Dübörög az NFT-művészet! Egy blokklánccég megvásárolta Banksy egyik képét, majd elégette. Állításuk szerint tettük után a műtárgy nemhogy elvesztette volna az értékét, ellenkezőleg. Még nőtt is az ázsiója, mert a blokkláncon keresztül megmaradt.

De mi is az az NFT-művészet?

Az Injective Protocol nevű cég egy New York-i galériától vásárolta meg az alkotás képernyőfotóját, és a Twitteren egy külön erre létrehozott profilon élőben közvetítették, ahogyan elégetik Banksy képét. 

De miért vetemedik valaki arra, hogy megvásárol egy Banksy-képet, ami nyilván nem olcsó, majd elégeti? Ehhez a blokklánc- vagy NFT-művészet (a rövidítés az angol non-fungible token, vagyis nem helyettesíthető token kifejezésből származik) fogalmát kell megértenünk.

nft-muveszet blokklanc digitalis token banksy kep elegetes
A Banksy-kép elégetése / Fotó: Burnt Banksy

A blokklánc- vagy NFT-művészet a kriptovaluták és a művészet természetét vizsgáló filozófiai kérdések koncepcióját ötvözi. Az NFT-művészet mögött két dolog áll. Az egyik maga a műalkotás, ami általában digitális, de lehet fizikai tárgy is. A másik pedig a digitális token, amelyet szintén maga a művész hozott létre. Hagyományos módon a képzőművészek aláírták az alkotásaikat vagy pedig az értékesítő galéria bocsátotta ki a mű eredetiségét igazoló okmányt, ami bizonyítja, hogy a megvásárolt képet Matisse vagy Klimt festette.

2008-ban a Bitcoin alapítója feltalált egy újfajta igazoló módszert, a blokkláncot. A blokkláncokat eddig többnyire pénzügyi tranzakciókat tároltak, de mivel jól alakíthatóak, ezért ma már gyakorlatilag bármit elbír, írja a The Conversation

Kapcsolódó cikk

A blokklánc-művészet legfontosabb jellemzője, hogy a blokkláncot nem lehet megváltoztatni. Amikor a művész kiadja a hitelességi igazolást, onnantól fogva a művön nem lehet változtatni. Ezt az igazolást értékesítik aztán az aukciókon, így a művésztől a gyűjtőkhöz kerül az úgynevezett nem helyettesíthető token (NFT). Így került értékesítésre nemrég például az első Twitter-bejegyzés is. Egy másik közismert NFT például a Nyan Cat mém, amelyet 600 ezer dollárért értékesítettek blokkláncalapú hitelesítéssel.

Authentic Banksy Art Burning Ceremony (NFT)

This is a livestream of the first-ever authenticated Banksy art burning.Exclusive NFTs from Burnt Banksy: rarible.com/burntbanksyFollow the official Burnt Ba...

Néhány esetben az alkotást a blokkláncon tárolják, de többnyire egy külső, független műalkotással áll összefüggésben. Az NFT-műkincspiacon elérhető alkotások művészi színvonala meglehetősen alacsony, hiszen bárkiből lehet blokkláncművész. Egyelőre viszont az ilyen alkotásokból kevés van, ezért esztétikai értékük ellenére értékesek. A másik tényező az NFT-alkotás kora. A Cryptopunks legkorábbi NFT alkotásai például már szinte régiségeknek számítanak a piacon, ez a másik árképző tényező.

De miért kell elégetni az eredeti alkotást, akár Banksy művét?

„Akinek az NFT és a fizikai műalkotás is a birtokában van, abban az esetben az értéket a műalkotás képviseli. Azzal, hogy fizikailag megsemmisítjük a műtárgyat, és csak az NFT marad meg a birtokunkban, azzal azt érjük el, hogy a blokklánc tulajdonságának köszönhetően senki sem módosíthatja az alkotást, és innentől fogva ez lesz az igazi. Így a fizikai alkotás értéke átkerül az NFT-re” – magyarázzák az Injective Protocol képviselői. 

A legtöbb ember számára ez badarságnak tűnhet, hiszen ha van egy műalkotás és egy ahhoz tartozó NFT a birtokunkban, akkor csak a műalkotást fogjuk az „igazinak” tartani. 

Hogy saját logikájukat bizonyítsák, egy abszolút értékes műtárgyat, egy Banksy-képet megsemmisítettek, és így már csak az NFT maradt belőle. A fizikai művészeti alkotásokkal ellentétben, amelyek elégethetőek, ledarálhatóak, megrongálhatók vagy összetörhetőek, az NFT változatlanul megmarad a blokkláncokon. Az így tárolt műtárgyak tehát tökéletesen védve vannak a vandáloktól. Az NFT átveszi a valódi mű szerepét. Ehhez persze el kell tekinteni a művészeti értéktől és helyette a blokklánc értékállóságára koncentrálni. 

Érdekes, hogy a cég éppen Banksy művét választotta, akiről közismert, hogy 2018-ban egy árverés után letávdarálta  (félig) az egyik street artjáról készült nyomatot. Lehet, hogy a vandálok szemlélete mégis közelebb áll a művész szellemiségéhez, mint az első ránézésre tűnik?  

Kapcsolódó cikk

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet