Kína Hollywood babérjaira tör a filmgyártásban is. A hazafias érzelmeket kiváltó történetek és a lélegzetelállító akciójelenetek egyben kiváló propagandaeszköz az állampárt számára. Nincs ez másképp a The Eight Hundred (A Nyolcszáz) esetében sem.
Kína meghódítja a filmipart is
Miközben a világ mozijai még nagyban a koronavírus-járvány első hulláma okozta csapásokból próbálnak kilábalni, Kínában már március végétől elkezdték kinyitni a mozikat, augusztus elejétől pedig újra gőzerővel üzemel mintegy 70 ezer filmszínház. A 2018-as első nagy kínai kasszasiker, a Menekülés a Földről után most megérkezett a második nagy dobás, a 10 év előkészület után vetített The Eight Hundred, amivel a kínai filmipar ismét párbajra szólítja Hollywoodot.
A különleges effektekben és monumentális akciójelenetekben bővelkedő hazafias háborús film eddig 400 millió dollár jegybevételt generált a hivatalosan bevallott 80 millió dolláros költségvetésével szemben. Ezzel a teljesítménnyel világviszonylatban eddig a második legnagyobb bevételt hozta az összes idén bemutatott film között. Úgy tűnik tehát, hogy Kínának egyre kevésbé van szüksége a Hollywoodból érkező filmekre ahhoz, hogy megteljenek a mozik nézőterei, írja a The Guardian.
A The Eight Hundred sikere nem csak azt jelzi, hogy most már Kína is képes olyan kasszasikerrel előrukkolni, amely világviszonylatban is megállja a helyét, hanem a kínai rezsim fokozódó kontrollgyakorlását is.
Egy kis történelemhamisítás a Pártért
A The Eight Hundred 1937-ben, a második kínai-japán háborúban játszódik. A főszereplői azok a kínai katonák, akik hősiesen megvédték a Sihang raktárat a japán megszállókkal szemben és ahogy a filmben fogalmaznak, „visszaadták egy nemzet büszkeségét”.
A film bemutatásának története ugyanakkor furcsán alakult. Tavaly júniusban, a Sanghaji Filmfesztiválon debütált volna, de „technikai okokból” néhány nappal a bemutató előtt lefújták a vetítést. Ugyanígy járt egyébként tavaly februárban a Better Days és Zhang Yimou One Second című filmje is a Berlini Filmfesztiválon, Ai Weiwei-t pedig egy nemzetközi koprodukcióban készült alkotásból, a Berlin, szeretlekből kellett kizárni.
Nem tudni pontosan, mit történt, de talán az okozhatott némi fejtörést a cenzoroknak, hogy a bemutatott hős katonák a Kínai Köztársaság nacionalista csapatait erősítették, akiket később Mao Ce-tung kommunista hadserege legyőzött, és Tajvanra kényszerültek visszavonulni. Az egyik jelenetben a Köztársaság zászlaja körül csoportosulnak, ami a jelenlegi tajvani zászló. A jelenlegi kommunista rezsimre nem vetett volna jó fényt, ha a Tajvan jövőbeli megalapítóit dicsőítik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez [a jelenet] a történelem átírása, és félrevezeti a közönséget. Ha így marad, akkor egészen biztosan megkérdőjelezi a Kínai Kommunista Párt történelmileg megalapozott hatalmát. Ha pedig a párt elvesztené vezető pozícióját, a kínai nemzet egészen vagy részben gyarmatosított országok befolyása alá kerülne[/perfectpullquote]
– írta egy kínai kormányhoz közel álló kulturális egyesület meglehetősen árulkodó kommentárjában.
A végső változatban a problémás zászló már csak távolról látszódik, és eltűnt róla a bal felső sarokban lévő fehér napkorong.
Tavaly a legtöbb bevételt hozó 20 filmből négy kínai gyártású volt. Idén augusztusban a kínai illetékes hatóságok elrendelték, hogy még több kínai gyártású sci-fi filmet kell készíteni. A további iránymutatás szerint a kínai filmekben hangsúlyozni kell a kínai értékeket, a kínai kultúrát és esztétikát, be kell mutatni a kínai innovációt, valamint érvényre kell juttatni Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság – Micimackóra egyáltalán nem hasonlító – elnökének gondolatait.
Öncenzúrázó színészek
2018-ban a kommunista párt propagandarészlege átvette a közvetlen irányítást a szórakoztatóipar felett. A kormány megszigorította az adócsalásokra vonatkozó jogszabályokat a filmiparban, és a nemzetközileg is ismert filmsztárral, Fan Bingbinggel statuáltak példát. A színésznő hirtelen rejtélyes módon eltűnt. Majd három hónap után hirtelen előkerült: egy propagandisztikus hangvételű nyilvános bocsánatkérés közzététele és 130 millió dollár bírság befizetése után folytathatta az életét.
„A cenzúrában a legrosszabb nem is a létezése, hanem a kiszámíthatatlansága. A kerülendő témák köre nagyjából állandó: Mao Ce-tung, Tibet, a Tiananmen-téri mészárlás és a hongkongi demokrácia. De ha filmesként, befektetőként, producerként állandóan ott lebeg a fejed felett, hogy akár a bemutató előtti napon, amikor már minden marketingre szánt pénzt elköltöttél, törlik a filmedet, az igencsak problémás” – nyilatkozta a James Mudge, az egyesült királyságbeli Kínai Vizuális Fesztivál igazgatója.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az amerikai filmstúdiók nehéz és kínos kompromisszumokat kötnek a szólásszabadság ellenében azért, hogy eljussanak a kínai közönséghez[/perfectpullquote]
– ítélte el Hollywood kínabarát öncenzúráját a múlt hónapban az amerikai PEN Klub. Quentin Tarantino viszont nem engedett a nyomásnak, és nem készített kínai exportra szánt változatot legutóbbi filmjéből.
A Disney-féle Mulan több irányból is botrányt keltett. Egyrészt, a filmet a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen forgatták, ahol az ujgur kisebbség elleni emberi jogi visszaélések történtek, ezért a kínai média hírzárlatot rendelt el a filmmel kapcsolatban. Másrészt Liu Yifei állásfoglalása miatt Hongkongban és Tajvanon is bojkottálták a filmet.
A kínai színészek már nem szívesen foglalnak állást politikai kérdésekben. Azok a sztárok, akik korábban támogatásukról biztosították a hongkongi demokráciáért tüntetőket, feketelistára kerültek Kínában. Jackie Chant, aki évekig a kínai filmgyártás arcának számított külföldön, egy kormánypárti nyilatkozata után pedig Hongkongban utálták ki. De ő ezt világsztárként már megteheti.
Kínának nem igazán áll érdekében a szórakoztatóipari termékeinek exportja: bőven elég, ha az 1,4 milliárd fős belső piacára támaszkodik.
A kínai sikerfilmek bevételeinek ugyanis mindössze 1%-a származott külföldi forgalmazásból.
