Versum versus MÁSIK

Néhány ember életében egyszer eljön a pillanat, mikor szeretne aktívabban bekapcsolódni a kulturális – speciel az irodalmi – vérkeringésbe. Megismerne olyanokat, akik közel hasonló hevülettel, hol több, hol kevesebb tapasztalattal a hátuk mögött szintén erre a felismerésre ébredtek, vagy már rutinos tollforgatók. Az irodalmi tábornak egy újonc számára – a cikk írója – a tájékozódáson túl leginkább a műhelymunka lehet hasznára, melyeket idén Kiss Noémi (próza), Parti Nagy Lajos (színházi szöveg, átírás és fordítás) és Szálinger Balázs (líra) tart. A napi gyakorlatot irodalmi kerekasztal-beszélgetések és könyvbemutatók teszik teljessé.

Mikor átlábalok a kezdeti „csak érkezzek meg, és pakoljak le” szakaszon, megnyugvással tapasztalom, hogy nem én vagyok az egyedüli elsőbálozó. Páran beszélgetésbe elegyedünk, és a félelemmel vegyes izgalom kíváncsisággá szelídül. Engedtessék meg nekem a „jó társaságban repül az idő” közhely említése, mivel a kedélyes ismerkedést hamar felváltotta Gaborják Ádám vegyes érzelmekkel teli nyitóbeszéde, melynek egy záróakkordját emelném ki:

A kortárs irodalom él, szeretne virulni, gazdagodni, kellenek az emberek, támogatók. Kell áldozat és kell közösség, munka, lélek és hit, és hogy beszállj a körünkbe.

A nyitányt a Versum online folyóirat szerkesztőinek (Krusovszky Dénes, Mohácsi Balázs, Nemes Z. Márió, Urbán Bálint) szóáradata követte Mezei Gábor moderálásával. A majdnem két éve működő sajtóorgánum nemzetközi lírával, versfordítással foglalkozik, ám sajnos jelenleg nem elérhető egy hackertámadás miatt, de a nyár végén frissült tartalommal térnek vissza. Azt szerették volna, ha egy olyan online, könnyen elérhető felületet tudnának létrehozni, ahol kötetben talán soha meg nem jelenő fordítások is teret kaphatnak. A szövegek visszakereshetőek lesznek, illetve azt a fajta lírai ablakot kicsit ki tudják nyitni a külföldi költészetek felé, amihez az online felület a legalkalmasabb. Akarnak még interjúkat készíteni és fordítani, kritikákat íratni, a facebookos felületre gyorshíreket feltenni, videó rovatot létrehozni, egy gyűjtőoldalt létrehozni.

Versum / KULTer.hu
Versum, KULTer.hu / Fotó: Bach Máté

Nemes Z. Márió kifejtette, hogy számára azért volt izgalmas az oldal megalapítása, mert költőként fontosnak tartja, hogy hozzájuthasson külföldi impulzusokhoz, melyek által energiákat kap, másfajta hatások érik, amit megpróbál közvetíteni mások felé is. Az internetnek köszönhetően már nem kell vadászni a nyomtatott sajtót, hogy hozzájuthassunk olyan tartalmakhoz, mint a kortárs külföldi lírához, mellyel a kutatásra még nagyobb hangsúly kerül, megnő a diggerek szerepe. Igaz, hogy a költészeti horizontot az angol nyelvű líra uralja, és a Versum szerkesztői/fordítói is nagy többségben erről a nyelvről fordítanak, de ugyanígy foglalkoznak német, francia, portugál szövegekkel is, de még cseh és izlandi lírát is elérhetővé tesznek. A határterületeket is igyekeznek feltérképezni, ezen belül is főként a hangköltészetet.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mennyire választanak a költők, fordítók testhezálló szöveget, illetve mennyiben tudnak vagy akarnak kilépni a komfortzónából, közel azonos válaszokat adtak.

Igyekeznek hiteles fordításokat közölni, ugyanakkor az is fontos szempont, hogy magyarul is megszólaljon a szöveg. Leginkább azok a fordítások lesznek gördülékenyek, ahol a fordító-költő világa valamilyen módon közel áll az eredeti szöveg szerzőjének a világához. Tehát a komfortzónából nem is igazán célszerű túlzottan kimozdulni, ugyanakkor nagyon izgalmas és inspiratív költőként olyan fordítást létrehozni, amit egyébként saját rutinodból nem hoznál létre. Talán valahol félúton kell lenni az eredeti mű és a saját stílus, nyelvezet között.

Ezután egy hamarosan megjelenő Al Berto kötetről esett szó, melyet Urbán Bálint, a mű fordítója mutatott be. A könyvbemutatót egy gyors kvíz és ajándékok kiosztása zárta, mely után a szót a MÁSIK alkotóközösségének négy tagja vette át: Mucha Attila, Mucha Dorka, Laboda Róbert és Dékány Nikolett.

Versum / KULTer.hu
MÁSIK / Fotó: Bach Máté

Pion István moderátor kérdésére, hogy miért jött létre a SZMIT (Szlovákiai Magyar Írók Társasága) mellett, vagyis attól függetlenül ez az alkotóközösség, Mucha Attila így felelt:

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szászik Zoli szavaival élve, ha van egyik, legyen MÁSIK is.[/perfectpullquote]

Ezt követően Laboda Róbert fordította komolyabbra a szót, aki elmondta, hogy a Márai Sándor Írói Kör nem valami ellen jött létre, hanem valamiért, legfőképpen a tehetséggondozásért. A tehetségek materiális, szociális gondozása Felvidéken sem leányálom, és meg kell találni a formákat, lehetőségeket, amiből létrejöhet egy ilyen társulás. Valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy hozzájuk nem kizárólag szlovák lakcím igazolásával lehet jelentkezni. 

Arra a kérdésre, hogy milyennek látják a felvidéki magyar irodalom reprezentáltságát Magyarországon, egyöntetűen azt a választ adták, hogy szinte láthatatlan. Ez alatt azt érti például Mucha Dorka, hogy nem tud olyan szerzőről, akinek budapesti szereplését akár csak kisebb csoport is rajongással várná. Sajnálatos módon nem ismertek az alkotók, holott számos tehetség megérdemelné a kiterjedtebb olvasótábort.

Kétszer is sor kerül felolvasásra, és bár próbálok objektív maradni, Laboda Róbert és Dékány Nikolett művei nyerik el jobban tetszésem. Teljesen szubjektív és hangulati alapon történő véleményközlés ez, minden kritikai felhang nélkül. 

A kései óra gyors befejezésre sarkallja a beszélgetés résztvevőit és a társaság egy része a Kastély Kávéház felé veszi az irányt, míg a többiek egy másik szálláshely felé kezdik meg túrájukat a szőlős mentén.

Személy szerint már az első nap túltöltődtem, de lelkesedésemből nem veszítettem, csupán az alvásra fordított órák számából. Az éjszakai eszmecseréket sem ajánlatos mellőzni, ahol sör, bor, pálinka mellett az égvilágon minden szóba kerül.

Kezdőlap > Uncategorized > Versum versus MÁSIK

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból