A Szajna-parti könyvárusok többsége polgári pályafutását hagyta ott a szabadságért és a „kultúra közvetítéséért”.

Több mint könyvkereskedő

Párizsban a Szajna partján a 16. század óta sorakoznak az utcai könyvárusok, a bouquinistes-ek standjai. Az elmúlt időszak viszont nem csak a legendás könyvesboltot, hanem őket is többszörösen próbára tette, írja a The Guardian

parizs szajna parti konyvarusok
Szajna-parti könyvesstand / Fotó: Ed Alcock/Myop

Kezdődött a sárgamellényesek tüntetéseivel, aztán tavaly decemberben jött a tömegközlekedés gigasztrájkja. Most meg a Covid. Jérôme Callais, a párizsi utcai könyvárusok szövetségének vezetője szerint pénzügyileg katasztrófa volt ez az év.

Nem munka, hanem életfilozófia. Kint lehetünk a szabad levegőn, a magunk urai vagyunk, megismerjük a törzsvásárlóinkat, elbeszélgetünk az idegenekkel… nagyon emberközeli. Csak most nehéz. Nagyon remélem, hogy nem ez a járvány adja meg nekünk a kegyelemdöfést

– magyarázta Callais, aki a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarát hagyta ott a standért több mint 30 éve.

Kapcsolódó cikk

Annak ellenére, hogy a francia királyok folyton próbálták betiltani a bouquinistes-ek tevékenységét, az árusok több, mint 400 éve kitartanak a Szajna-parton. Először még kézikocsijukból pakolták ki portékájukat a kinyitható asztalokra. 1891-ben, miután Georges-Eugène Haussmannak, a francia főváros nagyszabású urbanizációs programirányítójának sem sikerült száműznie az árusokat, végül megkapták a működési engedélyt, sőt, már éjszakára sem kellett kipakolniuk a bódéikból.

„A bouquinistes-ek nem egyszerű könyvárusok, hanem a kultúra közvetítői. Egy könyvesboltba el kell mennie a vevőnek, mellettünk meg elsétál, és kiszúrhatja azt a könyvet, ami éppen rá vár. Olyan könyveket kínálunk, amilyeneket a többiek nem” – osztotta meg titkukat Callais

A párizsi önkormányzatnál jelenleg 240 iparengedélyt tartanak nyilván. Egy engedélyhez négy darab kétméteres, zöld fedeles box tartozik. Ezek alkotják Párizs szívében, a Cité-szigettel szemközti partszakaszokon a 4 km hosszan kígyózó könyves standokat, ahol 300 ezer kötetből válogathatunk. Az árusok többsége 50 év fölötti, akik korábban értelmiségi pályán dolgoztak. Bérleti díjat nem fizetnek, de jó időben kötelesek heti négy napot nyitva tartani. A vállalás szerint használt könyvekkel, sajtótermékekkel és nyomatokkal kereskedhetnek, de az egyik boxban árulhatnak szuveníreket is, hiszen vevőik harmada külföldi turista.

Könyvárusok: „Ennél sokkal több kell ahhoz, hogy mi innen eltűnjünk”

„Itt elbeszélgethettem Emmanuel Macronnal, Joseph Stiglitz-cel, sőt, még egy bérgyilkossal is, akinek nem árulhatom el a nevét. Nem keresek sokat, de ha a neten árulnék, sosem találkoznék ilyen emberekkel” – indokolta választását az egyik árus.

Kapcsolódó cikk

Általában kötetenként 3-15 euróért válogathatunk a legváltozatosabb szépirodalmi választékból. Néhányan krimikre, orosz és szláv irodalomra vagy képregényekre szakosodtak. Most azonban a standok 80%-a bezárt, és az árusok bevétele is hasonló arányban esett vissza, ahogy a Louvre-ban is. Aki eddig egy erősebb hónapban megkeresett bruttó 2000 eurót, most 500-nak is örülhet. Bár a francia kormány kisvállalkozás-mentő programjára pályázhatnak a könyvárusok is, a támogatás gyakran késik. Másrészt a támogatás alapja a tavalyi bevétel, amely szintén nem volt túl magas.

Az árusok egy része ugyanakkor bizakodó. Sylvie Mathias szerint, aki korábban a Reuters-nél dolgozott újságíróként, tavasszal jön majd a fellendülés. Férje, aki immár 40 éve egy másik standon árul filozófiai, pszichológiai, filmművészet és divat témájú könyveket, viszont úgy véli, hogy el fog tartani egy darabig, amíg normalizálódik a helyzet, és az emberek újra elkezdenek utazni. 

Több, mint négy évszázada itt dolgozunk, túléltünk jópár járványt is. Ennél sokkal több kell ahhoz, hogy mi innen eltűnjünk

– reménykedik a férfi. 

A könyvek értékesítése a járvány első hulláma alatt áttevődött az online térbe, aminek a nagy nyertese az Amazon lett.  Olyannyira, hogy a franciák már karácsony előtt meghirdették a bojkottját a helyi kisvállalkozások védelmében. Olaszországban az őszi szigorítások idején a könyvesboltokat már az alapvető termékeket forgalmazó üzletek közé sorolták, így nyitva tarthattak. A független boltoknak azonban még így is össze kellett fogniuk és kreatív megoldásokat kitalálniuk, hogy talpon maradhassanak.  

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet