A YouTube és a Spotify virágkorában mennyire játszhat fontos szerepet a rádió? A Petőfi Rádió finomhangolása azt eredményezte, a vezetők nem tekintik az underground előadókat a kultúra részének? Hogyan lehet exportképes egy-egy magyar előadó? Jeroen Siebens, az European Radio Plugging vezetője látogat hazánkba a Budapest Showcase Hub kedvéért. A konferencián arról beszél többedmagával, fontos-e 2019-ben a rádió mint médium. Erre próbáltunk előzetesen választ keresni.
ContextUs: Nem sok információt lehet megtudni rólad sem magyar, sem angol nyelven. Szóval kezdjük a legeljén! A European Radio Plugging céget vezeted, amely rádió-promóciós szolgáltatást nyújt a feltörekvő zenekaroknak. Mi implikálta a megalapítást?
Mielőtt az ERP szolgáltatást elindítottam volna, több banda menedzsmentjét vittem. Az egyik bécsi együttes a fellépései után jó visszajelzéseket kapott több európai országból, de a lemezkiadó, akivel szerződésben álltak, nem rendelkezett a nemzetközi PR beindításához elegendő tőkével. Szóval elhatároztuk a zenekarral, hogy mi magunk intézzük a külföldi promóciókat. A rádió mint közeg adta magát, hiszen még mindig ez az egyik legjelentősebb csatorna, amin keresztül új zenét tudsz közvetíteni egy potenciálisan magas számú hallgatóság felé.
Elkezdtem tehát körbenézni és tudatosan keresni a legfontosabb európai rádió csatornákat, kideríteni a zenei szerkesztők elérhetőségeit. Amikor körvonalazódni látszott a gyűjtőmunka eredményessége, logikus lépésnek tűnt mélyebbre ásni a kontinens rádiós felhozatalában és egy újfajta PR-szolgáltatást indítani.
ContextUs: Te és az ERP fiatal feltörekvő zenekaroknak/előadóknak nyújt segítséget, hogy ismertebbek legyenek külföldön. A Facebook-oldalan szerint körülbelül 450 európai rádióállomással álltok partneri viszonyban. Ezeket mind négy év alatt sikerült elérnetek, amióta működtök?
Valóban, 450 rádióállomás felé közvetítek zenészeket. (mosolyog) Az elmúlt évtizedben a zeneipart is elérő digitális forradalom nagyban megkönnyíti a tömegek elérését, de főként azt tette lehetővé, hogy magát a zenét eljuttassuk A-ból B-be, pillanatok alatt, anélkül, hogy promóciós CD-ket kellene küldözgetni ide-oda vagy rádióknak küldözgetni az anyagokat az új megjelenésről.
ContextUs: Mi a te munkád ezekben?
Az, hogy jó munkakapcsolatot építsek ki és tartsak fent – főleg a kezdeti időszakban – a rádiók munkatársaival. Ez sok erőfeszítéssel, ráfordított idővel jár, és nagy türelmet, állhatatosságot kíván.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a rádió rendkívül pörgős médium: csatornák felbukkanhatnak a semmiből és tűnhetnek el a frekvenciákról egyik napról a másikra, vagy akár változhat meg a zenei kínálatuk hirtelen.
Jellemző, hogy a személyi állomány is állandóan ingadozik egy-egy csatornánál. Ezekkel a mindennapos változásokkal folyamatosan lépést kell tartanom.
ContextUs: Beszéltünk arról, hány állomás játssza a zenei partnereiteket. De hány országban vagytok jelen?
Nehéz ezt pontosan számszerűsíteni, mert ez mindig az adott előadó vagy dal függvénye, de összességében a művészek vagy albummegjelenések, amelyek promotálásán dolgoztam, nagyjából 26-27 európai rádióban debütálhattak.
ContextUs: A magyarok közül például a Jónás Vera Experiment, a Platon Karataev és a Belau, akikkel dolgoztok. Hogyan válhatnak a zenészek exportképessé?
Ez elég nehéz kérdés. (mosolyog). Számtalan adott és kiszámíthatatlan tényező is szerepet játszik a külföldön való népszerűsítés sikerességében. Nagyon röviden, a képlet egyszerű: A-pontból (a zenédtől) elérni B-pontba (a hallgatóságodig).
ContextUs: És a hosszabb válasz?
Tucatnyi úton próbálkozhatsz elérni a célig. Kezdetnek már az is jó, ha a hazádban már eleve pezsgő és fiatalos a zenei élet. Azt gondolom, előadóként a legfontosabb, hogy megfelelő közeget építs magad köré, elengedhetetlen, hogy elhivatott és támogató emberekkel vedd körbe magad, akik maguk is készek időt és munkát fektetni a projektedbe.
ContextUs: Mi a második lépés?
Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, nagyon konkrét célokat kell meghatározni, és lépésről lépésre átgondolni, mit kell tenni azok eléréséért. A legtöbb esetben a zeneipar minden ágazata fontos szerepet játszik a képletben: a megfelelő teremben próbálni, rálelni a stúdióra, ahol felveszed majd a lemezed. De ugyanúgy releváns, hogy közös nevezőre juss a lemezkiadóval, akivel leszerződsz, tárgyalj a forgalmazóval, koncertszervezőt találj, élőfellépéseket szervezzz és természetesen folyamatosan promotáld a zenéd.
Mind-mind egy nagy puzzle részei, és az egészet neked kell összeraknod. Persze nem árt, ha egy kis szerencse is társul a matekhoz, de ahhoz, hogy ezt mégrészletesebben fejtegessük, bele telne jó néhány órába, azt hiszem. (mosolyog)
ContextUs: Ki dönti el, hány és melyik dalt exportáljátok: ERP, előadók, rádió vagy mindenkinek van beleszólása?
A végén mindig a rádióállomás dönt, hogy játszani kezd-e egy dalt vagy sem. Az esetek többségében az előadó választja ki, melyik single-jét vagy számát szeretné népszerűsíteni. De előfordul az is, hogy közösen választjuk ki, amelyet single-ként megjelentetünk.
ContextUs: Az idei Budapest Showcase Hub egyik konferenciáján te is részt veszel Edo Plovanic (Muzika.hr), Henriette Heimdal (CDBaby) Michael Pelczynski (Soundcloud) mellett. Arról fogtok beszélni, mennyire fontos 2019-ben a rádió mint médium. Fontos?
A rádió még mindig markáns médiumnak számít. Sőt, számos országban még mindig szilárdabb az új médiákhoz képest, mint a Spotify, YouTube vagy a Deezer. A legtöbb csatorna, akik felé közvetítek, általános zenei palettával dolgozik, így a kínálatukban megtalálhatók alternatív zenét játszó és független zenészek is.
A minőségi rádiók zenei kínálata gondosan válogatott, és a műsorszórás mögött zeneileg magasan képzett szakemberek állnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a rádió útmutatóként is szolgál, és platformot kínál új és érdekes zenék bemutatásához.
Egy iránymutató csatorna pedig hűséges hallgatótábort képes magához vonzani, és valódi befolyással lehet a helyi zenei élet alakulására. Nem elhanyagolható tényező a hitelesség sem; ha felkerülsz egy menő rádió lejátszási listájára, vagy ha felcsendül a számod egy reggeli műsorban, nagyban növeli a megbecsülésed.
Ez nagyot fog szólni mind a szakmának, mind az újdonságra vágyóknak – Teljes a BUSH 2019
A koncerteket a város kultikus klubjaiban, a Lärm, Robot, Instant zegzugos termeiben, valamint a Beat on the Brat, a Toldi és az Ellátóház színpadain tartják. A konferenciának pedig idén a Fészek Klub ad otthont. Mivel igazi klubfesztiválról van szó, a helyek száma limitált, a jegyek pedig rohamtempóban fogynak.
ContextUs: Azonban van olyan elmélet, miszerint minél inkább a mainstream része vagy underground előadóként, elkezdesz hiteltelenné válni. Nemrégiben beszélgettünk a Middlemist Red tagjaival, és Papp Dávid (gitár, billentyű) szerint “teljesen mást jelent a rádióbarát kifejezés nálunk. Már-már pejoratív értelemmel bír.” Te mit tapasztalsz a nemzetközi színtéren?
Először pontosítsuk, mit is jelent a rádióbarát és, mit értünk mainstream alatt. Számomra rádióbarátnak lenni – a mainstream kereskedelmi rádiózás kontextusában – annyit tesz, hogy az adott dal minden olyan elemmel rendelkezik, amellyel a napi műsorkínálatba be tud olvadni, kirívó nüanszoktól mentes, és nem hozza ki sodrukból a hallgatókat.
ContextUs: De így nem olvadnak egymásba a hasonló számok? Nehezebb egyediséget találni, megkülönböztetni őket.
De igen, jogosan veted fel: nagy eséllyel akár el is veszhet a többi zene közt. Talán ez az oka, hogy a kereskedelmi csatornákon minden olyan egyformának hangzik.
ContextUs: Van erre megoldás?
Azok a csatornák, amelyek számomra érdekesek, teljesen más megvilágításba helyezik a rádióbarátságot – ha már ragaszkodunk ehhez a fogalomhoz.
A műsorra tűzött dalnak érdekesnek kell lennie, ki kell tűnnie, és a legkevésbé sem hangozhat hasonlóan, mint az előtte vagy utána játszott trekk. Stílusában illeszkednie kell a rádió által sugárzott műfaji irányvonalhoz persze.
Még ha mindez adott, szinte lehetetlen meghatározni, hogy egy szám működni fog-e rádión vagy elbukik. Valahol ez a szép az egészben – érdemes mindig a legváratlanabb helyeztekre számítani.
Philippe Weiss: Utat mutatok a fiataloknak, hogyan hallgassanak zenét – Interjú
Nagyon vékony határ választja el egymástól a két szakterületet. Az én szerepem leginkább akkor lép életbe a mixelési folyamat során, amikor magasabb szintre kell emelni a dalt. A munkám nem feltétlenül a produceri folyamatokban merül csak ki. Mixelés során a producer és a hangmérnök munkája szorosan összekapcsolódik, mert hangmérnökként a producer elképzelését kell megvalósítanom.
ContextUs: És mit gondolsz a Papp Dávid által gondoltakról?
A magyarországi rádiós kultúrával kapcsolatban nem értem, mire gondolhatott a Middlemist Red. Az elmúlt 5 hónapban a Belau és Sophie Barker single-jén dolgoztunk. Az első hallgatottsági adatok nagyon biztatóak voltak – a dal körülbelül 15 különböző európai országban került fel a rádiós playlistekre.
De valamilyen oknál fogva Magyarországon egyszer sem csendült fel, egyik rádiófrekvencián sem. Ez baromi furcsa.
Külső szemmel nehéz megérteni ennek a miértjét, de az biztos, hogy nem segít a magyar zenei szcéna fellendülésén, ha nincs egy irányadó rádiós platform, ahol a friss és izgalmas zenekarok debütálhatnának.
ContextUs: Gondolnád, hogy az okok mögött a politika áll? Még 2007-ben az egyik legnagyobb rádiócsatorna, a Petőfi Rádió ráncfelvarráson esett át és egyfajta rést töltött ki. Onnantól kezdve olyan underground előadók kaphattak lehetőséget, akik korábban nem. Ezt követte a 2016-os állami befolyás, az úgynevezett finomhangolás. Innentól kezdve nehezen vagy egyáltalán nem kerültek be underground előadók. Az említett Middlemist Red dalait korábban ugyan játszották, de ez a finomhangolás előtt volt. Most már aligha lehetne hallgatni MMR-t, pedig nem évült el az az érdemük, hogy 2014-ben megnyerték 182 ország közül a Deezer Young Gun tehetségkutatóját.
Ez egy trükkös kérdés. (nevet) Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nehéz válaszolnom rá, hiszen nem tudok teljes mértékben a magyar kontextusba helyeznem magam.
ContextUs: Próbáld meg, kérlek!
Ha igaz, hogy nincs független, underground zenészeknek közszolgálati rádiós platformok, akkor tényleg nagy a baj! Ez azt is magával vonja, hogy jelentős hátrány alakul ki más európai országok hasonló zenészeivel szemben. Azáltal, hogy kitiltják ezen előadókat és/vagy nem biztosítanak figyelmet nekik, azt jelenti, nem tekintik ezen közszolgálati platformok a magyar kultúra részeivé őket.
ContextUs: Pedig a részének kellene lenniük.
Az összes zene, amit magyar művészek alkotnak meg, a magyar kortárs kultúra részei – legalábbis annak kellene lenniük, ahogy mondtad. És itt nem számít, hogy milyen műfajű és mennyire népszerű az adott dal.
Monhor Viktória performer: Arra nevel a rendszer, hogy ne legyen saját véleményed
Senki sem szeret címkézni, de ha muszáj lenne, a független nagyon is illene rád, hiszen tagja vagy a f***knak és az FKSE-nek is: előbbinek a nevében, utóbbi szellemiségében pedig szervesen is ott lapul a független. Szerintem se címkézzünk! Mindenesetre a független jelző a művészeti szcéna sok résztvevőjére illene, akik fontosnak és alapvetőnek tartják a kulturális élet szabadságát.
A közszolgálati vezetőknek mindenképpen az a munkájuk, hogy teret biztosítsanak ezeknek az előadóknak. Ha ez nem történik meg, akkor az egész zeneiparnak fel kellene lépnie ellenük a változásért.
ContextUs: A terek beszűkölése viszont nagyobb felelősséget ruház az úgynevezett alternatív megoldásokra, mint YouTube vagy bármilyen más streaming-szolgáltatók.
Szerencsére napjainkban, igen, a streaming-szolgáltatók, a YouTube lehetőséget biztosít előadóknak, hogy elérje a megfelelő közönségét.
ContextUs: Látsz hátrányt ebben?
Úgy tudom, nagyon jelentékeny szerepe van a YouTube-nak Magyarországon, összehasonlítva más európai országokkal. Talán ez lehet az egyik oka, hogy a magyar zene nincs megfelelően reprezentálva rádiókban.
CV
Jeroen Siebens a 2015-ben alapított European Radio Plugging vezetője, amely személyre szabott rádió-promóciós szolgáltatást kínál mintegy 450 válogatott európai rádióállomás számára (a legtöbb közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a kurált főiskolai és regionális, helyi rádióállomások). Több európai országból exportál arra érdemes előadókat és zenekarokat, hogy nemzetközi színtéren ismertesse meg őket. Többek között olyanokkal dolgozik együtt, mint Triggerfinger, Onk Lou, Clara Luzia. A magyarok közül partneri viszonyban áll többek között a Jónás Vera Experimenttel, a Platon Karataevvel és a Belau-val.
