A tudományos kutatás során arra is rájöttek, hogy a kutya- és macskaintelligencia szempontjából miért hátrány a nagy agyméret.
Állati elmék
Vajon az emberekről álmodó kutyák, akik Csányi Vilmos szerint olyanok, mint a gyerekek, vagy a múzeumrajongó macskák az okosabbak? A Vanderbilt Egyetem kutatói ezt próbálták kideríteni, írja a Big Think.
Az emlősök közül a ragadozókat vonták be a kísérletbe, amely kategóriába 250, éles fogakkal és karmokkal rendelkező faj tartozik. Idesorolhatók a húsevők és mindenevők, valamint vannak köztük háziasított és vadon élő fajok is. Eddig azt gondolták, hogy a ragadozók „túljárnak a prédájuk eszén”, azaz kognitív értelemben fejlettebb az agyuk a növényevőkénél, akiknek a tápláléka nem szalad el és nem kell vele megküzdeniük.
Az internet megőrül a saját belépőkártyával rendelkező, magyar nevű, izlandi egerész macskáért
Pál Dáníelsdóttir Izland nyugati részén, Snæfellsnes városában lakik egy szállodában, ahol egerészként tengeti a napjait.
A fajok gondolkodási képességének összehasonlításához azonban nem elegendő az agyszövet súlyát megmérni, hanem figyelembe kell venni a testtömeghez viszonyított arányt is. Régebben az agyvelő-hányadosnak nevezett arányszámot használták, de ez is megtévesztő lehet, mert nem veszi figyelembe az agy felépítését.
https://www.instagram.com/p/CBrwY52lQX_/
Az intelligencia a neuronok számával is összefüggésben áll. A Vanderbilt Egyetem nemzetközi kutatócsoportja nyolc különböző ragadozó faj (kutya, macska, vadászgörény, mongúz, mosómedve, hiéna, oroszlán és barna medve) egy-két példányának szürkeállományát mérte meg.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az agykéregben található neuronok száma meghatározza az állatok mentális képességeit és azt, hogy korábbi tapasztalataik alapján képesek-e megérezni, mi történik a környezetükben[/perfectpullquote]
– mondja Suzana Herculano-Houzel kutató, aki részt vett a tanulmány elkészítésében. Kollégáival azt tapasztalták, hogy a ragadozóknak ugyanannyi agysejtje van, mint a növényevőknek.
Tehát a növényevők is ugyanannyira okosak, hogy el tudjanak menekülni az őket támadó ragadozók elől.
Még egy közhiedelmet cáfoló felfedezést tettek a tudósok: a ragadozók alacsonyabb neuronszám-agytérfogat aránnyal rendelkeznek. Egy golden retrievernek például sokkal jobbak a kognitív képességei, mint a hiénáknak, oroszlánnak vagy a barna medvének. Az egyik legjobb példa a medve: az agya tízszer nagyobb, mint egy macskáé, de körülbelül ugyanannyi idegsejtből áll.
A kutya-macska párharc eldőlni látszik
A kutyák és macskák közül melyik az okosabb? Korábbi kutatások szerint a cicák 300 millió idegsejttel rendelkeznek, míg az ember nagyobb testű legjobb barátai kb. a felével, 160 millióval. Az újabb tanulmányok viszont éppen fordított arányt mértek: a kutyáknál 530 millió idegsejtet, a macskák esetében 250 milliót mértek. Összehasonlításképpen: az emberi agy körülbelül 16 milliárd sejtből áll. A kutyák minden ragadozónál jobban teljesítettek.
Kwuak kwuak, am ducc.⠀ Now gimme bred.⠀ @barked #dog #duck #9gag
No Description
„A kutatásaink azt jelentik, hogy a kutyák sokkal összetettebb és rugalmasabb cselekvésekre képesek a macskáknál” – dönti el a régi vitát Herculano-Houzel.
A nagyobb agy ugyanakkor hátránnyal is jár, mondják a kutatók, mert több energiát igényel. Mivel a ragadozók nem tudnak minden zsákmányállatot elkapni, kiszámíthatatlanná válik az energiabevitelük.
„A húsevő életmód nagyrészt agyban lezajló problémamegoldást jelent, de már látjuk, hogy a ragadozók táplálékszerzése kényes egyensúlyt követel az agy és a testsúly között” – mondja a kutató. A nagyvadak, mint az oroszlánok és a medvék ezért alszanak olyan sokat, mert ezáltal is energiát spórolnak.
Amit mindig is tudni szerettél volna a John Wick-filmek kutyáiról
Keanu Reeves látványos, pörgős akciófilmje november 13-tól a mozikban! A trilógiában John Wicknek két hűséges négylábú társa is van van. A második és harmadik részében ( John Wick: 2. felvonás és John Wick: 3. felvonás – Parabellum) egy pitbull csatlakozik a főhőshöz, akinek nem lehet tudni a nevét.
Az agy az egyik legenergiaigényesebb szerv. Minél több neuronnal rendelkezik egy szervezet, annál nagyobb az agy energiafogyasztása. A nagyragadozóknak, akik csak időszakosan tudnak táplálékhoz jutni, éppen ezért nem fejlődött bonyolultabb szintre az agya. Egy másik meglepő felfedezés szerint a háziállatok sem kevésbé okosak a szabadon élőknél, ahogy eddig vélték, hanem teljesen egyformák a kognitív képességeik.
Becoming a first-time grandma is a special milestone and the Beaumont, Trenton team didn’t let the COVID surge in June keep this grandma from seeing her grandchild, Jackson. Our security team pointed out which room he was in and his mom and Dr. Angelique Ellison helped grandma get her first glimpse of the new baby boy! #BeaumontHealth #newborn #grandma #firsttimegrandma #commitment #COVID19 #TrentonMI #obgyn
No Description
„A mosómedve esete különösen izgalmas. Kis mérete ellenére szerfelett intelligens. A mosómedvének akkora agya van, mint egy macskának, mégis annyi neuronja, amennyi egy főemlősnek, ami bizony nem kevés” – hívja fel egy érdekességre a figyelmünket Herculano-Houzel.
Elpusztult a Bob, az utcamacska könyvsorozatot inspiráló macska
James Bowen 2007-ben találkozott először az utcán kóborló, sérült macskával. Bowen abban az évben súlyos drogfüggőségtől szenvedett, így az állat gondozása némiképp szenvedéseit enyhítő terápiának tűnt. Gondját viselte a később Bob névvel illetett macskának, megindító kalandjaikat pedig egy könyvsorozat lapjain vetette lapokra.
Ezekből a kísérletekből nem csak a természetről és a biológiáról tudhatunk meg számos dolgot, hanem önmagunkról is, ha összevetjük az emberi agy felépítését más fajokéval.
„A természetben többféle agyszerkezet létezik, és most azon dolgozunk, hogy rájöjjünk, melyiknek mi a jelentősége” – teszi hozzá a kutató.
