja Sodró Eliza.

Ez a 100 legjobb könyv, amelyek átformálták a világot – A 10 legjobb ifjúsági regény

A BBC összeállította minden idők legnagyobb hatású angol nyelvű regényeinek 100-as listáját. Cikksorozatunk hetedik részében a tíz legjobb ifjúsági regényt mutatjuk be.

most pörög

Az 50 év után előkerült iratok szerint Samuel Beckett Nobel-díja ellen a biztosság elnöke kampányolt

Samuel Beckett irodalmi Nobel-díja megosztotta a jelölőbizottság tagjait, ez derült ki a Svéd Akadémia archívumának frissen előkerült irataiból.

Tóth Gabi férje, Krausz Gábor a nők védelmére kelt Schobert Norbi videója után

A hétfői ebéd előtt olyan Facebook-videót rögzített Schobert Norbi, hogy tematizálta a magyar közéletet.

Rendezők, akik világhírű festményeket csempésztek filmjeikbe – Ilyen a mozi és képzőművészet csodálatos találkozása

Mi köze Klimt A csók című festményének Scorsese Viharszigetéhez? Vagy a Forrest Gump kis Jenny-jének a 20. század egyik leghíresebb amerikai képéhez?

Brad Pitt: “Quentin Tarantino több nőt szabadított meg a cipőjétől, mint a reptéri ellenőrök valaha”

Nem csak Leonardo DiCapriót és Margot Robbie-t említette meg, de kifejezte háláját Margot Robbie lábfeje, Dakota Fanning lábfeje és Margaret Qualley lábfeje iránt is Brad Pitt.

ez is érdekeltéged
<3