Dúsgazdag mogul uralkodó értékrendjét ábrázolja az udvari festője

A 17. századi kiváló indiai festő, Bichitr a spirituális értékekre hívja fel a figyelmet. 

A dervis mindenki felett

Mi mozgatja a műkincspiacot? Miért vásárolnak a gazdag és befolyásos emberek rengeteg pénzért olyan tárgyakat, amelyek eszmei értékét gyakran még a műértők sem tudják megmagyarázni? Mi is számos rekordáron elkelt műtárgyról számoltunk már be: a 15. századi Koránért, a részegen hazalovagoló későbbi kínai császár ábrázolásáért, vagy a korabeli hírességek kézjegyével ellátott 17. századi emlékkönyvért hatalmas vagyonokat adnak egyesek.

Mukincspiac Indiai Festo Bichitr Jahangir Mogul
Bichitr festményén Jahangir mogul többre becsüli a derviseket a királyoknál / Fotó: Smithsonian Múzeum

A válasz pedig egyszerű, írja a The Washington Post: sok gazdag ember szereti a művészetet, és a műkincspiaci szereplők felismerték, hogy nem csak anyagi javak léteznek, hanem szellemiek is. És elégedettséggel tölti el őket, ha ezt a vendégeik is látják rajtuk.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

Néhány képzőművész még emlékeztette is jómódú patrónusát ezekre az értékekre. Az alábbi 17. századi, Jahangir mogul császár udvarából származó akvarell éppen ezt példázza. 

Jahangir császár nagy művészetpártoló hírében állt. A festmény közepén maga alá húzott lábakkal ül egy homokóra tetején. Előtte négy kisebb alak: lent, a legkisebb a kép alkotója, Bichitr, felette I. Jakab angol király, aztán a török szultán, majd Husszein sejk, aki a szentként tisztelt Khwaja Mu’in-ud-Din Chishti leszármazottja és dervis volt. 

Bichitr Jahangir Preferring A Sufi Shaykh To Kings
Bichitr: Jahangir Preferring a Sufi Shaykh to Kings / Fotó: Smithonian Múzeum

Egy perzsa vers szerint még a királyok, a leghatalmasabb befolyással rendelkező emberek is felnéztek a dervisekre, ahogy Jahangir is. Az uralkodó tisztában volt azzal, hogy mi a fontos – a lelkiség, amelyet a sejk és a neki átnyújtott kötet képvisel. A könyvet nem is a kezével veszi át, hanem a ruhájába csavarva óvja. A császár gazdagságát ékszereivel és rendkívül finomszövésű, egészen áttetsző felsőjével ábrázolja az alkotó. Mindezzel a festő azt fejezi ki, hogy Jahangir a dervist többre becsüli a földi hívságoknál és a királyoknál. 

A műkincspiac legújabb éke egy születésnapi ajándék

A kép körül futó virágmintás vastag keretet utólag, a 18. században készítette Mohamed Sadiq. A császár profilja körül a napot és a holdat egyszerre ábrázoló glória jelenik meg. A kép alsó részét egy velencei szőnyeg tölti ki. Az uralkodó körül négy puttót látunk, amelyekkel az európai festészet előtt tiszteleg Bichitr. Valószínűleg hittérítők, kereskedők és követek vihették el az európaiak munkáit a császár udvarába. Bichitr nem próbálta meg utánozni európai kollégáit, hanem inkább azt mutatta meg a képen, hogy több stílusban is képes festeni.

Kapcsolódó cikk
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A festmény valószínűleg Jahangir számára készülhetett, születésnapja alkalmából. Bichitr egy képet hozott a császárnak, de még az átala annyira kedvelt művészet sem tudja elvonni a figyelmét a spiritualitástól – legalábbis az alkotó ezt kívánja elhitetni a nézővel. 

Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból