John E. Jackson haditengerészet kapitánya nyugalmazott interjúban számolt be a The Verge magazinnak, hogyan változtatják meg a drónok a hadviselést.
Az eddig létezett háborúzási hagyományokat, a drónok teljesen megváltoztatták, állítja John E. Jackson a Haditengerészeti Főiskola professzora.
Azelőtt a harcosakat felkészítették, kiképezték, majd pedig eljuttatták az ellenséges területre, ahol szemtől-szembe kerültek az ellenséggel, és vagy túlélték vagy sem. Majd a végén hazatérhettek.
Mostanság a pilóták élhetnek akár Las Vegasban, naponta bekocsikáznak a creech-i légibázisra, 8-10 órát „háborúznak”, majd hazamennek.
Nagyon, nagyon megváltozott a környezet. Állítja John E. Jackson a One Nation, Under Drones (Egy nemzet, drónok alatt) című könyv szerzője.
Drónoktól az apokalipszisig / ContextUs
A meleg időjárásra való tekintettel ne cukros üdítőket, inkább vizet igyanak, lehetőleg napi 3 litert! Alkoholt csak mértékkel fogyasszanak. (Ne legyen harmadik!) Naponta legalább egyszer fogyasszanak meleg ételt, de ne felejtsék el a reggelit és vacsorát se! Az erős napsütés ellen fontos a védekezés, az UV sugárzás és napszúrás elkerülése végett egyaránt.
The Verge: Tekintsük át a drónok történetét. Új dolognak gondoljuk, de azt mondta, hogy eléggé hosszú történelmük van.
Az elképzelés, ezeknek az eszközöknek az alkalmazására, talán a 9/11-es események után fogalmazódtak meg. De visszamehetünk egészen az első világháborúig is, ahol már felmerült a vezető nélküli repülőgépek mint ötlet a Sperry automata repülőgépek készítésével vagy a Kettering Bug névre keresztelt légi torpedóval, amely a pilóták kockáztatása nélkül mérhettek csapát az ellenségre.
A modern korban, pedig Osama Bin Laden felkutatására használtak pilóta nélküli felderítő gépeket, majd megfogalmazódott az igény is, pilóta nélküli támadó gépeket fejlesszenek.
The Verge: hogyan fejlődött a harcászati drónok technológiája?
Még egy fontos dolog a drónkkal kapcsolatban az, hogy nem csak arra jók, hogy személyzet nélkül képesek repülni, hanem arra is, hogy akár több mint 24 órán keresztül a cél felett tudnak maradni. Így képesek vagyunk megfigyelni a célpontot 24 órán keresztül, amire egy ember nem lenne képes. A drónpilótákat időközben le tudjuk váltani, hogy mindig frissek maradjanak.
A T-1000-eshez hasonló robot gyártásán dolgozik egy kínai tudós
A Teminátor 2: Az ítélet napja című filmben tűnt fel Robert Patrick alakításában az a T-1000-es robot, amely képes az alakjának megváltoztatására és az öngyógyulásra is. Tang Shiyang kínai kutató tíz éves volt csupán, mikor a filmet látta, de olyan hatással volt rá, hogy most a cseppfolyós fémből készülő robot megalkotásán dolgozik.
Ezt a fejlett kommunikációs technológiának (tengeralatti kábelek és műhold kommunikáció) köszönhetjük, amellyel képesek vagyunk összekötni a műveleti területen lévő repülőt az Egyesült Államok területén lévő légi bázissal, amilyen a creech-i bázis is. Évről-évre pedig az egye érzékenyebb szenzorok segítségével egyre kisebb és kisebb célpontokat is megfigyelhetünk.
The Verge: Amikor drónokról beszélünk, általában a légi drónokra gondolunk. Viszont a könyvében ír számos más típusú, személyzet nélküli rendszerről. Beszélne ezekről?
Haditengerészeti szempontból léteznek személyzet nélküli rendszerek a levegőben, a tenger felszíne fölött, és a tenger alatt egyaránt. A Sea Hunternek (tengeri vadász) nevezett tenger felszíni eszköz, amelyet úgy terveztek, hogy képes egyetlen tankolással akár 16.000 kilométert is megtenni.
A civil felhasználás során vezetékrendszerek feltérképezésére vagy magas feszültségű elektromos hálózatok vizsgálatára használnak személyzet nélküli helikoptereket.
A mezőgazdaságban pedig a nagy szolgálatot tesznek ezek az eszközök, amelyekkel hatalmas termőterületek járhatóak be és kiszűrhetőek ez egyes növényi betegségek még mielőtt elterjedhetnének nagyobb területeken.
Japánban például permetezésre is használják rendszeresen a drónokat. Ezek az eszközök nem csak háborús célokra használhatóak, hanem gazdasági és üzleti szempontból is hasznosak.
