A készítők jó néhány kiváló regényre vagy épp dokumentarista műre csaptak le az utóbbi években. Igyekeztünk összegyűjteni a legjobban sikerült próbálkozásokat.
Vaják
Két alapanyagból merítkezett a fantasy sorozat: a nagy sikerű RPG trilógiából és az Andrzej Sapkowski által jegyzett regényciklusból. A lengyel író hőse, a mutációval együtt járó kiképzése után profi szörnyvadásszá váló Geralt (Henry Cavill) meghódította a világot. A történet fő különlegességét a seregnyi társadalmi vagy épp morális téma fiktív középkori keretekbe való emelése jelenti. Megjelenik a rasszizmus, terrorizmus és a kisebbik rossz kérdése is.
Bár a díszletek néhol megúszósak, az effektek csúfak és a párbeszédek a könyvekhez képest lebutítottnak tűnnek, a széria tarolt. Csak az első héten 76 millióan nézték végig a Netflixen. Hibaként még az idősíkok néhol zavaros kevergetése róható fel.
Amerikai istenek
Neil Gaiman brit író az USA-t beautózva, motelekben megszállva írta ezt a regényt. Az Újvilágot meghódító megannyi nemzet isteneit is magával hozta, akiket utána elfelejtett.
Egy börtönviselt férfi a hívek híján lecsúszott régi istenek, valamint a technológiát, médiát megszemélyesítő újak hatalmi harcának kereszttüzébe kerül.
A sorozatot a Hannibal alkotója, Bryan Fuller hozta tető alá. A komótos tempóban felvett, nívós látvány Fuller védjegyének számít. Ez a meditatív légkör kiválóan passzol a misztikus hangulatú alkotáshoz. Taxizó dzsinn, vágóhídon állatokat agyoncsapó szláv isten, egy simlis leprikón. Ez csak néhány példa a megannyi modern keretek közt tengődő lényre, akikben már nem hisz senki.
Friday Night Lights – Tiszta szívvel foci
Sportért és/vagy sportfilmekért rajongóknak kötelező. Igazából azokat se rettentse vissza, akiket hidegen hagy az amerikai foci. Az operatőri munka enyhe dokumentumfilm jelleggel ruházza fel a szériát, ami nem-fikciós műből készült. Egy középiskolai csapat küzdelmeibe, a tagok magánéletébe nyerhetünk betekintést.
A 2000-es évek eleji amerikai társadalom keresztmetszete rajzolódik ki az egyes szereplőkön keresztül. Az igazi főszereplő maga a texasi Dillon és lakói. Az intenzív színészi játéknak köszönhetően az érzelmi csúcspontok sem maradnak el.
A szolgálólány meséje
Margaret Atwood regénye egy olyan jövőt mutat be, ahol a nőket brutálisan elnyomják. Állítása szerint semmi olyat nem ábrázolt, ami a történelemben valamikor már ne történt volna meg nőkkel.
Azonnal siker lett A szolgálólány meséjének folytatása, Margaret Atwood új regénye
Az eladási statisztikák alapján minden negyedik másodpercben elkelt egy példány az Egyesült Királyságban az A testamentumok ból. Ez pedig összesen nagyjából 102 ezer vásárlásnak felel meg. Margaret Atwood regénye az A szolgálólány meséjének folytatása. A történet 15 évvel az első regény után játszódik és a disztópikus Gilead birodalmának fejlődését mutatja be.
Az első évad légköre fojtogató, a zenei aláfestés, a diktatúra kialakulásának lefestése is remek. Külön pluszpont jár azért, mert a főszereplő Offred (Elizabeth Moss) felett uralkodó házaspár motivációi is árnyalt kibontásra kerülnek. Az elsőt követő évadok sajnos olykor erőszakpornóvá silányultak, néhol pedig repetitívnek hatottak a részek.
Hatalmas kis hazugságok
Jó néhány sztoriból tudjuk, hogy ami kívül fényes, belül még lehet rohadt. Adott három meglehetősen jól élő nő tökéletesnek látszó élete. Na és a titkaik. A színészi gárda bikaerős, ott remekel benne Nicole Kidman és Reese Witherspoon is.
A krimibe hajló sorozat komplex, felváltva utálható és sajnálható karaktereket mozgat az események körül. Az egymás közötti interakciók azok, amelyek leginkább leköthetik a néző figyelmét.
Narancs az új fekete
A sorozat Piper Kerman memoárját veszi alapul, ami női börtönben töltött éveit dolgozza fel. Az idehaza is rendkívül népszerű sorozat nyers, vicces, egy pillanatig sem köntörfalaz.
