A The Art Newspaper szokásos éves felméréséből ezúttal az is kiderül, hogy a múzeumok szempontjából mely ország kezelte a legjobban a járványt.

Karantén a vuhani múzeumban

Egy átlagos évben több mint 9 millió látogató tolong a Mona Lisa vagy A Szabadság vezeti a népet című festmény előtt a párizsi Louvre-ban. Azonban 2020-at mindennek lehet nevezni, csak átlagos évnek nem a világjárvány az élet minden területére kiterjedő pusztító hatásai miatt. A koronavírus számos tanulsággal járt minden múzeum számára. 

A The Art Newspaper immár több mint húsz éve minden évben felmérést készít arról, hogyan alakultak a világ legnépszerűbb múzeumainak látogatószámai és bevételei. Ahogy azt már több cikkünkben is megírtuk, a kulturális szférán belül a múzeumok is hatalmas veszteségeket könyvelhettek el: a 2020-as év számai alapján a korlátozások és lezárások világviszonylatban 77%-os látogatószám-csökkenést jelentettek. Vagyis a 2019-ben regisztrált 230 millió múzeumlátogatóhoz képest 2020-ban csupán 54 millióan jutottak el a 100 leglátogatottabb kulturális intézménybe. Globális szinten a múzeumok átlagosan 145 napot tartottak zárva a járvány miatt, ami összesen 41 ezer nap kiesést jelentett az intézmények számára.

The Art Newspaper Muzeum Latogatoszama Statisztika 2020
Louvre A Koronavírus Idején / Fotó: Reuters/Charles Platiau

2020 januárjában hallottunk először a rendkívül gyorsan terjedő, új típusú koronavírusról, és a hónap végére már teljes kijárási tilalom alá vonták Vuhant. A város legnagyobb múzeuma, a Hupej Tartományi Múzeum január 23-tól június 13-ig tartott zárva. Mivel a munkába járást is korlátozták a 11 milliós metropoliszban, ezért az igazgató és hetven múzeumi dolgozó ezen időre az intézménybe költözött, hogy gondozzák a gyűjtemény aktív felügyeletet igénylő darabjait.

Kapcsolódó cikk

A pekingi Kínai Nemzeti Múzeum újranyitása óvatosan, a maximum kapacitás 10%-val kezdődött meg napi 3000 látogató bebocsátásával, majd augusztusra fokozatosan érték el a napi 8000 főt.

Leonardo da Vinci sem tudta megmenteni a Louvre-t

Európa egyes országaiban jelentősen eltérő korlátozó intézkedéseket alkalmaztak. Franciaországban és Olaszországban sokkal szigorúbb és hosszabb ideig tartó intézkedéseket vezettek be, és az utazásokat is szigorúan korlátozták. Átlagosan 112 napon át tartottak zárva az európai múzeumok, és csupán 24 millióan fordultak meg a száz legnagyobb kulturális intézményben, míg egy évvel korábban 83 millióan.

Az európai turizmust is alaposan padlóra küldte a járvány, főleg a nyári főszezon elmaradását érezte meg a gazdaság. A Turisztikai Világszervezet jelentése szerint a korábbi évek átlagához képest 2020-ban 95%-kal kevesebb turista utazott el Párizsba. A francia főváros három legjelentősebb múzeuma, a Louvre, a Pompidou Központ és a Musée d’Orsay 73%-os látogatószám-csökkenést regisztrált a 2019-ben mért 16,5 millióhoz képest. Ezt az arányt hozza a Louvre is, mindezt annak ellenére, hogy 2020 februárjában még nyitva tartott Leonardo da Vinci halálának 500. évfordulója alkalmából rendezett nagy sikerű kiállítás. A Louvre így is 90 millió eurós kiesett bevételt könyvelt el tavaly

A madridi Pradóban is 76%-os visszaesésről számoltak be, pedig ők csak 85 napig tartottak zárva. Az újranyitást is csak félházzal kezdték meg.  Olaszországban tartottak legtovább zárva a múzeumok, 193 napon át – Európán belülre értendő ezen statisztika. A Vatikáni Múzeumban, az Uffizi Képtárban és a firenzei Akadémiai Galériákban is 72-81%-kal esett vissza a látogatószám. 

Óvatos újranyitás

Az Egyesült Királyságban is elsősorban a külföldi turisták teszik ki a múzeumlátogatók döntő – 60-80%-nyi – részét. A brit múzeumok átlagosan 77%-os visszaesést szenvedtek el, és 2020 több mint felét bezárva töltötték. Az újranyitást 20-30%-os kapacitással kezdték meg. A Tate-hez tartozó négy múzeum bevétele a 2019-2020-as szezonban kitermelt 94 millió fonthoz képest 60%-kal esett vissza. A British Múzeum tervezett, látogatóktól származó bevételének (belépőjegy, kereskedelmi tevékenység) mindössze 10%-át tudta realizálni. A londoni Nemzeti Arcképtár azért tudott jobban kijönni a többi intézményhez képest, mert ők eleve felújítást terveztek júniustól, amit a kötelező bezárás után előre tudtak hozni.

Kapcsolódó cikk

Az Egyesült Államokban államonként változtak a járványügyi protokollok, így a múzeumoknak eltérő feltételeknek kellett megfelelniük. Arkansasban például mindössze 75 napig kényszerültek zárva tartani az intézmények, míg New York államban 293 napon át nem nyithattak ki. A kaliforniai múzeumok többsége a márciusi zárás óta már ki sem nyitott tavaly. A San Francisco-i De Young Múzeumban 78%-kal csökkent a látogatók száma, és minden kieső hónapban 750 ezer dollár veszteséget termeltek. A Los Angeles Megyei Képzőművészeti Múzeum igazgatója a saját 2 millió dollárt érő házát adta el, hogy azzal is csökkentsék a bevételkiesést. 

New Yorkban a négy nagy múzeumba – a Metropolitan, a Museum of Modern Art, a Whitney Museum of American Art és a Solomon R. Guggenheim Museum – összesen 2,2 millióan látogattak el a korábbi 11 millió helyett. Leginkább a Guggenheimnek esett vissza a forgalma – 88%-kal –, mivel ők hat hónap helyett 7 hónapon át tartottak zárva, és az újranyitás után is csupán a maximális látogatószám negyedét fogadták. A lezárás miatt elmaradt a Metropolitan 150. évfordulójára tervezett megemlékezés, viszont 150 milliós bevételkieséssel zárták a jubileumi évet.

Nem csoda tehát, ha az egyes múzeumok kapva kaptak minden segítségen, és az Amerikai Múzeumok Szövetsége a szövetségi kormányhoz fordult, mert sok esetben a múzeumok megmaradása a tét. 

Brazil unortodox járványkezelés és új-zélandi siker

Brazíliában 203 napon át tartottak zárva a múzeumok, és átlagosan ők is 77%-os forgalomkieséssel számolhattak. Annak ellenére, hogy a dél-amerikai ország a járvány egyik gócpontja, a kormány jelenleg is fokozódó nyomást gyakorol a vállalkozások és intézmények vezetőire, hogy továbbra is tartsanak nyitva: Jair Bolsonaro elnök 2021 februárjában megvonta a kulturális támogatást azoktól a régióktól, ahol érvényben maradtak a járványügyi korlátozások.

A legsikeresebben Új-Zélandon kezelték a járványt. Jó időben és meglehetősen szigorú intézkedéseket hoztak, így idejében megfogták a koronavírus terjedését.

A múzeumok is az átlagnál rövidebb ideig, 54-100 napig kényszerültek bezárni, és kapacitáskorlát nélkül tudtak újra kinyitni. Az ország leglátogatottabb múzeumában, a wellingtoni Te Papa Tongare-wa Múzeumban mindössze 46%-kal esett vissza a látogatóforgalom.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet