Az amerikai történelem feketéket, őslakosokat sértő monumentális alkotásaival is hamarosan kezdeni kell valamit.
Sértő falfestmények célkeresztben
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban a vitatott történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak eltávolítása állt a középpontban a Black Lives Matter mozgalom következtében. Donald Trump szerint az Amerikai Hősök Kertjének létrehozása lenne a megoldás a ledöntött szobrok elhelyezésére, Banksy inkább a ledöntőkkel egészítené ki a kompozíciókat. Időközben a kétes történelmi eseményekről készült falfestmények is célkeresztbe kerültek az utóbbi napokban, írja a The Art Newspaper.
Wendell Berry író beperelte a Kentucky Egyetemet. Azt szerette volna elérni, hogy hagyják abba Ann Rice O’Hanlon 1934-ben készült falfestményének eltávolítását. A vitatott kép afroamerikai rabszolgákat ábrázol, akik a dohányföldeken dolgoznak és szórakoztatják a fehér mulatozó társaságot.
Ann Rice O’Hanlon’s Memorial Hall 1934 Mural
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A tanulók már évek óta felszólították az egyetemet, hogy távolítsák el a képet a kampuszról. 2015-ben egy textillel le is takarták a végleges megoldás kivitelezéséig. Az intézmény vezetősége elismerte, hogy a festmény a fekete tanulóikat őseik leigázására emlékezteti, a történelmet megszépítő módon. 2018-ban az egyetem megbízta Karyn Olivier fekete festőművészt, hogy készítsen az eredeti festményre reflektáló képet. Így az eredeti kép leszedése már Olivier művének cenzúrázásának számítana, pedig korábban a művésznő is az eltávolítás mellett foglalt állást.
Holland múzeumok összefogása a diverzitás érdekében
Amikor a Black Lives Matter mozgalom tüntetésein résztvevők elkezdték ledönteni vagy megrongálni a gyarmatosító, rasszistának minősített történelmi személyiségek emlékműveit, az annak a társadalmi igénynek a megnyilvánulása, hogy az egykori gyarmatosító államoknak ideje szembenézni múltjukkal, újraértékelni történelmüket. Ennek keretében Londonban a főpolgármester vezetésével indult szoborrevíziós program, Donald Trump viszont egy hősi szoborparkba menekítené a céltáblává vált szobrokat.
Iowában egy őslakosokból álló női aktivista csoport levélben kérte különböző emlékművek és az állam parlamentjének épületéből egy falfestmény eltávolítását. Az Iowa államba érkező telepesekről készült freskó az épület díszes lépcsőcsarnokában, kiemelt helyen látható. Az aktivisták szerint a festmény az őslakosság kiirtását próbálja leplepzni. Ők olyan műveket látnának szívesen, amelyek az őslakosok történelmét dicsőítik.
Színes bőrű vagy csak lebarnult?
A chicagói tankerülethez is benyújtottak több olyan kérelmet, amelyek az európai bevándorlókat és az amerikai őslakosságot ábrázoló jelenetek eltávolítására irányulnak. Már idén februárban, tehát még jóval a Black Lives Matter mozgalom országos tüntetései előtt, a tankerület elfogadott egy új eljárásrendet. Ennek keretében felállítanak egy olyan bizottságot, amely kivizsgálja az egyes művekkel kapcsolatban felmerült problémákat, és javaslatot tesz a panaszok kezelésére is.
A Louisiana államban található Iberia megye egyházkerületének közössége a helyi bíróság tárgyalótermének faláról szeretne eltávolítani egy falfestményt. Az alkotás 1940-ben készült, amikor még javában érvényben volt a szegregáció. Az ember küzdelme című festmény egy hősként ábrázolt világos bőrű alakot ábrázol, aki verekedő és szerencsejátékot játszó feketék fölé emelkedik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Elég vacak érzés, ha felpillantunk a tárgyalóteremben, és a bíró mögött a fehér felsőbbrendűség néz vissza[/perfectpullquote]
– nyilatkozta a helyi híradónak Elton Broussard volt önkormányzati képviselő. A festmény további sorsáról még vitáznak, addig is egy függönnyel takarják el itt is.
Az oroszok megvennék Roosevelt és Baranov eltávolítására ítélt szobrát
Rena Lavery, az Art Russe alapítvány igazgatója a New York-i és az alaszkai hatóságokhoz írt levelében hangsúlyozta, hogy nagy történelmi jelentőséget tulajdonít mindkét, az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés elleni küzdelem címén veszélybe sodort emlékműnek, amelyeket szerinte meg kell őrizni – közölte kedden az hírügynökség.
Akad viszont néhány újabb keletű alkotás is, amely a kevésbé biztos kezű művészi kivitelezés miatt félreértésre adhat okot. New York állam Red Hook nevű kisvárosában petíciót is indítottak, hogy szedjék le a földeken dolgozó asszony ábrázolását. Az alkotó, a Spanyolországban született San Millan, 1996-ban lelkes amatőr művészként festette a képet. Nem győzött szabadkozni, hogy nem színes bőrű nőt festett, hanem csak egy lebarnult parasztasszonyt ábrázolt, aki történetesen az anyukájára hasonlít.