A jellemrajzok rendkívül összetettek. A szereplők közül sokan szerethetőek, közben botlásaik sincsenek elfedve. A fekete humor rasszizmusra, társadalmi nemi kérdésekre egyaránt kiterjed.
Sherlock
Nagyon el lehetett volna rontani az ötletet, miszerint helyezzük a 19. századi mesterdetektívet modern viszonyok közé. Nagyon nem így lett. A BBC sorozata rajongók népes táborát zsebelte be, teljesen megérdemelten.
Bár az utolsó részek kezdtek átesni a ló túlsó oldalára, és az abszurditás tetőfokáig emelni a téteket, a színvonal többnyire egyenletes maradt. Humor és izgalom kiváló fúziót alkottak. Conan-Doyle történeteit okosan használták fel, Benedict Cumberbatch pedig ikonikus alakítást nyújtott.
A balszerencse áradása
2004-ben készült már egy filmváltozat Jim Carrey-vel a főszerepben. Viszont ez csak hárm kötetet dolgozott fel a tizenháromból. A Netflix sorozata két részenként dolgozott fel egy könyvet. Igazán megérdemelte ez az ifjúsági regényszéria az alapos feldolgozást. Három árva hányattatásait követhetjük nyomon, akiket a kijelölt gyámjuk mindig más álruhában és helyszínen megpróbál tönkretenni.
A komor vizualitás és a Wes Andersont idéző tragikomédia összhatása rendkívül szórakoztató elegyet alkot. A negyedik fal lebontása stílusosan kivitelezett.
A történetet lejegyző narrátor nem csak a jelenetek alatt duruzsol, hanem ott sétálgat fel-alá folyamatosan a szereplők között. És mondja folyamatosan, nekünk nézőknek, hogy boldog végre jobb, ha nem számítunk.
Trónok harca
A George R. R. Martin regényciklusából készült sorozat a 2010-es évek legmeghatározóbb televíziós produktuma. A történet fő gerincét a Westeros nevű kontinens hatalmi vetélkedései adják, egy minimális fantasztikumot tartogató fiktív középkori környezetben. Amíg a legtöbb regényben mindig hét szereplő váltakozó szemszögéből követjük az eseményeket, addig a széria szintet lépett. Tengernyi karaktert mozgatott.
George R. R. Martin addig nem foglalkozik a Trónok harca sorozattal, amíg be nem fejezi könyvét
Már véget ért a Trónok harca mint sorozat, de a könyvek folytatása vagy egyéb spin-offok még mindig közbeszéd tárgyává teszik. Ezúttal a könyvek szerzője, George R.R. Martin szólalt meg az új könyv kapcsán. george rr martin idézetek, trónok harca könyvek, trónok harca spin off
Igazi dialóguspornó volt a Trónok harca, dúskálhattunk a színvonalas szócsatákban. Az esetek túlnyomó többségében érett és árnyalt karakterábrázolás, illetve történetvezetés jellemezte. Hiteles, aprólékosan kidolgozott díszletek és pazar színészi játék jellemezte. A Vajákhoz képest muszáj kiemelni, hogy a színészek itt nem keltettek olyan benyomást, mintha bármikor összefuthatnánk velük egy belvárosi plázában.
Watchmen
Alan Moore képregénye mérföldkő a szuperhős sztorik történetében. Gyarló, tépelődő vagy épp súlyosan traumatizált karaktereket skiccel fel. Damon Lindelof, a Hátrahagyottak megalkotója felelt érte. Ehhez hasonlóan itt is gyakorta egyetlen karakternek van szentelve az aktuális rész. Lindeloff kiválóan érti Moore művét, az álarchordás kérdése alaposan körbejárásra kerül.
A Watchmen HBO-sorozat hamarosan meghódítja a nézőket
Az HBO egyik legjobban várt új sorozata végre premierdátumot kapott. A széria alkotója Damon Lindelof, akinek a Lost – Eltűntek című sorozatot is köszönhetjük. A produkció szereplői között olyan nevek tűnnek fel, mint Regina King, Don Johnson, Jean Smart vagy Jeremy Irons. Lindelof Watchmen sorazata a népszerű Alan Moore 1987-es grafikus novelláján alapul.
Egymást érik az összeesküvések, a cselekményszövés folyamatos találgatásra késztette a nézőket. Trent Reznor és Atticus Ross zenei aláfestése külön szereplőként van jelen. A forgatókönyv végtelenül precíz, nincsenek felesleges részek. A Watchmen szép, okos és ügyes. A Jokerhez hasonlóan a szuperhősfilmek idei legerősebb antitézise, ami gondolati szempontból lezárt egy kort.