Legalább 25 országban járt már a The Art of Banksy kiállítás, és a világ minden pontján kivétel nélkül hangos reakciókat váltott ki a közönségből az „Unauthorized” tárlat. Itthon sem történt ez másképp: fanyalgó kritikákkal és a közösségi médiában egymás után záporozó vádakkal szembesülnek naponta a szervezők. Laczkovich Borbála, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora segítségével tisztába tesszük, mit is jelent egy Banksy-mű hitelessége, jogos-e a művész szellemiségére hivatkozni a kiállítás ellen, miközben jópár műhelytitokra és felszín alatti sztorira is fény derül. A tanulság? Az igazság nem odaát vagy a felszínen van, nem fekete és nem fehér, hanem sokszínű, pengeélen táncol, és olykor nem más, mint egy érzéki csalódás.
ContextUs: „Kamukiállítás”, „Banksy nem járult hozzá, hogy belépőjegy ellenében kiállítsák a képeit”, „a kiállítás ellentétben áll azzal, amit Banksy képvisel” – ezek a leggyakoribb vádak a szervezők felé. Az eddig megjelent kritikák is rendre kihangsúlyozzák, hogy ez „nem hivatalos Banksy-kiállítás”. Melyek a szervezők mentségei?
Ezek a megjegyzések többnyire abból fakadnak, hogy az emberek nem ismerik Banksy-t behatóan – de ez nem is róható fel senkinek, és a tárlat egyik célja éppen az edukáció. Banksy komplex művész, sokkal több, mint egy graffitis: képzőművész, grafikus, szervező-kurátor. Sőt, vállalkozó is: egy brand, egy vállalat menedzsmenttel, csapattal. Éppen ezért nem lehet vele kapcsolatban kizárólag a street art nonprofit szellemiségével előhozakodni. Tudni kell, hogy félmilliós nagyságrendben értékesített különböző technikájú nyomatokat, amelyek magánkézben találhatók.
ContextUs: Véleményed szerint mi Banksy szellemiségének lényege?
Amikor Banksy még a pályája elején szakított a graffitivel és áttért a stencilezésre, azzal művészileg azt az utat választotta, hogy nem a többi graffitisnek, hanem széles tömegeknek akar üzenni.
És mi a szellemiségének lényege? Minél több emberhez eljuttatni a nagyon erős és direkt üzeneteket – háborúellenesség, a fogyasztói társadalom, a konvenciók kifigurázása, ami által az embert gondolkodásra próbálja bírni.
Ez a kiállítás tulajdonképpen Banksy kommunikációs csatornájának egyike, hogy a magyar közönség is megtudja: léteznek értékesített printek, önálló kiállítások, saját galéria, vállalkozások. Sokakhoz csak az jut el, hogy hova mit stencilezett.
ContextUs: Azt sem lehet tudni, hogy a kiállításon melyek eredeti képek, és melyek nem.
Ha a másodlagos piacon veszek egy nyomatot, akkor azt elküldhetem a Pest Controlba hitelesíttetni. Azonban nem minden esetben tudják ők sem beazonosítani az eredetiséget. A kiállításon olyan nyomatokat láthatunk, amiket vagy tudtak hitelesíteni, vagy nem. Ám az ötlet kétségtelenül Banksy-é. Ez a bizonytalanság létezik az utcán is: mivel köztéren fújni illegális tevékenység, így, sok esetben nem tudjuk, hogy valóban Banksy műve-e, csak ha utólag közzéteszi az instagramján, ahogy újabban. De nagy valószínűséggel már rég nem ő megy ki az utcára, hanem a csapatából egy „kisinas”, az sem biztos, hogy ő vágja ki a stencilt, de feltételezzük, hogy az agymunka mögött a mester zsenialitása áll.
ContextUs: Az is gyakran felmerül, hogy a szervezők belépőjegyet szednek azért, amit Banksy ingyen készített az utca emberének.
Banksy azt írja a honlapján, hogy a The Art of Banksy kiállítás nem a művész bevonásával jött létre, és ennek figyelembe vételével dönts. Nem azt mondja, hogy ne nézd meg és ne fizess, hanem kirakja, hogy melyik városban mennyi a belépő. Ha tudjuk, hogy működik a Banksy-brand, ez egyáltalán nem áll messze az ő gondolkodásmódjától. A kiállításon graffitiművészek, kurátorok dolgoztak, nagyon nagy vállalás volt anyagilag, hogy be tudjuk mutatni a kiállítást. Ahhoz, hogy egy ilyen volumenű utazó kiállítást elhozzunk Magyarországra és a Godot Kortárs Művészeti Intézetet fenntarthassuk, hogy aztán magyar művészeket állíthassunk ki, ahhoz bizony szükség van belépődíjra.
ContextUs: Miért jó a kiállítás Banksy-nek?
Biztos vagyok benne, hogy sok látogatónk fog elzarándokolni a szállodájába vagy a galériájába, hogy vásároljanak tőle. Nagyon sok nemzetközi gyűjtő is megkeresett már minket. Úgyhogy most azon dolgozunk, hogy szervezünk egy aukciót. Ez azért is különleges esemény lesz, mert tudomásom szerint Magyarországon még nem árvereztek el Banksy-alkotásokat.
ContextUs: Mennyire gyakori, hogy egy ennyire megosztó kiállítás jön létre, amikor a kritika nem magát a művészi teljesítményt vonja kétségbe, hanem az esemény létjogosultságát kérdőjelezi meg?
Az egyetlen megkötés, hogy a kiállításon ki kell tenni az „Unauthorized” feliratot, és vicces, hogy tulajdonképpen ez indítja el a közönség felháborodását is.
De nagyon örülök, hogy Banksy kapcsán diskurzus indult el. Nagyon ritka, hogy egy-egy művészeti esemény ennyire felkavarja a közéletet. Banksy ebben zseniálisan tud működni alapból is.
Azért is van ilyen megosztó ereje a kiállításnak, mert ahogy mondtam, az emberek nagyon pici szeletét ismerik Banksy összetett karakterének és művészetének.
„Egy igazságtalan világ lelkiismerete” – The Art of Banksy – Kritika
A The Art of Banksy a világ talán legellentmondásosabb és egyben az egyik legjobban várt kiállítása is hazánkban. A legismertebbnek graffiti művész első kiállítása 2002-ben debütált Los Angeles-ben. Pályafutását szabadúszóként a Bristol’s DryBreadZ Crew tagjaként kezdte meg 1992-1994 között. Munkái elsősorban az ember elsődleges környezetében a városban jelentek meg, illetve jelennek meg a mai napig.
ContextUs: Milyen alkotásokból áll a budapesti The Art of Banksy anyaga?
A kiállítás nemzetközi utazó tárlat, amihez tartozik egy licensz, ennek van egy tulajdonosa. Körülbelül 70 darab, többnyire 2000-2008 között készült alkotásból áll a törzsanyag. A Godot Kortárs Művészeti Intézet ehhez tette hozzá a Walled Off Hotelben vásárolt műalkotásokat. Ezen kívül kutatást végeztünk Banksy-ről.
ContextUs: Milyen rendező elvek szerint installáltátok a Tesla LOFT terében az alkotásokat?
A kiállítás licensze időrendi tematikát javasolt, de úgy gondolom, hogy egy kortárs művész esetében sokkal fontosabb a tematika. Így négy témára osztottuk az anyagot: az első, amivel a látogató találkozik a graffitis bristoli gyökerekhez kapcsolható, a ’90-es évekből.
A második az állatos szekció – patkány, majom, amelyek az emberiség metaforájaként jelennek meg. A patkány a graffiti műfajának szimbóluma is: Blek le Rat francia graffitis művésznévként is felvette, ő használta először, Banksy tőle „lopta”.
Aztán a háborúellenes üzeneteket láthatjuk, majd végül a popkultúrának, szórakoztatóiparnak, fogyasztói társadalomnak nyújtunk görbe tükröt. Itt kitekintést kapunk a mai munkáira is, a 2018-as Zehra Doğan-fallal és a Dismalanddel. Különálló rész a Walled Off Hotelből származó anyagunk. Továbbá két film is várja a látogatókat: az egyik ismertető Banksy művészetéről, a másik pedig a King Robbo-sztori.
ContextUs: Van olyan része a tárlatnak, ami egyedi, csak a budapesti helyszínre jellemző?
A már említett hotelből származó darabokon kívül még három Rat babe patkány-nyomat áll az Intézet tulajdonában. De tervben van, hogy hozunk még újabb műveket, amiket hamarosan bemutatunk a kiállításon is. Van egy AR (augmented reality – kiterjesztett valóság – a szerk.) múzeumkalauz rendszerünk, ez is egy olyan plusz, amit a Godot Intézet adott hozzá a törzsanyaghoz. Olyan extrákat nyújtunk a látogatóknak, ami segít az adott kép mögé látni. Egy street art kép élete nem ér véget azzal, hogy az alkotó levonul, hanem onnan önálló életet kezd élni. Például kiderül, hogy a Pulp Fictiont miért festette át háromszor, és végül miért nevezte át Ozone’s Angelnek. Ilyen izgalmas történetekkel van tele Banksy egész pályafutása.
ContextUs: A képkeretes művekről értjük, hogy nyomatok. A nagyméretű, falakra fújt feliratokat, képeket – például a híres virágcsokrot elhajító tüntető férfi képét – kik és milyen technikával készítették?
A stencileket megkaptuk a tárlattal együtt, de ezeket bárki be tudja szerezni az interneten. Pontos méreteket értelmetlen számon kérni. Pont a virágcsokrot hajító maszkos tüntető, ami eredetileg Betlehemben egy garázs falán látható, megtalálták nagyjából fél méteres verzióban egy londoni betontömbön is – és most csak a biztosan Banksy-nek tulajdonított verziókról beszélünk. Ugyanakkor Berlinben is látható egy variánsa, bár ennek szerzője már kérdéses. Egyébként a stenciles munkák és feliratok kivitelezésében Guillermo Sebastian Quintana az utazó tárlat kurátora, Void, azaz Horváth Gergely, Czímmer Zoltán, Németh Zoltán és Csere Ákos képzőművészek és street art művészek vettek részt.
ContextUs: Galériaként mik voltak azok a kihívások, tanulságok, amelyek abból fakadtak, hogy egy utcai műfajt kellett „tető alá hozni”?
Eddig a saját kiállításainkat szerveztük, így az utazó tárlat műfaja teljesen új volt számunkra. Nagyon sok szakmai tapasztalatot szereztünk. Banksy utcai munkái itt csak hangulatkeltő elemek, a printekre koncentrálunk, azok meg eleve belső térbe készültek. A két szmájlis angyalt, ami az ablakok előtt lóg, azért helyeztük ki éppen így, mert Banksy egyik legelső kiállításán, a Turf Waron is pont ugyanígy szerepeltek.
Banksy világát próbáltuk minél jobban besűríteni és abból egyfajta képet adni. Ha egy falat beraknék egy múzeumba, annak egészen más jelentése lenne, mint az utcai kontextusban.
Ezeket egy múzeum akkor tudja érzékeltetni, ha leírja – pont ezért készült az AR guide-unk is. Örültem, hogy nem egy múzeumba vittük a kiállítást: a Tesla Loft az Elektromos Művek gyárépülete volt, amely különleges hangulata a Banksy-fílinget jobban vissza tudja adni.
ContextUs: Néhány kritika szakmai hiányosságokkal (például nem beszél Banksy titokzatos személyéről) is keményen bírálta a tárlatot. Mi az, amit szerettetek volna még megmutatni?
A kiállítás anyaga és a licensz adott volt. Banksy kiállításairól mindenképpen jó lett volna egy önálló szekció, merthogy nem csak hatalmas művész, hanem kiváló kurátor és szervezőegyéniség is. A Dismaland például egy kisváros gazdasági életét, idegenforgalmát fellendítette, és ugyanez történt Palesztinában a szálloda helyszínén is – ez számomra nagyon érdekes, járulékos része a művészetének. Továbbá a más graffitiművészekkel, galériákkal folytatott együttműködései között is vannak nagyon érdekes történetek. Jó lenne egy olyan, nagyobb térben elhelyezett kiállítást csinálni, ahol jobban kontextusba tudjuk helyezni Banksy sokoldalú munkásságát, kezdve a street art, a graffiti és a stencilezés közötti különbség meghatározásától.
Banksy, az „utcagyerek”, aki Molotov-koktélként robbant be az elitkultúra köreibe
A provokatív, a legális és a törvénytelen határmezsgyéjéből előszeretettel kilépő antikonformista művész sokkoló, vad ötletei nem tűrik a skatulyákat, műfaji besorolásokat. Kiismerhetetlen, műfajok és művészeti ágak határaival mit sem törődő projektekkel lepi meg a világot, immáron két évtizede. Ha csak a végeredményeket nézzük, mintha egy huszonéves, kifogyhatatlan energiákkal rendelkező örök lázadó rezonálna a legaktuálisabb problémákra.
ContextUs: Banksy nagyjából 30 éve alkot, 20 éve ismeri a világ. Hova helyeznéd el a művészettörténetben?
Egy Duschamps–Warhol–Banksy egyenes már most kirajzolódni látszik, abban az értelemben, hogy nagyon leegyszerűsítve a képletet: Duschamps a ready-made, Warhol a pop-art és Banksy a street art műfajának megalkotói. Ez persze nem azt jelenti, hogy Banksy előtt nem volt street art, de magát a műfajt ő fogadtatta el a művészeti közeggel. Sőt, egy olyan szubkultúrát sikerült megszólítania, olyan társadalmi réteget vonzott be a művészet világába, akiket más nem. Ez az egyik nagy érdeme. A kortárs művészet sokszor megkapja azt a vádat, hogy értelmezhetetlen, túl sok magyarázatot kíván. De Banksy közérthető üzenetekkel operál. És ezért is megosztó.
ContextUs: Többször említetted, hogy Banksy-t nem elég felszínesen ismerni, hanem összefüggéseiben kell értelmezni, és akkor ráláthatunk az ellentmondásokra.
A kiállításon szerepel falra fújva a „Which one is the copy?” (Melyik a másolat?) felirat. Azért született, mert amikor több tízezres, százezres nagyságrendben kerültek ki a kezéből a másolatok, volt, amit aláírt, volt, amit nem – ahogy említettem, ezért is problémás a hitelesítés. Ugyanakkor „Copyright for Losers!” (a jogdíj lúzereknek való) – ez az egyik hangzatos szlogenje. De a múzeumshopban kapható Banksy saját könyvének magyar kiadása. Ha megnézzük a nagyon kisbetűs részt az első oldalon, akkor láthatjuk: „Copyright Losers Team” – azaz a szerzői jog a „Lúzerek” néven bejegyzett cégé. Ezeket, a kis gagjeit senki nem veszi észre.
ContextUs: Van olyan elterjedt tévhit, ami szintén pontosításra szorul?
Gyakran hallom a látogatóktól, hogy Banksy nem állít ki galériában. Támadja a galériás közeget, a műtárgypiacot, a fogyasztói társadalmat. Ugyanakkor van saját galériája. A Barely Legal című kiállításának pedig a Los Angeles-i 33 1/3 galéria volt a hátterében, amit a Nike és a Levi’s is támogatott. Ha tehát a mélyére néz az ember, nagyon sok furcsaság és ellentmondás kerül elő.
A kiállítás a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet alatt korlátozott látogatószám mellett az interjú megjelenésének időpontjában látogatható. Az aktuális látogató-információkért keressétek a kiállítás Facebook-oldalát.
CV
Laczkovich Borbála a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátora és a Banksy kiállítás helyi társkurátora. 1979-ben született Budapesten. Az ELTE – régészet szakán kezdte el egyetemi tanulmányait, de pár évvel később párhuzamos képzésen vett részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténeti szakán. Már az egyetemi évek alatt is a kortárs képzőművészet érdekelte, ezért tanulmányai mellett már dolgozott a WAX-ban, az FKSE-ben és a Trafóban is. Két diplomája megszerzése után a Várfok Galéria művészettörténészeként dolgozott és részt vett a fiatal kortárs képzőművészeknek lehetőséget adó Spiritusz Galéria létrehozásában. A Godot Young Generation Art Fair (GYG Art Fair) alapítója és a Godot Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője és két gyermek édesanyja.
