A témával foglalkozó előző cikkben azt jártuk körbe, hogy az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint milyen veszélyt jelent a gyerekek testi egészsége számára a koronavírus. Most viszont a lelki aspektusokkal foglalkozunk. Olasz szakemberek, akik jelenleg maguk is átélik a kijárási tilalmat, osztják meg tapasztalataikat arról, hogy a karantén milyen hatást gyakorol a gyerekek pszichéjére. Mit tehetnek a szülők, hogy minél könnyebben vészelje át mindenki ezt a nehéz időszakot?
Csak egy órát kérnek a gyerekek
Egy 8 éves genovai kislány március végén levelet írt az olasz miniszterelnöknek, Giuseppe Contének. Azt kérte a politikustól, aki február óta sorra jelentette be az egyre szigorodó kormányzati intézkedéseket, hogy engedje meg a gyerekeknek, hogy napi egy órára kimehessenek levegőzni.
„Nagyon nehéz időszak ez most mindenkinek, de a gyerekek bírják a legnehezebben. Anyukám elmagyarázta, miért kell otthon maradnunk, de nem mindenki tartja be a szabályokat. A nagyok mehetnek dolgozni, már akinek van még munkája, meg bevásárolni. A kutyákat is ki lehet vinni sétálni, de nekem sajnos nincsen. Minden gyerek nevében kérem a kormányt, engedjék meg, hogy kimehessünk egy órára. Tudom, hogy nem egyszerű, de kérlek, gondold meg” – írta Elena Luna az egyébként nagy népszerűségnek örvendő miniszterelnöknek.
Az IKEA új játékfiguráit gyerekek tervezték, jótékony céllal
Az IKEA cég új, SAGOKATT elnevezésű kollekcióját a gyermeki elme hívta életre. A svéd óriáscég minden évben felkéri a világ gyermekeit, hogy küldjenek számukra rajzolt figurákat, amelyekből később plüssjátékok születhetnek. Idén több mint 87 ezer rajz érkezett, amelyből 6 került kiválasztásra és megvalósításra.
Európában először Olaszországban döntöttek az oktatási intézmények bezárásáról: az olasz gyerekek március 5. óta nem járnak iskolába – néhány északi tartományban még korábban, már február 24-én elrendelték az iskolák bezárását.
Egyik napról a másikra, szerdáról csütörtökre már nem kellett menni iskolába. A gyerekek el sem köszönhettek egymástól és a tanároktól, ahogy nálunk is történt a péntek éjjeli bejelentés során.
A magyar gyerekekhez hasonlóan – és szintén nagyon hasonló problémákkal és nehézségekkel – digitálisan otthon tanulnak. Az addig napról-napra építgetett gyerekek közötti viszonyok és a tanár-diák kapcsolatok hirtelen megszakadtak. Onnantól kizárólag az egyes tanárok digitális kompetenciáján múlt, ki hogyan oldja meg a távoktatást. Szintén hasonlóság a két ország között, hogy központi segítséget, iránymutatást, kész digitális tananyagot egyik országban sem kaptak az iskolák. Ez elkerülhetetlenül oda vezet mindkét országban, hogy tovább nő a különbség az egyes gyerekek esélyei között.
Mit tudnak az orvosok a Covid-19 fiatal szervezetekre gyakorolt hatásáról?
Ha kíváncsiak vagyunk arra, milyen hatással van a jelenlegi tudásunk szerint a koronavírus-fertőzés a kisgyermekekre, tinédzserekre, ebben az időszakban (2020 április elején) kizárólag kínai orvosok által közölt, kínai gyerekek adataiból készült statisztikákból és tapasztalatokból indulhatunk ki. Az Internazionale összeszedte, hogy melyek a legfontosabb kutatási adatok.
Március 11-től teljes kijárási tilalom lépett életbe Olaszországban. Ez azt jelenti, ahogy Elena is írta, hogy a gyerekek egyáltalán nem léphetnek ki a lakásból.
Ami tehát sok gyerek számára először extra vakációnak, jó bulinak tűnt, amikor szinte bármikor el lehetett menni sétálni, biciklizni, barátokkal találkozni, egyszer csak házi börtönné vált. A nagyszülőkkel, rokonokkal, barátokkal is már csak online lehet tartani a kapcsolatot. A gyerekeknek pár nap, pár óra leforgása alatt kellett megérteniük, hogy az emberek közötti találkozások betegséget, akár halált is okozhatnak. Az ő életük is gyökeresen megváltozott. Az Internazionale több szakembert is megszólaltatott, hogy elmondják, milyen hatása lehet a gyerekek pszichéjére a vészhelyzetben elrendelt karanténnnak.
Vajon mi játszódik le ilyenkor egy kisgyerek fejében?
„Az óvodás korú gyerekeknek nincs központilag elrendelve a foglalkoztatás, még nem tudnak feltételes logikával, elvont módon gondolkodni. A gyerekeknek biztonságra van szükségük, egyszerű és egyértelmű magyarázatokra, amiket visszavezethetnek a saját világlátásukra” – mondja Chiara Gusmani pszichoterapeuta.
Drónfotók mutatják, hogy élik meg a karantént a litvánok
A koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén és a társasági távolságtartás sok más szakmához hasonlóan a fényképészek munkáját is ellehetetleníti: ha nem lehet emberekkel találkozni, az azt jelenti, hogy elmaradnak a fotózások. Cristian Monaco (32 éves orvos): Mi eddig nagy társasági életet éltünk a barátainkkal. Most komolyan át kellett szervezni az életünket, a munkánk miatt is.
„Figyeljünk arra, hogy mindig következetesek maradjunk. Nem mondhatjuk azt nekik, hogy ez semmiség, nincs semmi baj, miközben egész nap a híreket figyeljük vagy ha mi, felnőttek egymás között a gyerekek számára ijesztő, ismeretlen kifejezéseket használunk” – teszi hozzá a pszichológus.
Elena Nava, a milánói Bicocca Egyetem pszichológus kutatója azt állítja, hogy már az egész kicsi gyerekek is rendelkeznek „élménycsomaggal”, aminek a viszonylatában megélik a tapasztalaikat és levonják a következtetéseiket. Ha eddig egy olyan környezetben nőttek fel, ahol sok társas kapcsolatuk volt, amelyek hirtelen eltűntek, akkor veszteséget élnek meg. Minden jelentős változás esetében a szervezetünk stresszt él át – a felnőttek lassabban, a gyerekek viszont gyorsabban alkalmazkodnak.
https://www.instagram.com/p/B-fGK9WDOM2/
„A kisgyerekek a jelenben élnek, ezért nem is aggódnak azon, hogy mi lesz holnap, míg a karanténba zárt felnőttek nagyon erős szorongást élhetnek meg. A gyerekek ma azért szomorkodnak, mert nem ünnepelhetik úgy a születésnapjukat, ahogy eltervezték, elmarad a családi kirándulás, de nem tartanak attól, hogy esetleg elveszthetik a munkájukat. A szakember azt kéri, hogy a szülők semmiképpen se vetítsék ki rájuk a félelmeiket.
„Ha meg akarjuk érteni, mi történik a gyerekek fejében, akkor előbb azt kell tisztázni, hogy mi zajlik a felnőttekében. A lehető legjobb testi és lelki állapotot kell biztosítanunk a gyerekeink számára. Osszuk be az idejüket, segítsünk nekik abban, hogy fenntarthassák a baráti kapcsolataikat az online platformokon. Kiszámítható napirendet kell számukra biztosítani, ahogy az iskolában is, mert az a nyugalmuk alapja” – magyarázza Simona De Stasio, a római Lumsa Egyetem pszichológiatanára.
Beszámolók a karanténból és a frontvonalból: így élik meg az olaszok a koronavírus-járványt
Cristian Monaco (32 éves orvos): Mi eddig nagy társasági életet éltünk a barátainkkal. Most komolyan át kellett szervezni az életünket, a munkánk miatt is. Radiológus diagnoszta vagyok, pár hónapja szereztem meg a szakvizsgámat. Az osztályunkon is teljesen felfordult az élet, hogy képesek legyünk kezelni a koronavírus miatti vészhelyzetet.
„Minden nehézségünk ellenére foglalkozzunk még többet a gyerekeinkkel az igényeik szerint. Ez ellensúlyozhatja azokat a veszteségeket és hiányokat, amiket megélnek. Ha majd visszatérünk a mindennapi életünkhöz, akkor magukkal viszik a mostani hetek, hónapok alatt elmélyített kapcsolatunk biztonságát” – mondja Marta Beretta pszichológus, pszichoterapeuta.
Cora Erba pedagógus és dúla viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatok léteznek. Nem mindegy, ha egy kertes házban, szerető családdal vagyunk összezárva vagy egy garzonban egy személyiségzavaros anyával vagy egy bántalmazó apával. Ha majd elmúlik a járvány, lesznek gyerekek, akik felnőtt korukban idillként emlékeznek vissza erre az időszakra, és lesznek, akik rémálomként, amikor hosszú hónapokon át össze voltak zárva a bántalmazójukkal. Pedagógusként nem ért egyet a „minden rendben lesz” szlogen sulykolásával. Egyrészt, mert sajnos nem lehetünk ebben biztosak, másrészt pedig sokaknál egyáltalán nincs rendben semmi.
No Title
No Description
„A kijárási tilalom legnagyobb vesztese a hat évnél fiatalabb korosztály, mert az ő számukra a játék a legfontosabb. Most nem mehetnek ki a levegőre, nem játszhatnak a kortársaikkal, a náluk nagyobbak számára viszont már ott vannak az online platformok kapcsolattartásra. A rossz körülmények között élő családokban a gyerekek azt látják, hogy a szülők mennyire aggódnak. A fogyatékossággal együtt élőknél, mint például az autisták, a megszokott napirendi sémák borultak fel. Aki a koronavírus miatt elveszti a hozzátartozóját, ahogy kórházba kerül, nem látogathatja, nem lehet mellette, amikor haldoklik, nem búcsúzhat el tőle. Mivel a temetések is be vannak tiltva, így a négy fal között nem lehet teljes valójában megélni és feldolgozni a gyászt – ezek már a pszichoterapeuta Anna Rita Verardo szavai.
Olasz katonai teherautók konvojban szállítják el a halottakat
A tudósítása szerint a hadsereget azért kellett bevetni, hogy el tudják szállítani a városból a halottakat, akiket a helyi krematóriumok már nem tudtak befogadni. Az egyik leggazdagabb olasz városban már legalább 93-an vesztették életüket a járványban, miközben még nem is látni a végét: minden nap meredeken emelkedik még mindig a fertőzöttek száma.
Verardo dolgozott az amatricei földrengésben az otthonukat elvesztett gyerekekkel is. Amikor a legnagyobb félelmeikről beszélgetett velük, a nagyobbak a külső történésektől tartottak leginkább, míg a kicsik a belső félelmeikről adtak számot. Az anya és az apa érzelmei meghatározóak számukra, mert ők jelentik a biztonság forrását.
Érzelmi lefagyás
„Ebben a helyzetben a szülők úgy érezhetik, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás, hogy nem tudnak lépést tartani a történésekkel. A gyerekek össze vannak zavarodva, hiszen sok szülő most otthon van, de nem olyan „üzemmódban”, ahogy azt a gyerekek szeretnék. Jelen vannak fizikailag, de mégsem teljesen, és a gyerekek pedig hiányt élnek meg. Ilyenkor még alaposabban kell figyelni a viselkedésükre. Akár regresszió is előfordulhat, tehát korábbi fejlődési szakaszba esik vissza a gyerek, mert az ad számára biztonságot. Lehet, hogy a régi játékát akarja, cumizni kezd vagy a cumisüveget kéri. Az is nagyon árulkodó, hogy miket játszanak: katasztrófákat jelenítenek meg, háborúznak vagy bunkert, sátrat, kunyhót építenek maguknak” – magyarázza Elisa Campagnoli pszichoterapeuta.
A pszichoterapeuta hozzátette, hogy néha találkozik olyan szülőkkel is, akik azzal dicsekednek, hogy a gyerekeik hirtelen úgy viselkednek, mint a kisangyalok: szófogadóak, nem hisztiznek, kiegyensúlyozottak. Azonban ez nem mindig annak a jele, hogy a gyerek jól érzi magát. A gyerekek gyakran érzelmileg „befagynak”. Az állatoknál megfigyelt freezingnél is az a reakció, hogy nincs reakció, hanem egy tehetetlen állapot lép fel. Nem szabad hagyni, hogy ebben az állandó riadókészültségben a gyerekeink úgy reagáljanak, mint a felnőttek, azaz magukra vállalják a felelősséget és elnyomják az érzelmeiket.
Mégis, mit tehetnek a szülők?
Berretta szerint ilyen körülmények között a szülőknek is csökkenteni kell a magukkal szembeni elvárásokat. El kell viselnünk a kaotikus külső körülményeket és az otthoni rendetlenséget is, hogy a gyerekek használják a rendelkezésükre álló teret: futkározhassanak, kismotorozhassanak, táncolhassanak a lakásban.
https://www.instagram.com/p/B-KxHQLjusd/
De Stasio azt javasolja, ki kell elégítenünk a gyerekek mozgásigényét, mert a fejlődésben lévő szervezetben a mozgás nagy hatással van a testi-lelki állapotukra és az alvásra is. Aki rendszeresen mozog és rendszeresen étkezik, könnyebben alszik el. A nyűgösség, sírás, izgatottság természetes, hogy előfordul, de nem szabad, hogy ez legyen az általános, mert akkor a gyerek a jó dolgokra sem fog tudni megfelelően reagálni.
Amikor egy szülő nem tudja kezelni a gyereke szélsőséges hangulatait, amikor megijed, dühös lesz vagy tehetetlennek érzi magát, segítséget kell kérnie Verardo véleménye alapján.
Az olasz nővér megmutatta, milyen káros hatásai vannak a koronavírusnak
Az orvosok és a nővérek is kimerültek Alessia Bonari a koronavírus elleni harc frontvonalán küzd nap, mint nap. Instagram-posztban osztotta meg a munkájával kapcsolatos megpróbáltatásait, írja a . 923.4k Likes, 34.9k Comments – Alessia Bonari (@alessiabonari_) on Instagram: “Sono i un’infermiera e in questo momento mi trovo ad affrontare questa emergenza sanitaria.
„Az elszigeteltség és a korlátozott tevékenységek következményeit még hosszú távon cipeljük majd magunkkal” – állítja dr. Giovanna Romano gyermekorvos. A doktornő nem biztos abban, ha egyszer majd feloldják a kijárási tilalmat, akkor mindenki örömmel rohan ki a parkba, mintha semmi sem történt volna. Egy olyan országban, ahol komoly probléma a kisgyerekek elhízása és az internetfüggőség, nem elhanyagolható problémák ezek.
Giorgia Lo Giudice óvónő úgy véli, fel kell készülni az ezutáni időszakra is. Az otthonlét kétségkívül nagyon rossz a gyerekek számára, de próbáljuk meg ezt az unalmas időszakot is kreatív, értelmes tevékenységgel kitölteni. Amikor a gyerekek visszamennek az iskolába, nagyon sokat kell majd az érzelmeiken dolgozni, ki kell alakítani egy közös emlékezetet erről a karanténba zárt időszakról.
https://www.instagram.com/p/B-PJ8sDjMgS/
Beretta szerint is lesznek hosszútávú következményei ezeknek a hónapoknak. Főleg az óvodások számára. Róluk alig esik szó, miközben az óvodai nevelésnek alapvető szerepe van egy kisgyermek fejlődésében. A gyerekek 3-6 éves korban alakítják ki az érzelemkészletüket. Ilyenkor alapvető fontosságú lenne az őket körülvevő személyekkel való napi kapcsolat. Ha ők eltűnnek az életükből, az félelmet és bűntudatot kelt bennük.
És, hogy mit reagált Conte a cikk elején idézett Elena kérésére? A kislány levelének hatására vagy sem, annyi engedményt tett az olasz miniszterelnök, hogy április 1-től egy felnőttet elkísérhetnek a gyerekek a boltba, de csak célirányosan. Sétálgatni továbbra sem szabad.
