Egy turista szelfizés közben rongálta meg a 19. századi Canova-szobrot

Az osztrákként azonosított turista csak egy szelfit akart a műalkotással, de mivel ráült a gipszöntvényre, meg is rongálta azt.

Sietve hagyta el az intézményt

Az észak-olaszországi Possagno-i Gipsoteca Múzeum dolgozói szerint egy turista Antonio Canova szobrával készített egy szelfit. A műalkotásra rá is ült, ennek folytán azonban letörte annak két lábujját. 

A megrongált Canova-szobor / Fotó: A Museo Gypsotheca Antonio Canova hivatalos Facebook-oldala

A The Art Newspaper értesülése szerint az incidensre július 31-én került sor. A megsérült munka eredetileg 1804-ban készült gipszből, amelyhez Paolina Bonaparte állt modellt a római Galleria Borghese-ben. A múzeum által osztrákként azonosított turista ezen a gipszöntvényen ülve készített egy szelfit, majd sietve hagyta el az intézményt anélkül, hogy bejelentette volna a kárt. Az őrök azonban pár perc után kiszúrták a rongálást és riasztották az intézményt. 

Próbálják beazonosítani az elkövetőt

A Possagno-i Gipsoteca Múzeum dolgozói megerősítették, hogy a szobor megrongálója nem olasz, hanem osztrák. A biztonsági felvételekről próbálják beazonosítani az elkövetőt. Ha ez megtörténik, a turista nem térhet haza. 

Visszakerült tulajdonosához a nácik által ellopott reneszánsz festmény

Grete Unger Heinz gyerekkora óta rajongott Jacopo del Sellaio, firenzei festő 15. századi munkájáért, ami Madonná t és gyermekét ábrázolja. A műalkotást édesanyja örökségét tette ki, ám a német hatóságok elkobozták azt a zsidó családtól 1942-ben. A festmény azonban nem tűnt el örökre.

A képzőművészeti életben az utóbbi időben több hasonló eset volt megfigyelhető. Drezdában az évszázad műkincsrablása történt, míg Klimt festményének elrablói bevallották, hogyan emelték el a neves festő alkotását. Több mint 19 ezer műkincsre találtak egy fekete piacon, de letartóztatták Angela Gulbenkiant is, akinek két lopási váddal és egy elfogató paranccsal kell szembenéznie a kalapács alá szánt értékek helyett. Vincent Van Gogh utolsó festményének helyszínét egy képeslap, míg Vermeer rejtélyes tájképének helyét a Google Earth segítségével találták meg.

A szerk. ajánlása

Címlapról

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból