Jan Vermeer van Delft 17. századi holland festőművésznek a Delft látképe remekműve széles körökben ismert, azonban keletkezésének ideje tisztázatlan. A csillagászok modern eszközeik segítségével azonban úgy látszik, eloszlatták a képzőművészeti alkotás körüli kételyeket.
Reggel vagy délután?
A gyöngyfülbevalós lány, az olvasó és a tejet öntő nő mind ismert karakterek Jan Vermeer van Delft alkotásai által, nem is beszélve a vászonra vitt művészet allegóriájáról. Vermeer örökéletű alkotó, akinek munkái újra és újra ötletes parafrázisoknak nyújtanak alapot. A holland aranykor neves művészét azonban pár rejtély is övezi.
Annak ellenére, hogy mindössze 35 alkotása maradt fenn, Vermeer nagy népszerűségnek örvend. Egyik leghíresebb festménye, a Delft látképe Proust szerint a legszebb tájkép a világon. A remekmű azonban régóta zavarta a történészéket, mivel keletkezésének ideje ismeretlen. A csillagászok egy csoportja modern eszközeik segítségével végül eloszlatta a kétségeket, írja a Big Think.
Otthonról is élvezheted Vermeer alkotásait – Beköszöntött a virtuális kiállítás kora
Mindössze 36 alkotás maradt fent a holland festőtől, amelyek többnyire a vidéki életet ábrázolják. A festmények a világ különböző részein vannak szétszórva, a művészetek szerelmeseinek országról országra kell utazniuk, hogy ingyen megcsodálhassák a képeket. Azonban ennek vége, mostantól akárki élvezheti a művész munkáit, köztük a leghíresebb alkotást, a Leány gyöngy fülbevalóval című festményt, függetlenül attól, hol van.
A festmény zsenialitása az élethű megjelenítésben rejlik, a néző ugyanis szinte magán érezheti az épületeket beborító, melengető napsugarakat. Mintha a kép magába húzna, és a néző is hirtelen ott teremne Delftben, a művész szülővárosában, ezen a napfényes reggelen. Vagy délutánon? A kép évek óta zavarba ejti a hozzáértőket tekintve, hogy nehéz eldönteni, pontosan honnan érkezik a tájat elöntő fényforrás. A szakértők egy része úgy gondolta, a Nap feltehetőleg pontosan a város fölött delelt, mikor az alkotás készült, mások azonban a nyugatról érkező sugarakra esküdtek. Ezen kívül rejtély az alkotás keletkezésének ideje is.
Pontos számítások
Egy Texas állambeli egyetemi kutatócsoport Donald Olsen csillagász vezetésével megoldotta a rejtélyt. Vermeer tökéletesen képes volt megragadni a fény és az árnyék játékát, ami az utókor számára némi értetlenséget szült.
A tanulmány szerint 1659. szeptember 3-án vagy 4-én, reggel 8-kor egy második emeletes vendéglő ablakából készült a rejtélyes alkotás.
Olson, Russell Doescher csillagásztársával és három hallgatójával (Charles Condos, Michael Sánchez és Tim Jenison) multidiszciplináris megközelítést alkalmaztak a kutatásukban. Az első megoldandó kérdés a hely volt, tehát honnan festette Vermeer tájképet, és pontosan mit láthatunk viszont a vásznon. Olson szerint a hallgatók egy éve dolgoztak már a projekten, aminek szerves részét tette ki a város topográfiájának tanulmányozása, amely a 17. és 19. századi térképekkel, valamint a Google Earth segítségével történt.
Arra a következtetésre jutottak, hogy Vermeer észak felé nézett a szülővárosának déli végén fekvő Kolk kikötőjében található fogadójának második emeletéről. A hallgatók leképezték a festmény tereptárgyait a Google Earth segítségével. Kiszámították a szögeket és távolságokat, amiben a Google Earth megbízható segítséget nyújtott. A kutatás szerint Vermeer helye és a kikötőre eső látkép 42 fokos szöget zárt be. Az eredményeket végül az idősebb szakértők ellenőrizték és kibővítették.
Művészettörténelem segítségégével építik ki a világ legnagyobb zöldség- és gyümölcs adatbázisát
Clara Peeters-től Paul Cézanne-ig a zöldségek és gyümölcsök számtalan művész vásznán bukkantak fel az évszázadok során. Egy kétfős kutatócsoport ezúttal az emberek segítségét kéri abban, hogy küldjenek nekik fotókat haszonnövényeket ábrázoló műalkotásokról. A kutatás célja megvizsgálni, hogyan alakult az egyes fajták népszerűsége, hogyan változott fizikai megjelenésük, írja a The Guardian .
Nagy jelentőséggel bír a Nieuwe Kerk torony, amely a táj központjától jobbra található. Egyes szakértők például arra a következtetésre jutottak, hogy a festményt 1660-ban készítették, de a torony kizárja ezt a lehetőséget tekintve, hogy akkoriban még nem voltak felszerelve a haranglábak. Az idővel kapcsolatban segítséget nyújthat a torony óramutatója, ami szerint 7 óra volt. Az új kutatás szerzői más korabeli festményeknél észrevették, hogy az óráknak a két mutatója mindig felfelé áll. A további vizsgálódások azonban kiderítették, hogy ennek az időszaknak a festményein az óráknak valójában nem is volt két mutatója, csak egy. Ezt szem előtt tartva, sokkal valószínűbb, hogy Vermeer órája 8 órát mutat.
Mindenre fény derült
A dátum kiderítése kissé bonyolultabb procedúra volt, ám a nyolcszögletű Nieuwe Kerk torony ismét választ adott. A torony nyolc sarkának mindegyikéhez saját kőoszlop tartozik. A középső oszlop jobb oldalát beteríti a fény, a bal oldali azonban árnyékban áll. A következő oszlopon egy vékony fénycsík fut végig, amelynek a középső tartóelem nem szab gátat. Bízva Vermeer fény-árnyék gondos ábrázolásában, a csapat ezt a finom részletet tudta felhasználni a festményen látható napfény pontos szögének levezetésére.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ez érzékeny mutatója annak, hogy a Napnak hol kell lennie ahhoz, hogy ezt a vetületet leképezhesse. A fény és az árnyékok mintája érzékeny mutatója a Nap helyzetének[/perfectpullquote]
– mondta Olsen. A kutatók egy csillagászati szoftver segítségével azonosították azokat a napokat, amelyek során reggel 8 órakor a Nap pontosan ilyen szögben állt. A szoftver két periódust adott vissza, egyet 1660 áprilisából, amelyet a fentiekben felsorolt okok miatt elvetettek. A másik időpont azonban helyesnek látszik. Eszerint Vermeer képe 1659. szeptember 3-a és 4-e körül készülhetett.
Így is lehet: Művészetté tették a karanténban töltött idejüket
A koronavírus-járvány számos életet követel világszerte. Magyarországon a hivatalos adatok szerint tizenöten hunytak el, míg Nagy-Britanniában tegnap 1000 felé emelkedett a halottak száma. Múlt hét szombaton a magyar kormány kijárási korlátozást rendelt el, aminek értelmében csak a legszükségesebb esetekben van mód kimozdulni az otthonunkból.
A kutatócsoport szerint ezek a napok Vermeer előzetes megfigyeléseinek idejét fedik le, mielőtt valójában elkészítette volna az alkotást. Vermerről ugyanis ismert, hogy lassan dolgozott, mesterműveinek megalkotása heteket, hónapokat, olykor éveket vett igénybe. A kutatók azonban nemrégiben új megállapításokat tártak fel Vermeer másik világhírű alkotásával, a Leány gyöngyfülbevalóval kapcsán. Tavaly újabb két rejtély került megoldásra, ami már régóta lázban tartotta a Stonehenge látogatóit.