Lynn Goldsmith véletlenül, Prince halála után fedezte fel, hogy Warhol több fotóját is felhasználta az énekesről készült sorozatához.

40 éves csontvázak a szekrényből

Az Andy Warhol Alapítvány négy év után elvesztette a pert Lynn Goldsmith fotóssal szemben az 1981-ben Prince-ről készült fényképek felhasználása tárgyában, írja a Dazed

A bíróság mostani döntése szerint az első, 2019-ben meghozott határozattal szemben Andy Warhol Prince-sorozata „nem tisztességes módon” használta fel Goldsmith eredeti fotóit.

Andy Warhol Lynn Goldsmith Per Prince
Andy Warhol: Prince / Fotó: Andy Warhol Alapítvány

Az énekesről készült fotó alapján a pop-art atyja a Vanity Fair magazin címlapjára készítette el 1984-ben a sorozatot. De a címlap-illusztráció után Warhol kiegészítette a Prince-sorozatot további fotók felhasználásával 12 szitanyomattal, két papírra készült nyomattal és két másik rajzzal. Goldsmith csak 2016-ban fedezte fel ezeket az alkotásokat, amikor Prince váratlan halála után a lap leközölte őket anélkül, hogy feltüntették volna, hogy az ő képei alapján készültek a nyomatok.

Kapcsolódó cikk

Az Andy Warhol Alapítvány 2017-ben indított próbapert, amelyben azt kérték, mondja ki a bíróság, hogy a Prince-sorozattal nem sértették meg Goldsmith szerzői jogait. Erre Goldsmith néhány napra beadta a saját keresetét, amelyben pont az ellenkező ítéletet szerette volna elérni. Hangsúlyozta, hogy nem a pénz miatt indította a pert, hiszen az Alapítvány perelte be őt elsőként. 

2019-ben úgy tűnt, hogy pont kerülhet az ügy végére, amikor a bíróság kimondta, hogy Warhol alapjában alakította át Goldsmith fotóit, vagyis „egy kiszolgáltatott, szorongó személyről” készült fénykép helyett egy „ikonikus, rendkívüli ember” portréját láthatjuk magunk előtt, ha Warhol alkotására nézünk. Egy ismert jogi esetet is megemlített precedensként, amikor Richard Prince mások Instagram-fotóiból rendezett kiállítást. 

Andy Warhol - Lynn Goldsmith 1:1

Goldsmith megfellebbezte a bírósági döntést, és most a másodfokú bíróság az ő javára döntött. A bíró elmondta, hogy az indoklása hiba volt, mert „a kerületi bírónak nem kellett volna a művészetkritikus szerepében tetszelegni, hogy feltárja a művészi szándékot a kérdéses alkotás mögött”. Hozzátette, azért, hogy egy művész ne egy kollégája alkotásból származtathassa saját munkáját, többet kell hozzáadnia az eredeti műhöz a saját stílusánál, ahogyan például egy filmrendező leforgatja saját filmjét egy irodalmi mű alapján. 

Az Andy Warhol Alapítvány jogásza viszont azzal érvel, hogy a művészettörténet és a közvélemény ötven éve úgy találja, hogy Andy Warhol a 20. század egyik legkiválóbb átalakítóművésze.

Négy éve az Andy Warhol Alapítvány beperelt azért, hogy kimondja a bíróság, hogy felhasználhatják a fotóimat az engedélyem és szerzői jogdíj kifizetése nélkül. Nem csak a magam érdekében vittem végig ezt a pert, hanem a többi fényképész és minden képzőművész érdekében, akik abból élnek, hogy alkotásaikat értékesítik

– nyilatkozta a jogi eljárás lezárultakor Goldsmith. Az Andy Warhol Alapítvány szándékában áll megfellebbezni az ítéletet.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet