Holland múzeumok sokasága csatlakozik a programhoz, amely nem csak azt vállalja, hogy szembenéz a mélyföldiek gyarmatosító és rabszolgatartó múltjával, hanem saját szervezetükön belül a gyakorlatban is igyekeznek felszámolni az intézményi rasszizmust.
A hollandok újraértékelik gyarmatosító történelmi szerepüket
Amikor a Black Lives Matter mozgalom tüntetésein résztvevők elkezdték ledönteni vagy megrongálni a gyarmatosító, rasszistának minősített történelmi személyiségek emlékműveit, az annak a társadalmi igénynek a megnyilvánulása, hogy az egykori gyarmatosító államoknak ideje szembenézni múltjukkal, újraértékelni történelmüket. Ennek keretében Londonban a főpolgármester vezetésével indult szoborrevíziós program, Donald Trump viszont egy hősi szoborparkba menekítené a céltáblává vált szobrokat.
Hollandiában a múzeumok összefogásából létrejövő kulturális kezdeményezés célja a gyarmatosító múlt maradványainak felszámolása és az intézményi diverzitás, befogadás elősegítése. A koncepció már a rasszizmus ellenes tüntetések előtt évek óta kidolgozás alatt állt, de most bontakozhat ki igazán, írja a The Art Newspaper.
12 nagyobb múzeum indította el a mozgalmat, köztük a Rijksmuseum, a Rembrandt Emlékház, a Stedelijk és a Van Gogh múzeumok. Június végére azonban már 26-ra nőtt a projektben részt vevő intézmények száma, és további 16 kisebb múzeum vár a csatlakozásra.
A projekt koordinátora, Aspha Bijnaar holland-szurinámi származású pedagógus-kutató elmondta, hogy a rasszizmus elleni tüntetések után láthatóan megnőtt az érdeklődés a múzeumok részéről.
Banksy kitalálta, mi legyen a rabszolgakereskedő ledöntött szobrának sorsa
A Black Lives Matter mozgalom tüntetései immár két hete tartanak Amerikában. Az egyik legelső eredmény, amelyet a tüntetők kiharcoltak, hogy a városokból kezdenek eltűnni az egykori rabszolgakereskedők, rabszolgatartók köztéri szobrai. Amerikában és az Egyesült Királyságban az első szobrokat a tüntetők kezdték megrongálni vagy éppen ledönteni, de Donald Trump elnök csillagát is megrongálták a Hírességek sétányán.
A program keretében a múzeumok képviselői számára a diverzitás és elfogadás témájában közös gondolkodást igénylő előadássorozatot szerveznek idén ősszel, amely eredményeként 2021 elejére kiadnak egy közös manifesztót. De ez még csak a kezdete lesz a munkának. A hosszú távú tervek között szerepel egy nemzetközi szimpózium, a 10-12 éves korosztály részére szóló érzékenyító-oktatási program elkészítése, valamint a múzeumok diverzitási célkitűzéseinek éves felülvizsgálata.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A holland múzeumok közül sokat a 19. században alapítottak, amikor a gyarmatosítás még javában folyt. Olyan személyiségeknek emeltek köztéri emlékműveket, olyanokról neveztek el utcákat, akiket ma már nem dicsőítenének. Az egész történelmünket helyre kell tennünk[/perfectpullquote]
– jegyzi meg Dienke Hondius történész, az amszterdami Vrije Egyetem Mapping Slavery rabszolgatartó rendszert feltáró kutatási programjának vezetője.
Múzeumok saját kezdeményezései
Az általános célokon túl minden egyes társult múzeum a saját profilja és elképzelései alapján, egyéni megoldásokkal élhet. A Rijksmuseum a rabszolgatartás témájáról nagyszabású, négy kontinenst és három évszázadot átfogó kiállításra készül.
A Rembrandt Emlékházban bemutatásra kerülő új tárlat a 17. századi holland művészet eddig ismeretlen fekete alkotóira fókuszál. A feketék Rembrandt korában című időszakos kiállítása a 17. századi fekete közösségről készült új kutatási eredményeket kívánja bemutatni, és a múzeum ezek tükrében frissíti az állandó kiállítás anyagát is. Lidewij de Koekkoek múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a projekt nem elsősorban a kiállítások fizikai installálásáról, hanem szemléletváltásról szól.
Az oroszok megvennék Roosevelt és Baranov eltávolítására ítélt szobrát
Rena Lavery, az Art Russe alapítvány igazgatója a New York-i és az alaszkai hatóságokhoz írt levelében hangsúlyozta, hogy nagy történelmi jelentőséget tulajdonít mindkét, az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés elleni küzdelem címén veszélybe sodort emlékműnek, amelyeket szerinte meg kell őrizni – közölte kedden az hírügynökség.
A Rijksmuseum afro-holland származású szakértők segítségével alakította ki jövő februárban megnyíló rabszolgatartásról szóló kiállítását. A kurátorok tíz történelmi személyiség köré építették fel a tematikát. A rabszolgák, a rabszolgatartók és a rendszer ellenzői szemszögéből is körbejárják a kérdést. Az ismeretterjesztő hanganyagokat személyes kötődéssel rendelkező narrátorok mondták fel. A kurátorok remélik, hogy más múzeumok számára is példát tudnak mutatni, hogyan lehet érzékeny témákat bemutatni.
https://www.instagram.com/p/CCLf0tXp6I9/
A rotterdami – immáron volt – Witte de With Kortárs Művészeti Központ igazgatója, Sofía Hernández Chong Cuy szerint a gyakorlatban a közösségi kapcsolatteremtés az egyik kulcstevékenység. A gyarmatosítás korabeli tengerésztisztről, Witte Corneliszoon de With-ről elnevezett intézmény nevének megváltoztatása már több mint két éve napirendre került.
Az új nevet hivatalosan 2021 januárjában fogja felvenni a múzeum online közvéleménykutatást és nyilvános vitasorozatot követően.
A múzeum épületét a rasszizmus elleni tüntetések alatt vörös festékkel megrongálták, a művészeti központ ezután vonta vissza hivatalosan Witte de With nevét a megnevezéséből. Az épület homlokzatáról, a nyomtatványokról, a közösségi oldalakról már eltűnt a név. Az épületen a vörös festék egy ideig még megmarad, hogy emlékeztessen a folyamatban lévő névadásra és a történelmi örökségről szóló társadalmi vitára.
