Debrecen lehetne a 30. Irodalom Városa a világban
Papp László (Fidesz-KDNP) azt mondta, Debrecen művelődéstörténetéhez, kulturális értékeihez komoly hátteret adhat, ha sikeres lesz a pályázat, amelynek középpontjában az „irodalom mint gyógyír” gondolat áll.
Az UNESCO 2004-ben azzal a céllal hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát, hogy világszerte támogassa a nemzetközi együttműködéseket. A tagvárosok hét kreatív terület egyikét képviselik: Budapest például 2015 óta a dizájn, Veszprém, amely két éve megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet is, a 2019 óta a zene kreatív városa, harmadikként Debrecen szeretne csatlakozni a hálózathoz az irodalom kreatív városaként – részletezte a polgármester, amiről a Dehir készített videóbeszámolót.
Papp László kitért arra is, hogy az irodalom fontos része a könyvnyomtatás kultúrája, Debrecen szerepe ezen a téren is jelentős: a városban jogfolytonosan 460 éve működik az ország egyik legnagyobb nyomdája, az Alföldi Nyomda, amely a hazai irodalmi művek 80 százalékát állítja elő.
A belgák szerint a sült krumplijuknak és majonézüknek az UNESCO világörökségi listáján a helye
Belgium híres a sült krumplijáról, amit tradicionálisan papírból készült kúpba csomagolva szolgálnak fel, és vastagon nyakon öntik majonézzel. A belgák most a sült krumpli iránti szeretetüket új szintre akarják emelni.
Kapcsolódó cikk
Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke a magyar nyelv egyedülállóságára hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy csak magyarul lehet rímes és időmértékes verseket is írni. „A debreceni pályázattal a magyar irodalom kaput nyit a világra” – hangoztatta a politikus.
Ahogy a pályázatunk fogalmaz: az irodalom gyógyír, balzsamír tud lenni. A pandémia mindannyiunkat megviselt mentálisan is, a művészetek és azon belül az irodalom pedig alkalmas arra, hogy lelki sebeket gyógyítson
– fogalmazott Kovács Béla Lóránt. A pályázat benyújtásának határideje június 30., az UNESCO október végén jelenti be az eredményt – hangzott el a tájékoztatón.
Az egyik cél a magyar irodalom terjesztése külföldön
Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere, a pályázat kezdeményezője hozzátette: az Irodalom Városa hálózatnak jelenleg 29 tagja van Új-Zélandtól az Egyesült Államokig. Kelet-Európában Prága, Krakkó, Wroclaw és Ljubljana viselheti a címet.
Az UNESCO pályázatának sikeressége esetén Debrecen a magyar irodalmat más kultúrák felé közvetítheti, már önmagában a pályázati anyag megalkotása megmutatja a város kultúrájának sokszínűségét – mondta.
Hozzátette, hogy a Méliusz Juhász Péter könyvtár, a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Kollégium, a Csokonai Színház és a Debreceni Irodalom Házán keresztül a Déri Múzeum is közreműködött a folyamatban, de további több mint két tucat városi szervezet, oktatási intézmények, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, alkotóközösségek és művészek kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, sőt, még a nagyváradi Újvárad folyóirat is hozzátett a pályázathoz.
Kovács Béla Lóránt, a pályázatért felelős Méliusz Juhász Péter könyvtár igazgatója bejelentette: Debrecen kötelezettséget vállal, hogy együttműködik afrikai kultúrákkal és az itt élő afrikai közösségekkel, összhangban az ENSZ agendájával. Emellett az UNESCO pályázatuknak a sajátossága, hogy az egészséges jólétet helyezi a középpontba.
Mégis megtartják 2021-ben a debreceni Campus Fesztivált
A zenés-táncos rendezvények védettségi igazolvánnyal ismét látogathatók lesznek, ennek megfelelően készülnek fel a fesztiválra.
