Susan Snycerski pszichológus: Egy politikailag megosztott országban a járványkezelés nem lehet hatékony

A Psychology Today szakértője, Susan Snycerski elmagyarázta, miért veszélyes, ha a maszkviselésből politikai kérdést csinálunk. Az amerikai pszichológus példája a magyar társadalomban is értelmezhető.

Egy kisvárosnyi ember hal meg, ha az emberek nem hordanak maszkot

„Vajon miért van az, hogy az Egyesült Államokban az emberek komolyan veszik a hurrikánokkal és az erdőtüzekkel kapcsolatos hatósági figyelmeztetéseket, de sokan nem engedelmeskednek, ha a szintén élet-halál kérdést eldöntő maszkviselésről van szó?” – teszi fel a kérdést Susan Snycerski, a San José Állami Egyetem pszichológia karának docense a Psychology Today-ben.

Az Egyesült Államokban január óta 6,3 millió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, ebből 256 ezer fő az utóbbi egy hétben kapta el a vírust. Ez naponta közel 40 ezer fő, ennyi volt már június végén is, amikor Anthony Fauci sürgős szigorító intézkedéseket követelt. Több mint 190 ezren haltak bele a Covid-19-be eddig, év végére a halálesetek száma elérheti a 300 ezret is.

Tudósok kiszámították, hogy ha mostantól a lakosság 95%-a hordaná a maszkot, akkor december elejéig ez a szám 66 ezerrel csökkenthető lenne az USÁ-ban.

Az olyan természeti csapások esetében, amely emberéleteket is követelhet, a lakosság általában betartja a hatóságok által előírt óvintézkedéseket. Amikor augusztus végén például a „túlélhetetlen” Laura hurrikán tombolt, az érintett területek lakói a felszólításra összepakoltak és kiköltöztek lakásaikból. A mostani kaliforniai tűzvész esetében is a tűzoltó hatóság kérésére a helyiek bepakolták a legszükségesebb holmijaikat az autójukba, és elhagyták otthonaikat, így megmenekültek.

Hogy a koronavírus-járvány esetében miért nem működik ez a mechanizmus, annak több oka is van, véli Snycerski. Egyrészt, az erdőtüzek és a hurrikánok pusztítását az amerikaiak egész életük során megtapasztalhatták, tudják, hogy minden évben várhatóak. A hatásuk is érzékelhető: a gomolygó füst és a vörösen izzó lángok szemmel láthatóak, a füst szaga érezhető távolról is, a kormot és a pernyét messzire elviszi a szél.

A tévében és a közösségi oldalakon valós időben láthatják a képeket a pusztításról. Az emberek tudják, hogy mire számíthatnak. Megbíznak a szakértőkben és a hatósági szakemberekben, akiknek az a munkája, hogy az adatokat elemezzék, és mindenki számára érthetően elmondják, mit kell tenni a vészhelyzetben.

A koronavírus kommunikációját elhibázták a politikusok

A Covid-19 azonban más. A vírus nem látható. Az emberek nem tapasztaltak még világjárványt, ezért nem is tudják, mire lehet számítani. Az ismeretlen pedig gyakran félelmetes. Az influenzajárványok, a H1N1 vagy az Ebola sem hasonlíthatóak a koronavírushoz.

Azzal, hogy a szövetségi kormányzatban és az egyes államok vezetőségében a kezdetektől fogva nem vették komolyan a járványt, vagy egyenesen tagadták a létezését, a lakosság téves és ellentmondásos üzeneteket kapott azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni a járvány megfékezése érdekében.

Miközben egyes politikusok a #maradjotthon, a társasági távolságtartás és a maszkviselés mellett kampányoltak, mások, és Donald Trump elnök és még jópár kormányzó is kamunak tartotta a koronavírust.

Az Egyesült Államok politikailag rendkívül megosztott, véli a pszichológus. A pszichológia ezt a jelenséget csoporton belüli elfogultságnak nevezi. Azaz, sokkal kedvezőbben ítéljük meg azokat, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak, mint azokat, akik nem a mi köreinkhez tartoznak. A maszkviselők tábora szerint a maszkviselést megtagadóknak nincs igaza és fordítva. Ráadásul az egyének viselkedését a csoport is erősíti.

Számos jelenetet láthattunk a közösségi médiában, amikor az egyik tábor beszólt a másiknak, konfliktus, verekedés tört ki, a maszkviselők pedig megszégyenítették azokat, akik nem voltak hajlandóak eltakarni az arcukat. A zavaros politikai kommunikációhoz hozzájönnek még a kuruzslók és a tudományellenes összeesküvéselméletek, amelyek futótűzként terjednek a közösségi oldalakon.

A maszkot nem viselők azzal érvelnek, hogy személyes szabadságukat korlátozza az előírás.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Jogom van dönteni a saját egészségemről, senkinek nincs joga ahhoz, hogy rám kényszerítse a maszkot[/perfectpullquote]

– hallani sokaktól. Csakhogy a maszkot nem viselők elsősorban a többiek életét veszélyeztetik, csak kisebb részben a maguk egészségét. A pszichológusnő az alkoholfogyasztás és az autóvezetés példájával magyarázza, miért nem állja meg a helyét a fenti okfejtés: a törvények nem tiltják meg, hogy valaki lerészegedjen, de aki ivott, nem vezethet járművet, mert azzal mások életét veszélyezteti.

A kulcs a közbizalom elnyerése és a szakmaiság

A közegészségügyi iránymutatásokat tehát nem szabad átpolitizálni, jelentette ki a szakértő. Az egészségügyi hatóságok egyik legfőbb szerepe, hogy élvezzék a lakosság bizalmát, különben nem tudják hatékonyan kezelni a válsághelyzeteket. Az amerikai lakosság azért hallgatott a tűzvész esetében a hatóságokra, mert megbízott bennük, a koronavírus esetében viszont szemmel láthatóan hiányzik ez a közbizalom a kommunikációt tekintve.

A tudomány, a megbízható adatok és a bizonyítottan hatékony eljárások, azaz a szakmaiság kell, hogy irányítsa a járványügyi hatóságok munkáját, és nem a politika. Ha a maszkviselésből is politikai kérdést csinálunk, azzal tovább fokozzuk az emberek megosztottságát. A napi esetszámok és az áldozatok száma növekedni fognak, és még kevésbé fogunk tudni visszatérni a normális élethez.

A koronavírus tönkreteszi a családokat, a közösségeket, a gazdaságot és a hangulatunkat. Hallgassunk a független szakértőkre, akik egész pályafutásukat a vírusok tanulmányozásával és a járványok kezelésével töltötték. Ha azt szeretnénk, hogy 2021-ben biztonságosabban élhessünk, akkor hordjunk maszkot, amivel életeket menthetünk, kéri mindenkitől Snycerski.