Notre Dame újjáépítése: helyzetjelentés két évvel a tűzvész után
2019. április 15-én az egész világ élő adásban követhette, hogyan ég le a párizsi Notre Dame-székesegyház, hogyan zuhan a templom belsejébe a lángokba borult torony.
Két évvel a szerencsétlenség után az épületet nagyrészt már sikerült biztonságosan előkészíteni, hogy elkezdődhessen a helyreállítás érdemi része. A munkálatokat a koronavírus-járvány, a kedvezőtlen időjárási körülmények és az ólomszennyezés megakadályozása érdekében hozott óvintézkedések nehezítették.
Az újjáépítés vezetője, Philippe Villeneuve ugyanakkor biztos abban, hogy a székesegyház az eredetileg tervezett időpontban, 2024-ben a párizsi olimpiai játékokra ismét látogatható lesz.
A dóm állapotán az oltás során használt rengeteg víz is sokat rontott. Villeneuve szerint azonban „alakulhatott volna sokkal rosszabbul is”. Mindegyik támív megmaradt, ezek tartották meg az épület szerkezetét. A festményeket és a szobrokat sikerült időben kimenekíteni, ezeket már restaurálták is. A tűz nem tett kárt Franciaország legnagyobb orgonájában sem, de a középkorból származó sípokat azért le kellett szerelni, hogy megtisztítsák a rájuk rakódott ólomportól. Több tonnányi törmeléket takarítottak el a templom belsejéből, de a leglátványosabb munka eddig a torony teljesen leégett és szétolvadt tartószerkezetének elbontása volt.
Szeged máris adományozott 10 ezer eurót a Notre-Dame újjáépítéséhez
140 éve Párizs segített nekik, most viszonozzák. A magyar kormány egyelőre nem adott pénzt.
Kapcsolódó cikk
A székesegyház belsejében a boltozatot továbbra is állványok tartják. A szentélyt, a főhajót és a kereszthajót is alá kell még dúcolni. Ha ez elkészül, akkor tudják egy ernyőszerű tartószerkezettel alátámasztani a boltozatot. Villeneuve szerint ez idén nyárra elkészülhet. Csak ekkor jelenthetjük ki, hogy megmenekült a székesegyház. December közepén átfogó állapotfelmérés készül, a kivitelezők ezután pályázhatnak majd a különböző helyreállítási munkálatokra.
A templomtorony újjáépítése 2022-ben kezdődhet el. Végül a legégett torony pontos másolatát, Viollet-le-Duc 19. században készült építményét fogják elkészíteni. Emmanuel Macron francia elnök korábban kortárs megoldásban gondolkodott, de végül leszavazták. Így a tetőt és a tartószerkezetet is az eredeti tervek szerint, az akkor használt anyagokból építik újjá. Villeneuve is a Velencei Karta elvei szerinti helyreállítás mellett kardoskodott.
Szakmai viták keresztüzében
A szakemberek között vitát váltott ki például a fa használata. Alexandre Gady, az újjáépítési terveket jóváhagyó Nemzeti Műemléki Bizottság egyik tagja szerint több mint ezer tölgyfát fognak kivágni a székesegyház miatt, pedig új, modern anyagokat is felhasználhattak volna az egyébként sem látszódó tartószerkezet felépítéséhez, ahogyan például a chartres-i vagy a reims-i székesegyház felújítása során is történt.
Philippe Villeneuve szerint azonban a modern anyagok nem viselik jól az évszázados terhelést, a cement és a fém nem áll ellen a tűznek, míg a fából készült tartószerkezet a 800 évet és a tűzvészt is kibírta.
Egy másik anyag, a tornyot fedő 460 tonnányi ólom is megosztotta a szakértőket. Az Amerikai Geofizikai Társaság szerint a francia hatóság alábecsülte a környéket ért ólomszennyezést, és ezért feljelentést is tettek a környéken lakók életének veszélyeztetéséért.
Villeneuve szerint csak felfújták az ügyet. Az ólmot az ókor óta alkalmazzák, mert ellenálló, ugyanakkor képlékeny anyag. 1700 °C felett kezd el párologni, a tűzvészben viszont legfeljebb csak 1220 °C fokig hevült az építész szerint, így nem került a levegőbe mérgező gőz.
Az ólomüvegek, a katedrális kőtömbjeinek és a szentély körüli terek restaurálása után újra a régi fényében tündökölhet a Notre Dame
– ígérte Villeneuve.
A nyomozás még nem derítette ki, mi okozta a tüzet, és ki a felelős a katasztrófáért, írja a The Art Newspaper.
Notre Dame-ot ölelgető Quasimodoval fejezték ki együttérzésüket Párizs iránt
Többen művészeti alkotásokkal fejezték ki érzelmeiket a Notre Dame-i tűzvésszel kapcsolatban.
