Már nem Európában találhatóak a legrégebbi barlangrajzok
Az indonéziai Celebesz (vagy Szulavézi) szigetén fedezték fel a világ – jelen ismereteink szerint – legkorábban készült állatábrázolását, írja a CNN.
A legalább 45 500 évesnek becsült barlangrajz egy teljes egészében kivehető okkervörös festékkel megrajzolt varacskos disznót ábrázol, amely feltehetően három másik – csak töredékesen kivehető – fajtársát nézi. A nagyjából 2×1 méteres téglalapba foglalható állatrajz fején látható jellegzetes hegyes kinövések miatt feltételezik a tudósok, hogy varacskos disznót ábrázolt az őskori alkotó. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a varacskos disznó ma is gyakori állat Indonéziában, háziasították is.
A világegyetem legrégibb ábrázolását kölcsönadja a British Múzeum
Hamarosan nagy érdeklődésre számot tartó kiállításon lesz látható az őskor egyik leghíresebb lelete.
Kapcsolódó cikk
Számos, régészeti szempontból izgalmas mészkőbarlang található a környéken, amelyhez több fontos feltárás is kapcsolódik. 2019 végén szintén itt tárták fel a világ legkorábbi vadászjelenet-ábrászolását, amely 43 900 éve készült. Ugyanez a régészekből álló csapat fedezte fel 2014-ben a 40 000 éves emberi kézlenyomatokat, amilyeneket a híres altamirai barlangban is találtak.
Mostanáig a tudósok a 40 ezer éves európai absztrakt szimbólumokat tartották a világ legelső barlangrajzainak. A bonyolultabb alakok ábrázolása pedig 35 ezer éve jelent meg lovak és egyéb állatok megörökítésével. A mai Németország területén talált „oroszlánember”, egy oroszlánfejű emberalak 30 cm-es szobra és egy mamutagyarból faragott Vénusz-szobrocska számítanak jelenleg a legkorábbi művészeti emberábrázolásnak Európában a maguk 40 000 évével.
A mostani indonéziai felfedezés azonban azt a régóta elfogadott ismeretet döntötte meg, hogy a művészeti kifejezésmód – és az ehhez kapcsolódó fejlődési ugrás – Európában kezdődött. Az indonéz leletek tehát egészen új megvilágításba helyezik az emberiség őstörténetét.
„Most már úgy véljük, hogy az ábrázolás képessége már azelőtt megjelent, mielőtt a Homo sapiens Afrikából Európába és Ázsiába vándorolt volna több, mint 60 ezer évvel ezelőtt. Az is lehetséges, hogy egymástól függetlenül alakult ki a föld különböző részein” – oszlatta el az Európa-központú elméletet Maxime Aubert régész, az ausztrál Griffith Egyetem docense, a Science Advances-ben az indonéz felfedezésről szóló tanulmány egyik szerzője.
Lesz még onnan, ahonnan a varacskos disznó jött, főleg, ha barlangrajz
Az eddig ismert legkorábbi ábrázolás egy 77 000 éves kettős keresztre emlékeztető jel Dél-Afrikából. Ennél korábbi művészeti alkotás sem Európában, sem Ázsiában nem került elő még.
Őskori sziklarajzokat pusztított el az amazonasi tűzvész
Kőkori sziklaművek rongálódtak és pusztultak el az amazonasi tűzvész miatt Bolíviában. Egy újkori világörökség is veszélyben lehet.
Kapcsolódó cikk
A kormeghatározással foglalkozó Aubert elmondta, hogy az őskori falfestmények korát rendkívül nehéz megállapítani, de bizonyos esetben a mészkőbarlangok falán a radioaktív bomlástermékek segítségével lehetséges a meghatározásuk. Így történt a celebeszi barlangrajz esetében is: az eredmény azt jelzi, hogy a varacskos disznókat legalább 45 500 éve festették, de ennél sokkal régebben is készülhettek.
A régészcsapat arra számít, hogy az eddigi kelet-indonéziai feltárásaik nyomán előkerült barlangrajzokról kiderülhet a kormeghatározás során, hogy még korábban, akár 65 ezer évvel ezelőtt készültek. A barlangrajzokat készítő emberekről viszont egyelőre keveset tudunk. A Homo sapiens 60-70 000 évvel ezelőtt érkezett meg Dél-Kelet Ázsiába.
A wallaceai (a Borneó és Ausztrália közötti szigetvilág területe) tengerszorosokon vízi járművekkel keltek át őseink Ausztráliába 65 000 évvel ezelőtt. Ezt a területet még alig tártuk fel, az eddig előkerült leletek pedig sokkal későbbi korokból származnak
– jelezte Aubert, merrefelé lesz érdemes folytatni a munkát a jövőben további rekorder felfedezések reményében.
Az “őskorra nyíló ablakban” egy eddig ismeretlen kígyófaj nyomára bukkantak
Az elemzések szerint Európában élhetett ez a pitonfaj.
Kapcsolódó cikk
A kutatók elmondták, ez a felfedezés is bizonyítja, milyen kiemelkedő jelentőségűek az indonéz őskori falfestmények, mert segítenek megérteni a művészet kialakulását és az őskori emberek életében betöltött szerepét.