Drónnal szállítják a kínai kaját egy ír börtönbe / ContextUs
A dublini Wheatfield börtönben furcsa dologra lettek figyelmesek a büntetés-végrehajtás emberei: a létesítmény kukáiban kinti éttermekből származó kajás dobozokat találtak. A gyanú szerint a rabok valahogy megoldották, hogy börtönkoszt helyett becsempésszék nekik az ételt, ehhez pedig valószínűleg drónokat használnak – írja a .
The Verge: A drónok háborús alkalmazásai során milyen etikai és jogi következményekről beszélhetünk?
A drónokkal való munka nagyon-nagyon nehéz feladat, és tapasztaljuk, hogy hatással van az egyénekre. Azt tapasztaltuk, hogy a posztrtraumatikus stressz ugyanúgy felléphet, mint amikor a pilóta valódi harci helyzetben van. Néhányan úgy gondolják, ez olyan, mint egy videó-játék, de azt kell mondjam, hogy ezt senki sem tartja játéknak.
Sophie the Robot a világ első, állampolgársággal rendelkező robotja / ContextUs
Megtisztelve és büszkének érzem magam ettől az egyedülálló kitüntetéstől – mondta a tömegnek. Történelmi jelentőségű az első robotnak lenni a világon, akinek állampolgárságot adtak, hogy a mesterséges intelligencia segítségével az emberek egy jobb életet élhessenek. Élő interjúban válaszolván a feltett kérdésekre, Sophiát megkérdezték, hogy mennyire gondolja a robotokat öntudatosnak?
Pakisztánban használjuk ezeket a rendszereket, ahol terrorista célpontok ellen vetjük be őket.
The Verge: Léteznek nemzetközi szabályozások a drónok használatára?
A nemzetközi jog sok szempontból alkalmazható a drónokra is, hiszen a katonai műveletekre ugyanazok a szabályozások vonatkoznak akár személyzet nélküli, akár pilótával történő bevetésről van szó. Figyelembe kell venni, hogy a célpont elpusztítása mellett minél kisebb legyen az ártatlan áldozatok száma.
The Verge: Mi a helyzet az automatizált fegyverekkel?
Igen, létezik egy csoport, az Állítsuk meg a gyilkos robotokat kampány, akik azt mondják, hogy fel kellene hagyni ezeknek az eszközöknek a fejlesztésével, mert a mesterséges intelligencia használatával megtagadhatják az emberi operátorok parancsait és azt fogják tenni, ami a saját biztonságunk érdekében a legfontosabb.
Ez science fiction, hiszen a tervezők úgy alkotják meg ezeket a rendszereket, hogy biztosak legyenek benne, hogy abszolút kontrollal rendelkeznek az eszközeik felett.
Ne tudjanak olyan önálló döntéseket hozni, amely káros lehet az emberekre.
A gyilkos robotok már a spájzban vannak! / ContextUs
A Mátrix és a Westworld világa lassan már a jelen lesz a mesterséges intelligencia és a robotok ipari méretű alkalmazásával. 2015-ben egy Volkswagen dolgozó halt meg egy gyári robot “keze által” és az önvezető autók is okoztak már halálos baleseteket. Felmerül a kérdés, hogy ezekben az esetekben ki tehető felelőssé?
Folyamatos egyeztetések folynak a védelmi minisztériummal, de több mint hatvan országban folynak már hasonló kutatások, tehát a szellem ki van engedve a palackból. Az Egyesült Államok szempontjából épp az lenne a kockázatos, ha leállítanák ezeket a fejlesztéseket.
The Verge: Mi lehet a jövője a személyzet nélküli rendszereknek?
Hadi szempontból a hagyományos és a személyzet nélküli eszközök összehangolt csapatmunkájának továbbfejlesztése. Senki sem hiszi, hogy egyetlen pilóta sem fog ezek után repülőbe szállni. Lehetnek olyan akciók, ahol egy pilótás repülőgép egy csapat automata drónt irányít, a nagyobb hatékonyság érdekében. Illetve olyan projektek is vannak, amiben egy nagyobb repülőgép sok kisebb automata légijárművet hordoz és juttat a célterülethez. Nagy előre lépések vannak a levegőben történő újratankolás területén is.
A másik nagy fókusz pedig, a szárazföldi útvonalakon történő utánpótlás- és ellátmány biztosítása automata járművekkel.
The Verge: Mit gondol, mi lehet a legnagyobb rizikója ezeknek a rendszereknek?
A kommunikáció. Egy pilóta nélküli rendszer, amelyre nem látunk rá, nagyon sebezhető is tud lenni. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a kommunikációs rendszer biztonságos.
