A számos irodalmi díjjal kitüntetett Margaret Atwood bízik abban, hogy az amerikai emberek nem engedik, hogy demokratikus jogaikat biztosító alkotmányuk sérüljön.
Megjelenése után 30 évvel lett bestseller A szolgálólány meséje
Margaret Atwood, A szolgálólány meséje című nagysikerű regény szerzője kapta a Dayton Irodalmi Békedíjat életművéért, jelentette be szeptember 14-én a díjat odaítélő testület. Az elismeréssel a díjazottak műveinek béketeremtő, társadalmi igazságtevő és a globális megértést elősegítő erejét értékelik, írja a The Guardian.
A kanadai írónő az amerikai diplomatáról, a bosznia-hercegovinai békemegállapodás egyik közvetítőjéről, Richard Holbrooke-ról elnevezett díjat fogja megkapni írói munkásságáért.
Az elnémítás kultúrája ellen szólalt fel J. K. Rowling, Margaret Atwood és Salman Rushdie is
Az aláírók úgy látják, az elnémítás kultúrája gátja az érdemi vitáknak, és ha nem lehet majd ütköztetni a különböző álláspontokat, ha eltűnnek a különböző vélemények, azt megszenvedik majd a társadalmilag fontos ügyek.
A termékeny írónő rendkívül sokszínű életművében a versek, szépirodalmi és ismeretterjesztő írások, értekezések ugyanúgy fellelhetők, mint a képregények. Az először 1985-ben megjelent A szolgálólány meséje Amerika totalitárius, rémálomszerű jövőképét festi le. Az Elisabeth Moss főszereplésével készült filmsorozat révén egy csapásra az egész világon bestsellerré vált történetben a nők alárendelt és kiszolgáltatott szerepre kényszerülnek, miután egy teokratikus csoport megdönti az USA kormányát. Néhányan párhuzamot vontak Donald Trump amerikai elnök kormányzása és az autoriter irányítás alatt álló Gilead között. A regény folytatása, a tavaly megjelent A testamentumok is hatalmas eladási siker lett.
Atwood reméli, hogy az amerikaiak észreveszik, hogy az alkotmányuk veszélyben van, hiszen az védi meg az állampolgárokat a diktátori uralomtól.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ha fogadnom kéne, akkor az amerikaiak csökönyösségére tennék, hogy sosem lennének hajlandóak beállni a sorba. Nem hiszem, hogy rá tudják venni őket, hogy egyszerre lépjenek… vagyis rá lehet, de elég nehezen[/perfectpullquote]
– nyilatkozta az írónő az amerikai demokrácia helyzetéről.
„Bármi bárhol megtörténhet”
Sharon Rab, a Dayton Irodalmi díj alapítványának alapítója és elnöke Atwood népszerűségét hangsúlyozta, éppen ezért rengeteg emberre lehetnek hatással a műveiben megjelenő társadalmi igazságossággal kapcsolatos és környezetvédelmi kérdések.
„Margaret Atwood írásai folyamatosan arra emlékeztetnek minket, hogy az „ez nálunk úgysem történhet meg” már nem érvényes, bármi bárhol megtörténhet bizonyos körülmények között. Most, elnézve a demokratikus intézményrendszerek egyre fokozódó semmibe vételét az általa megfogalmazott tanulságok érvényesebbek, mint valaha” – nyilatkozta Rab az Associated Press-nek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Atwood élettársa, Graeme Gibson regényíró, akivel válása után, 1973 óta együtt élt, tavaly hunyt el. A 80 éves írónő könyvének dedikálásával és egyéb utazásokkal próbálta lefoglalni magát egészen márciusig, amikor a világjárvány őt is elvonulásra kényszerítette. A karantén alatt számtalan borítót látott el kézjegyével, hogy ezzel is támogassa a független könyvesboltokat, és virtuális előadásokat tartott.
A szolgálólány meséje ihlette szexi jelmezt el kellet távolítani a weblapról
A szolgálólány meséje, úgy tűnik, nem csak a borkereskedőket ihlette meg. A nők szexuális kizsákmányolásáról és elnyomásáról szóló filmes utalásra épülő bormarketing megbukott. Most ugyanebbe a pofonba futott bele a Yandy webshop. A jelmez egy rövid piros ruhából, piros köpenyből és egy fehér főkötőből áll, hasonlóan ahhoz, amit Elisabeth Moss-nak és a többi szolgálólánynak kell viselnie, hogy öltözetük kifejezze alacsony társadalmai státuszukat.
Az írónő első könyve, a Double Persephone című verseskötet 1961-ben jelent meg. Azóta 17 regényt publikált, magyarul A Szolgálólány meséjén és A testamentumokon kívül többek közt a Fellélegzés, a Pénelopeia, Az özönvíz éve és a Maddaddam-trilógia jelent meg. Oryx and Crake című regénye a BBC 100 legjobb regényének listájára is felkerült ifjúsági irodalom kategóriában. A vak bérgyilkosért 2000-ben Man Booker-díjat kapott, amelyet 2019-ben ismét elnyerhetett A testamentumokért Bernardine Evaristóval megosztva. II. Erzsébet királynő tavaly becsületrenddel tüntette ki az írónőt.
A Dayton-díj szépirodalmi és ismeretterjesztő kategóriájának döntőseit októberben jelentik be, a díjátadó ünnepséget viszont 2021 tavaszára halasztották a járvány miatt.
