Tristram Hunt, a londoni Victoria és Albert Múzeum igazgatója foglalta össze az elmúlt év tapasztalatait és tanulságait a múzeumok szemszögéből. 

A múzeumok és a koronavírus-járvány egy éve

Európában és Amerikában egy éve zárták be a kulturális intézményeket a járványügyi intézkedések részeként. A nyári újranyitás óta aztán hol ismét bezártak, majd megint nyitva tarthattak, így a vezetőség képtelen volt tervezni, el kellett halasztaniuk a nagyobb lélegzetvételű projekteket, és kétségbeesetten próbált anyagilag is talpon maradni a kormányzati támogatások mellett is. 

muzeumok helyzete koronavirus victoria mueum albert muzeum
Távolságtartás a Victoria és Albert Múzeumban / Fotó: John Cameron

Tristram Hunt szerint az első legfontosabb tanulság a járvány során az intézmények társadalmi helytállása: dolgozóik részt vettek a védőfelszerelések kiszállításában az egészségügyi intézmények részére, élelmiszerbankot üzemeltettek. Számos múzeumban oltópontot alakítottak ki, írja Hunt a The Art Newspaperen megjelent véleménycikkében.

Kapcsolódó cikk

Mindemellett a múzeumok felismerték a digitális tér fontosságát. A V&A pont szerencsésen időzítette honlapjának korszerűsítését, és a legtöbb tárlathoz hasonlóan szintén kínált ingyenes virtuális túrát. De az Uffizitől a kis regionális gyűjteményekig az intézmények felfedezték az új platformokban rejlő lehetőségeket. Az ingerszegény négy fal közé kényszerült lakosság és a digitális oktatással küzdő szülők pedig hálásan és kultúrára éhesen falták a virtuális tartalmakat. Ám mostanra már a legtöbben belefáradtak a folyamatos képernyőbámulásba és a virtuális valóságba, és kézzelfogható, személyes élményekre vágynak. 

Kihívások a Covid után

Hunt megemlíti, hogy a múzeumoknak fel kell készülniük a járvány után a digitális innovációkra is, és QR-kódok, GPS technológia segítségével biztonságosabbá és visszakövethetővé tenni a látogatók számára a belső tereket. 

A kulturális intézmények vezetőinek kifejezetten nem támogató közegben kell majd megszerezni a fenntartáshoz szükséges bevételeket. 

Hunt tart attól, hogy a digitális oktatás hiányosságait pótlandó, a közoktatásban a pedagógusok éppen a kreativitást igénylő készségtárgyak kárára fogják a brit oktatási rendszer által favorizált természettudományos tárgyakból felzárkóztatni a diákokat. Így éppen a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek életéből teljesen kimaradhatnak a kulturális élmények, ha az iskola nem szervez számukra színház-, koncert- és múzeumlátogatásokat.

A természettudományos fókuszú oktatás Hunt szerint már degradálta a művészeti diplomákat. Emlékeztet arra is, hogy a Brexit miatt a brit egyetemisták elestek az Erasmus-programtól, a fiatal előadóművészek számára pedig az európai munkavállalás, turnézás adminisztrációját nehezítette meg a kormány. 

"Tegyük félre a bénító kétségeinket"

George Floyd halála mérföldkőnek számít a régi gyarmatosító országok múzeumainak történetében. Azáltal, hogy a világ felismerte a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmus meglétét a társadalmakban, a kulturális intézményeknek több szinten is foglalkozniuk kell a kérdéssel. Hunt bizakodó, mert annak ellenére, hogy időigényes folyamatról van szó, és a Brexit árnyékában a múzeumok gyakran találták magukat a „történelmi hagyományaikat” féltő jobboldal és a populista baloldal kereszttüzében, már az eltelt néhány hónap azt mutatta számára, hogy elindult a változás kormányzati, munkáltatói és szakmai szinten is a kulturális szektorban.

A járványból pénzügyileg meggyengülve, de remélem, civil kurázsinkat felismerve és benne megerősödve újra felépíthetjük a Covid-19 által szétszakított társas kapcsolatainkat. Az „álhírek” korában (…) a múzeumok igazán bátrabban magyarázhatják az emberiség történetét a tárgykultúránk csodáin keresztül. Tegyük félre a bénító kétségeinket, és legyünk céltudatosak, mert egy év veszteség, elzártság és szorongás után a látogatóinknak erre van szüksége

– üzente kollégáinak a V&A Múzeum igazgatója.

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet