A tudományos kutatás során arra is rájöttek, hogy a kutya- és macskaintelligencia szempontjából miért hátrány a nagy agyméret.
Állati elmék
Vajon az emberekről álmodó kutyák, akik Csányi Vilmos szerint olyanok, mint a gyerekek, vagy a múzeumrajongó macskák az okosabbak? A Vanderbilt Egyetem kutatói ezt próbálták kideríteni, írja a Big Think.
Az emlősök közül a ragadozókat vonták be a kísérletbe, amely kategóriába 250, éles fogakkal és karmokkal rendelkező faj tartozik. Idesorolhatók a húsevők és mindenevők, valamint vannak köztük háziasított és vadon élő fajok is. Eddig azt gondolták, hogy a ragadozók „túljárnak a prédájuk eszén”, azaz kognitív értelemben fejlettebb az agyuk a növényevőkénél, akiknek a tápláléka nem szalad el és nem kell vele megküzdeniük.
Az internet megőrül a saját belépőkártyával rendelkező, magyar nevű, izlandi egerész macskáért
Pál Dáníelsdóttir Izland nyugati részén, Snæfellsnes városában lakik egy szállodában, ahol egerészként tengeti a napjait.
A fajok gondolkodási képességének összehasonlításához azonban nem elegendő az agyszövet súlyát megmérni, hanem figyelembe kell venni a testtömeghez viszonyított arányt is. Régebben az agyvelő-hányadosnak nevezett arányszámot használták, de ez is megtévesztő lehet, mert nem veszi figyelembe az agy felépítését.
https://www.instagram.com/p/CBrwY52lQX_/
Az intelligencia a neuronok számával is összefüggésben áll. A Vanderbilt Egyetem nemzetközi kutatócsoportja nyolc különböző ragadozó faj (kutya, macska, vadászgörény, mongúz, mosómedve, hiéna, oroszlán és barna medve) egy-két példányának szürkeállományát mérte meg.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az agykéregben található neuronok száma meghatározza az állatok mentális képességeit és azt, hogy korábbi tapasztalataik alapján képesek-e megérezni, mi történik a környezetükben[/perfectpullquote]
– mondja Suzana Herculano-Houzel kutató, aki részt vett a tanulmány elkészítésében. Kollégáival azt tapasztalták, hogy a ragadozóknak ugyanannyi agysejtje van, mint a növényevőknek.
Tehát a növényevők is ugyanannyira okosak, hogy el tudjanak menekülni az őket támadó ragadozók elől.
Még egy közhiedelmet cáfoló felfedezést tettek a tudósok: a ragadozók alacsonyabb neuronszám-agytérfogat aránnyal rendelkeznek. Egy golden retrievernek például sokkal jobbak a kognitív képességei, mint a hiénáknak, oroszlánnak vagy a barna medvének. Az egyik legjobb példa a medve: az agya tízszer nagyobb, mint egy macskáé, de körülbelül ugyanannyi idegsejtből áll.
A kutya-macska párharc eldőlni látszik
A kutyák és macskák közül melyik az okosabb? Korábbi kutatások szerint a cicák 300 millió idegsejttel rendelkeznek, míg az ember nagyobb testű legjobb barátai kb. a felével, 160 millióval. Az újabb tanulmányok viszont éppen fordított arányt mértek: a kutyáknál 530 millió idegsejtet, a macskák esetében 250 milliót mértek. Összehasonlításképpen: az emberi agy körülbelül 16 milliárd sejtből áll. A kutyák minden ragadozónál jobban teljesítettek.
No Title
No Description
„A kutatásaink azt jelentik, hogy a kutyák sokkal összetettebb és rugalmasabb cselekvésekre képesek a macskáknál” – dönti el a régi vitát Herculano-Houzel.
A nagyobb agy ugyanakkor hátránnyal is jár, mondják a kutatók, mert több energiát igényel. Mivel a ragadozók nem tudnak minden zsákmányállatot elkapni, kiszámíthatatlanná válik az energiabevitelük.
„A húsevő életmód nagyrészt agyban lezajló problémamegoldást jelent, de már látjuk, hogy a ragadozók táplálékszerzése kényes egyensúlyt követel az agy és a testsúly között” – mondja a kutató. A nagyvadak, mint az oroszlánok és a medvék ezért alszanak olyan sokat, mert ezáltal is energiát spórolnak.
Amit mindig is tudni szerettél volna a John Wick-filmek kutyáiról
Keanu Reeves látványos, pörgős akciófilmje november 13-tól a mozikban! A trilógiában John Wicknek két hűséges négylábú társa is van van. A második és harmadik részében ( John Wick: 2. felvonás és John Wick: 3. felvonás – Parabellum) egy pitbull csatlakozik a főhőshöz, akinek nem lehet tudni a nevét.
Az agy az egyik legenergiaigényesebb szerv. Minél több neuronnal rendelkezik egy szervezet, annál nagyobb az agy energiafogyasztása. A nagyragadozóknak, akik csak időszakosan tudnak táplálékhoz jutni, éppen ezért nem fejlődött bonyolultabb szintre az agya. Egy másik meglepő felfedezés szerint a háziállatok sem kevésbé okosak a szabadon élőknél, ahogy eddig vélték, hanem teljesen egyformák a kognitív képességeik.
No Title
No Description
„A mosómedve esete különösen izgalmas. Kis mérete ellenére szerfelett intelligens. A mosómedvének akkora agya van, mint egy macskának, mégis annyi neuronja, amennyi egy főemlősnek, ami bizony nem kevés” – hívja fel egy érdekességre a figyelmünket Herculano-Houzel.
Elpusztult a Bob, az utcamacska könyvsorozatot inspiráló macska
James Bowen 2007-ben találkozott először az utcán kóborló, sérült macskával. Bowen abban az évben súlyos drogfüggőségtől szenvedett, így az állat gondozása némiképp szenvedéseit enyhítő terápiának tűnt. Gondját viselte a később Bob névvel illetett macskának, megindító kalandjaikat pedig egy könyvsorozat lapjain vetette lapokra.
Ezekből a kísérletekből nem csak a természetről és a biológiáról tudhatunk meg számos dolgot, hanem önmagunkról is, ha összevetjük az emberi agy felépítését más fajokéval.
„A természetben többféle agyszerkezet létezik, és most azon dolgozunk, hogy rájöjjünk, melyiknek mi a jelentősége” – teszi hozzá a kutató.
